A piarista közösséghez való csatlakozás tizedik évfordulóját, valamint a Napsugár Tagóvoda épületének ötvenedik születésnapját ünnepelték szeptember 26-án Héderváron. A hálaadó szentmisét és az azt követő ünnepi műsort az iskola udvarán tartották, majd a jubileumi alkalom a település falunapjával folytatódott.
A Timaffy László Tagiskola és a Napsugár Tagóvoda 2016-ban, a település kezdeményezésére vált a mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda részévé. A kettős évforduló ezért egyszerre adott alkalmat arra, hogy az ünneplők felidézzék a tíz évvel ezelőtti fenntartóváltást, hálát adjanak az azóta megtett közös útért, és visszatekintsenek a hédervári óvodai nevelés, illetve az ötvenéves óvodaépület történetére.
A szentmise előtt Nyerges-Zombó Katalin, a mosonmagyaróvári piarista intézmény főigazgatója köszöntötte az egybegyűlteket fiatal hajtáshoz hasonlítva a hédervári intézményeket. Mellette Kiszelka Mariann is szólt a jelenlévőkhöz, aki 2016-ban, a piarista közösséghez csatlakozást követően lett a hédervári tagiskola vezetője.
A hálaadó szentmise főcelebránsa Zsódi Viktor piarista tartományfőnök volt, aki korábban főigazgatóként vezette is az intézményt. Vele együtt koncelebrált Vereb Zsolt piarista, szintén a mosonmagyaróvári intézmény korábbi igazgatója és a hédervári iskola volt tanára, továbbá Nyeste Pál és Czeglédi Zsolt piarista atyák is, akik szintén részesei az intézmény múltjának és jelenének. A közösség a liturgiában az óvodaépület ötven évéért, a piarista jelenlét elmúlt évtizedéért, valamint mindazokért adott hálát, akik munkájukkal, bizalmukkal és támogatásukkal alakították az intézmények életét.
Prédikációjában a tartományfőnök atya mindenek előtt hálát adott a piaristák hédervári jelenlétéért. Mint fogalmazott: „Köszönjük az Úrnak ezt a 10 évet, ezt az 50 évet, és köszönjük azt, hogy együtt lehetünk itt, ennek az iskolának és óvodának közös udvarán. Mi is hálásak vagyunk, és köszönjük nektek, hogy idehívtátok a rendünket, és ezt a két intézményt, az óvodát és az iskolát közösen tarthatjuk fenn közös munkában és elköteleződésben.”
Homíliája azt a kérdést állította középpontba, hogy mi a nevelés valódi célja. XIV. Leó pápa gondolatát idézve hangsúlyozta: nevelni annyit jelent, mint segíteni az embert abban, hogy „inkább legyen, és ne csupán többet birtokoljon”. Az óvodának és az iskolának ezért nemcsak ismereteket kell átadnia, hanem abban is segítenie kell a gyermekeket, hogy megtanulják, mit jelent embernek, Isten gyermekének és egy közösség felelős tagjának lenni.
A tartományfőnök kiemelte a közösség megtartó erejét is. Mint mondta, életünk során mindannyian rászorulunk mások gondoskodására, szeretetére és segítségére, ezért az iskola, az óvoda és a település egyik legfontosabb feladata, hogy tagjai észrevegyék és hordozzák egymás szükségét. A szabadság helyes használatáról szólva arra is rámutatott, hogy a gyermekeket nem lehet minden nehézségtől megóvni: a kihívások vállalása tanítja meg őket a kitartásra, az önátadásra és arra, hogy később valóban együtt tudjanak érezni másokkal. Benedek pápa nyomán emlékeztetett arra, hogy míg a technikai fejlődés eredményei nemzedékről nemzedékre továbbadhatók, az erkölcsi nemességet minden generációnak újra fel kell építenie. Ebben a személyes nevelői munkában a pedagógusok szolgálatának nincs valódi helyettesítője.
Végül Isten áldását kérte, hogy a rend, az iskolaközpont és a település sok erővel és bátorsággal tudja ezt a közös utat tovább járni.
A szentmise után Vereb Zsolt atya emlékezett vissza a piarista fenntartásba kerülést megelőző egyeztetések, imádságok és várakozás időszakára. Felidézte a tíz évvel ezelőtti első tanévnyitó szentmise máig emlékezetes pillanatát is: a kezdőének alatt egy hófehér galamb szállt az iskola tetejére, ott maradt a mise végéig, majd a záróáldáskor elrepült. Számára ez a kép azóta is annak jele, hogy Isten áldása kíséri Hédervár oktatási intézményeit. Beszélt arról a lelkigyakorlatról is, amely a kezdeti bizonytalanságban segített a pedagógusoknak otthonra találni a piarista közösségben. Azt kívánta, hogy az iskola és az óvoda továbbra is az evangelizáció, a színvonalas oktatás és az erényes nevelés műhelye, egyúttal a település megerősödésének szolgálója legyen.
Az ünnepi szertartáshoz kapcsolódva Zsolt atya két Szűz Mária-szobrot áldott meg, amelyeket az iskola és az óvoda vezetője vehetett át ajándékként, és amelyeket a két épületben fognak később elhelyezni. Ezt követően Mező Arnold mosonmagyaróvári református lelkész is Isten áldását kérte az ünneplőkre.
