Megjelent a Sapientiana teológiai folyóirat 2026/1. száma, amely két piarista vonatkozású írást is közöl: Kalmár Petra tanulmányát, valamint recenziót a Tőzsér Endre Sch.P. és Zsódi Viktor Sch.P. szerkesztésében megjelent Szentszéki dokumentumok a keresztény nevelésről és a katolikus iskoláról (1965–2025) című kötetről.
Kalmár Petra teológus, hittanár, szervezetfejlesztő szupervizor, a Piarista Rend Magyar Tartományának munkatársa és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Innováció és Hálózatok Intézetének tanára A szupervízió mint beavatás – Veszteség, tanulás és átalakulás keresztény és kulturális narratívák tükrében című tanulmányában a szupervíziót a beavatás és a rituális kísérés szemszögéből értelmezi. Írásában a keresztény antropológia, a kultúrantropológia és a szupervízió párbeszédén keresztül vizsgálja, miként válhat a szakmai reflexió a veszteségek feldolgozásának, a felelősségvállalásnak és a személyes-szakmai érésnek a terévé. A tanulmány a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán 2025-ben „Az év legjobb szakdolgozata” díjat elnyert dolgozat alapján készült.
A tanulmány teljes szövege elérhető ITT.
A folyóirat recenziói között Hetesi Edit ismerteti a Tőzsér Endre Sch.P. és Zsódi Viktor Sch.P. szerkesztésében megjelent Szentszéki dokumentumok a keresztény nevelésről és a katolikus iskoláról (1965–2025) című kötetet. A hiánypótló dokumentumgyűjtemény a II. Vatikáni Zsinat óta eltelt hat évtized legfontosabb, a keresztény neveléssel és a katolikus iskolával kapcsolatos szentszéki dokumentumait teszi magyar nyelven hozzáférhetővé. A kötet jelentőségét jelzi, hogy megjelenése alkalmából XIV. Leó pápa levélben fejezte ki elismerését a szerkesztőknek, kiemelve a kiadvány szolgálatát a katolikus nevelés ügyében és a Gravissimum educationis nyilatkozat szellemiségének továbbadásában.
A recenzió kiemeli, hogy a kötet hiánypótló módon gyűjti egybe a II. Vatikáni Zsinattól napjainkig született legfontosabb egyházi nevelésügyi dokumentumokat. A szerző szerint ez nem csupán forráskiadvány, hanem jól érzékelteti a katolikus nevelésről szóló egyházi gondolkodás fejlődését: az identitásőrzéstől és evangelizációtól a párbeszéd, az inkluzivitás, az interkulturalitás és a társadalmi felelősség hangsúlyozásáig. Kiemeli a szerkesztők tudományos igényességét, a világos szerkezetet, az egységes terminológiát és a gyakorlati használhatóságot, ugyanakkor megjegyzi, hogy a kötet nem vállalkozik részletes történeti vagy teológiai kommentárok közlésére. Összességében a recenzió a kiadványt hosszú távon is alapvető referenciaforrásnak tartja a katolikus nevelés elméletével és gyakorlatával foglalkozó szakemberek számára.
https://sapientia.hu/kiadvanyok/sapientiana-folyoirat/sapientiana-20261
