Az első a tanulói jelenlét szociológiai-demográfiai hátterét világította meg. A második az intézményi kommunikáció és PR fontosságára hívta fel a figyelmet. A továbbiakban workshopok formájában interaktív módon dolgozták fel a kapott impulzusokat az iskolavezetők, majd további tudásmegosztás keretében a váci piarista Kilátó Központ módszertani fejlesztéseit és a Moodle rendszer praktikus használatának előnyeit és technikáit ismerhették meg.
Török Balázs, a PPKE tanára és kutatója előadásában az iskolaválasztás szociológiai környezetével, valamint az intézményi kommunikáció és PR gyakorlati szempontjaival foglalkozott. A társadalom funkcionális rendszerekben szerveződik, melyek közül az oktatási rendszer két fő funkciója a viselkedésváltozás elérése az életprojekt vezérlésének érdekében, valamint a legitim státuszallokáció a képes/nem képes megkülönböztetése révén. Az iskolaválasztási döntések szociológiai értelmezése szerint a hagyományos háttérváltozóknak, mint a státusz, a családi háttér vagy a lakóhely, ma már csökken a magyarázó ereje.
Ehelyett a bizonytalanság kezelése eredményezi az egyéni életprojektet, és az iskolaválasztás egyre inkább személyes „választások” sorozataként értelmezhető. A modernitás támogatja, hogy a tanulási döntések kísérleti jellegűek, folyamatosak és visszafordíthatók legyenek, jelezve egyfajta „reflexív potenciált”. A döntés mentális szerepe az identitás keresése, ezért hát érhető, hogy a szabadság felértékelődése növeli az én hatékonyság érzését. Ez a változás nehezebbé teszi az iskolai tanulmányi erőfeszítések értelmének megtalálását a múlthoz képest, amikor az értelmezések egyértelműbbek és közösek voltak.
Az iskolaválasztást rendszerszinten befolyásolják a szupranacionális preferenciák (például a korai iskolaelhagyás megelőzése és a műszaki képzések népszerűsítése), a nemzeti oktatáspolitika és az intézményi profil alapú szelekció. Az intézmények befolyásoló képessége csökken, ami lazább kapcsolódást és autonómabb egyéni életprojekt szervezést eredményez. Éppen ezért kulcsfontosságú a tanulói/szülői hálózatok feltárása, valamint a vallási szerveződések (plébániák, közösségek) szerepének vizsgálata a döntéshozatalban.
Márkus Roland Sch.P. előadása az intézményvezetői PR stratégiai fontosságát emelte ki.
A vezető az intézmény arca, akinek hiteles és következetes kommunikációja közvetlenül befolyásolja az intézmény megítélését és a bizalom építését. A vezetői PR elengedhetetlen az iskola jóhírénak proaktív menedzseléséhez és a válsághelyzetek gyors, átgondolt kezeléséhez. A kommunikáció három pillére a hitelesség, az átláthatóság és a proaktivitás. Hitelesség alatt az őszinteséget és az ígéretek betartását értjük; az átláthatóság nyílt információmegosztást és felelősségvállalást jelent.
A proaktivitás azt hangsúlyozza, hogy ne csak reagáljunk, hanem kezdeményezzünk, és aktívan osszuk meg a pozitív történeteket. A média mint híd szolgál a nyilvánosság felé. Minden eseménynek van sajtóértéke, mivel az emberi történet mindig erősebb, mint a puszta adat. A sajtóbarát történetek emberi sorsokat, közösségi értékeket, vagy egyedi elemeket mutatnak be, vizuális lehetőséget is nyújtva. Bármilyen iskolai kommunikációról van szó, fontos elkerülni a túl száraz, adatközpontú vagy unalmas, hírérték nélküli megfogalmazásokat.
A katolikus identitás nem akadály, hanem plusz érték a sajtóban. A hazai médiakörképet a bulvár, a szenzáció és a kattintásvadászat uralja, és a politikai-gazdasági témák tere szűkül. A hírfogyasztásban domináns szerepet játszik az okostelefon, és a közösségi média hírforrásként való használata magasabb, mint más uniós országokban. A sikeres sajtókapcsolatok alapelvei közé tartozik a felkészültség, a gyors reakció, az őszinteség, a hozzáférhetőség.