A jubileumon Ábrahám Szilvia jelenlegi polgármester és Szabóné Németh Ágnes, Hédervár Község 2016-ban hivatalban lévő polgármestere is köszöntőt mondott. Ábrahám Szilvia arra hívta fel a figyelmet, hogy az évfordulók mögött nem elsősorban a számok, hanem az emberek állnak: a gyermekek, a szülők és azok a pedagógusok, akik szeretettel, türelemmel és sok munkával kísérik őket. Úgy fogalmazott, az óvoda épülete Hédervár történetének egy darabját őrzi, a piarista iskola pedig tíz év alatt a település életének szerves részévé vált. Azt kívánta, hogy Hédervár továbbra is olyan hely maradjon, ahol jó gyermeknek lenni, családot alapítani és a közösséghez tartozni. Szabóné Németh Ágnes kezdeményezte és végigkísérte a fenntartóváltás folyamatát, hálával idézte fel a tíz évvel ezelőtti döntést és annak az iskola, az óvoda és a település életében megmutatkozó gyümölcseit.
Az ünnepi műsort Horváth-Medgyesi Katalin vezette fel.
Elsőként Tóthné Göndöcs Annamária tagóvoda-igazgató tekintett vissza a Napsugár Tagóvoda múltjára. Elmondta, hogy Héderváron csaknem kétszáz éves hagyománya van az óvodai nevelésnek. A ma is használt épületet 1976 szeptemberében adták át; az óvoda addig a kastélyban működött, az új, világos és tágas épület pedig két csoporttal fogadta a gyermekeket. Az elmúlt fél évszázadban az intézmény több szervezeti keretben működött, a legnagyobb szemléleti változást pedig az jelentette, amikor 2016-ban egyházi, piarista óvodává vált.
Az óvoda vezetője köszönetet mondott azért, hogy az átmenet a családok helyzetét és a helyi közösség sajátosságait tiszteletben tartva, fokozatosan történhetett meg. Felidézte azt is, hogy a Piarista Rend Magyar Tartománya és a helyi önkormányzat együttműködésében, pályázati források felhasználásával két ütemben, mintegy 115 millió forintból korszerűsítették az épületet. Mint hangsúlyozta, az óvodát mégsem önmagukban a falak teszik értékessé, hanem mindaz, ami ötven év alatt bennük történt: a gyermekek mosolya, a családok bizalma, a pedagógusok és munkatársak szolgálata, az együtt megélt ünnepek, nehézségek és újrakezdések. Az intézmény küldetése ma is az, hogy a gyermekeket szeretettel, hitben és szakmai igényességgel nevelje, miközben őrzi és továbbadja a helyi hagyományokat.
Az óvodások és óvodapedagógusaik kedves, derűs műsorral idézték meg a hagyományos Szent Mihály-napi vásár hangulatát. A gyermekeket Szabados Hunor, a mosonmagyaróvári piarista gimnázium egykori diákja és zenekara kísérte. A közös ének, játék és tánc egyszerre kapcsolódott az óvoda helyi gyökereihez és a jubileum hálaadó hangulatához.
Ezt követően Seresné Domina Teréz tagintézmény-igazgató köszöntötte az ünneplőket. Beszédében felidézte, hogy a 2016-os változás lehetővé tette a nyolcosztályos iskola újbóli elindítását Héderváron. Kiemelte a diákok országos, vármegyei és körzeti versenyeken elért eredményeit, valamint azt, hogy a környező települések családjai is szívesen választják az intézményt. A nevelőtestület számára különösen fontos visszajelzés, hogy az itt végzett fiatalok bejutnak az általuk választott középiskolákba, és később is megállják a helyüket. Megköszönte a fenntartó, az önkormányzat, az anyaintézmény vezetése, a szülők, a pedagógusok, a munkatársak és a Hédervári Gyermekek Neveléséért Alapítvány támogatását. Mint mondta, a piarista iskola több mint egy oktatási intézmény: a szeretet, a hit, a nevelés és az oktatás egysége.
Az iskola tanulóinak műsora sokféleképpen mutatta meg a közösség értékeit. A tavaly elballagott Fléner Noel hegedűjátékkal tért vissza egykori iskolájába; az ötödikesek verssel, az alsóbb és felsőbb évfolyamok dunántúli és moldvai néptánccal készültek. Kovács Hanna Túrmezei Erzsébet Hála című versét mondta el, felléptek a zeneiskolások, a második osztályosok pedig a Köszönöm című imádsággal kapcsolódtak az ünnephez. A műsor egyszerre adott teret a zenének, a versnek, a táncnak, a névadó Timaffy László néprajzi örökségének és a piarista nevelés hálaadó lelkületének.
Az ünnepség végén köszöntötték azokat a pedagógusokat és munkatársakat, akik a piarista kezdetek óta, immár tíz éve szolgálnak a hédervári iskolában és óvodában. Átadták a jubileumhoz kapcsolódó rajzpályázat díjait is, így az intézmények múltja mellett a jelen közössége és a gyermekek alkotókedve is hangsúlyt kapott.
A kettős jubileum az ünnepi műsor után sem ért véget: az iskola udvarán falunappal, vásárral és további közösségi programokkal folytatódott a nap. Az együttlét méltó módon mutatta meg mindazt, amiről a szentmise és a köszöntők is szóltak: az iskola és az óvoda története nem csupán épületek, évszámok és intézményi változások története, hanem gyermekeké, családoké, pedagógusoké és egy egész településé, amely tíz éve a piarista közösséggel együtt formálja a jövőt.
