Pedro Aguado generális atya levele az Ad uberes fructus kezdetű bulla négyszázadik évfordulójára.
Kedves Rendtársak!
Akadnak olyan évfordulók, amelyek észrevétlenül haladnak el mellettünk, és azt hiszem, félő, hogy a mai évforduló is ezek közé tartozik. Ezzel az egyszerű levéllel szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy örömmel és Isten iránti hálás szívvel emlékezzünk meg az Ad uberes fructus kezdetű bulla négyszázadik évfordulójáról.
1622. október 15-én ugyanis boldog emlékű XV. Gergely pápa a Kegyes Iskoláknak adta az Ad uberes fructus bullát, amellyel rendünknek is megadta azokat a kiváltságokat, amelyekkel a koldulórendek már rendelkeztek. Mondhatjuk, hogy ez a bulla a Kegyes Iskolák alapítási folyamatának tetőpontját jelenti, [1] hiszen a pápa megszilárdította az Egyházban mindazt, amiért alapító szent atyánk oly nagy szeretettel és igyekezettel küzdött. Severino Giner atya úgy értékeli ezt a pápai bullát, mint „a Kegyes Iskolák nagykorúvá válásának hivatalos elismerését. Az új rend így belép a felnőtt működésbe, túljutva a próbaidőszakon.” [2]
Egy szerencsés véletlen is kapcsolódik ehhez az ünnepléshez: 1622. október 15-én volt az a nap, amikor az egyetemes egyház először ünnepelte szentként Avilai Szent Terézt, akit ugyanezen év márciusában avattak szentté. Kétségtelen, hogy Kalazancius atyánk is mély belső örömmel ünnepelte október 15-ét.
Érdemes újra elolvasni a bulla bevezetőjét, amelyben a pápa kifejti döntésének okait. „Látva a bőséges gyümölcsöket, amelyeket a Kegyes Iskolák teremnek a Küzdő Egyházban, és bízva abban, hogy ezek a gyümölcsök a jövőben még bőségesebbek lesznek, kegyekkel kívánjuk elhalmozni a piaristákat, hogy még nagyobb buzgalommal kitartsanak és megerősítsék csodálatra méltó intézményük gyakorlását, és ennek érdekében…” XV. Gergely pápa kívánságai továbbra is kihívást jelentenek számunkra.
48. Egyetemes Káptalanunk a „Kegyes Iskolák építését” az egyik fő feladataként fogalmazta meg a következő hatéves időszakra. Piaristaként arra kaptunk meghívást, hogy kövessük Kalazancius példáját, aki mindent megtett azért, hogy a piarista rend megszilárduljon, hogy értékes – és alázatos – eszköz legyen Isten országának szolgálatában. A Kegyes Iskolák építése a piarista lelkiség lényegéhez tartozik. Azzal, hogy Kegyes Iskolákat építjük – törődve karizmatikus hűségben történő fejlődéséről – Kalazancius álmát tesszük magunkévá. A rendért, annak növekedéséért és megszilárdulásáért dolgozni valami mélyen misszionáriusi és odaadást igénylő dolog.
Jó, ha megtanulunk néhány dinamizmust, amely a „Kegyes Iskolák építésének” feladatához tartozik, melyre a mai évforduló egyértelműen emlékeztet bennünket. Ezek közül csak háromra utalok:
a) Az az igyekezet, hogy rendünket az egyház életében helyezzük el, összhangban azokkal az alapvető törekvésekkel, amelyekkel az egyház megpróbál válaszolni az idők jeleire, és hogy rendünket az egyház megbecsülje, szeresse és a neki megfelelő küldetésre küldje.
b) Piarista történelmünk megismerése és megbecsülése, ez ugyanis olyan örökség, amelyért felelősek vagyunk, és amelyet az előttünk járó rendtársainkról kaptunk. Ha megismerjük és megbecsüljük az általunk megtett utat, az segíteni fog abban, hogy a lehető legjobb válaszokat adjuk abban a korban, amelyben élünk.
c) A megszentelt élet sajátosságának fontossága az egyházban, az ajándékok, amelyeket hordozunk, a tanúságtétel, amelyet felkínálhatunk, a kegyelmek és áldások, amelyeket életünkkel és szolgálatunkkal megoszthatunk másokkal – mindez része annak, amik vagyunk, és aminek lenni hivatottak vagyunk. Jó, ha emlékezünk rá, ha imádkozunk érte, és ha megosztjuk.
Arra hívlak benneteket, hogy ezt az évfordulót, mely egybeesik rendünk első egyetemes káptalanjának megnyitásával, egy, az életünkért és küldetésünkért mondott hálaadó szentmisével ünnepeljük meg, hálával, melyen osztozunk megannyi emberrel és közösséggel, akik Kalazancius álmának részesei.
Róma, 2022. október 15.
Testvéri öleléssel:
Pedro Aguado Sch. P.
rendfőnök
Francesc Mulet Sch. P.
rendi titkár
______________________
[1] Ángel Ayala: La forma de vida de las Escuelas Pías. Tesis doctoral, Universidad de Comillas, Madrid, 2021, 201.
[2] Severino Giner: San José de Calasanz. Maestro y Fundador, BAC, Madrid, 1992, 589.