Május 8-án számos dolgot ünnepelhetünk. Ezen a napon szabadította fel Orleans városát Szent Johanna 1429-ben, 1886-ban az amerikai Atlantában ezen a napon csináltak először Coca-Colát, és a II. világháború is május 8-án ért véget 1945-ben. Ráadásul, egy évvel ezelőtt választották meg XIV. Leó pápát Szent Péter utódjának! Ezek alapján annyi bizonyos, hogy május 8. egy emlékezetes nap sokak számára. Mégis, egy egészen más szemszögből is tekinthetjük kiemelt fontosságúnak ezt a napot. Erről írt ünnepi levelében Zsódi Viktor Sch.P. tartományfőnök.
Kedves Rendtársak!
A mai napon, május 8-án a Kegyes Iskolák Édesanyjának (Mater Scholarum Piarum) ünnepe van. Szent II. János Pál pápa így fogalmaz 1997-ben a piaristáknak szóló levelében: „Máriára, aki Jézus első nevelője és tanítványa volt, akinek pártfogásába ajánlott benneteket alapítótok azáltal, hogy „Isten anyja szegényeinek” nevezett benneteket, bízom […] az egész piarista rendet. Szűz Mária példája adjon nektek bátorságot, hogy Krisztust mindenben a gyerekek lelkületével kövessétek, akik Isten országa elsődleges címzettjei.” A Szentatya összekapcsolja Mária két szerepét: nevelő és tanítvány. A piarista szerzetes és pedagógus is ezt a kettősséget éli meg. Nevelők vagyunk a diákok felé, de örökös tanítványok Krisztus iskolájában. A jó pedagógus sosem veszíti el a gyermekek lelkületét, a befogadás és a tanulás képességét, amely Máriát is jellemezte Jézus felnevelése során.
A mai kultúrában felnövő fiatalok számára Mária alakja könnyen távolinak tűnhet, ha csupán egy elérhetetlen eszményképként mutatjuk be. A piarista források azonban egy rendkívül dinamikus, emberközeli és vonzó Mária-képet rajzolnak elénk. Mária a saját életében megtapasztalta a hitbeli érlelődés útját. Szembesülnie kellett nehézségekkel, meg kellett tanulnia anyaként tanítvánnyá válni, és a kereszt lábánál tenni tanúbizonyságot szeretetéről és hitéről.
„Tekintetünket Mária, Jézus anyja felé fordítjuk, […] Ő az a teremtmény, aki a legtökéletesebben megélte hivatását, hiszen nincsen rajta kívül senki, aki így tudott volna felelni a legnagyobb Szeretet hívására, aki átalakította őt az Atya leányává, a Fiú édesanyjává, a Szentlélek jegyesévé. Ezért ő a hívő közösség példaképe és minden hivatás mintája, különösen a piarista hivatásoké.” (Piarista hivatásgondozási direktórium, 78. pont) Gyakran túlterhelnek minket is az összetett elvárások. Szűz Mária tisztelete azért is lényeges lehet, mert az Isten iránti szeretet legegyszerűbb módját tárja elénk. Máriát, a kedves édesanyát az alázatosságáért, az életre szóló engedelmességéért és az Isten akaratához való hűségéért csodálhatjuk. Ezek az erények nem passzivitást, hanem egy mély, Istenbe vetett bizalmat jelentenek.
„Bízva Édesanyánkban, a Szűzanyában, aki rendünk tanítója, támasza és védelmezője, reméljük, hogy sugározni tudjuk karizmánk szenvedélyes megélését a mai világban. […] Szűz Máriára, Isten anyjára emeljük tekintetünket, akinek közbenjárását rendünk mint a Kegyes Iskolák Királynőjéét kéri, és hozzá hasonlóan az Úr igéjére bízzuk magunkat. Legyen válaszunk az ő szava: »Legyen nekem a te igéd szerint« (vö. Lk 1,38). Az ő védelmező köpenye és oltalma alá gyülekezünk, ahogy azt Kalazancius is szüntelenül tette.” (A Szentlélek vezetésével – A 48. egyetemes káptalan dokumentuma)
Az egyetemes káptalani dokumentum Mária védelmező köpenye alá hívja a rendet és a piaristákat. A mai, változó és elbizonytalanító világban ez azt a reményt és missziós dinamizmust sugározhatja, hogy a rendünk jövője biztosított, ha Mária „fiat”-ját tesszük a saját válaszunkká Isten hívására.
Kegyes Iskolák Édesanya, könyörögj értünk!
Szeretettel és imával:
Zsódi Viktor Sch.P.
tartományfőnök
