Az oktatás stratégiai kérdései címmel rendeztek konferenciát a természettudományos oktatás helyzetéről a Történelmi Egyházak Közoktatási Intézményvezetőinek Országos
Az első előadó, Görbe László piarista szerzetes beszélt az Országos Köznevelési Tanács működéséről, továbbá szólt arról: sürgető feladat volna szemléletváltozást elérni az oktatásban a természettudományos tárgyakkal kapcsolatban. Mint mondta, a fiatalok nem szeretik ezeket a tárgyakat, pedig ezek a logikus és innovatív gondolkodást segítik, amely az ország gazdaságára is kihathatna. A kialakult helyzetért az oktatási kormányzatot tette felelőssé, mert az megszüntette a kötelező természettudományos érettségit, nem népszerűsíti kellőképpen az ilyen jellegű pályákban rejlő érvényesülés lehetőségét, e munka szépségét és fontosságát, s bizonyos esetekben megszüntette a felsőoktatási intézménybe való felvételinél az ilyen tárgyak pontszámítását. Előadásában elhangzott az is, hogy változtatni kellene a tananyagcsomagok és taneszközök rendszerén, támogatni kellene az ilyen tárgyakat oktató tanárokat ösztöndíjakkal, továbbképzések szervezésével. A természettudományi tárgyak oktatásának problémái közé sorolta azt is, hogy a tanárok módszertani felkészítése nem megfelelő, az óraszám sem elégséges. A lehetséges kiutak között említette Görbe László a tanári pálya nagyobb megbecsülését, a szakfelügyelői rendszer kiépítését, a továbbképzéseket, választható, de kötelező fizika, biológia vagy kémia érettségit és ellenőrző bizottság létrehozását a gazdaságban dolgozók bevonásával.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt hangsúlyozta, hogy komoly szerepe van az iskolának a következetes gondolkodásra nevelésben, ezt pedig elősegíti a természettudományi tantárgyak oktatása. Mint mondta, a természeti törvények megismerése annak belátásra készteti a tanulókat, hogy vannak egzakt, mindig érvényes törvények. Ez a tény pedig segíthetné az embereket az erkölcsi törvények elfogadásában, betartásában is. A reál tárgyak tanulása hatással van a logikus gondolkodás kialakulására is, sőt, még a demokrácia fejlődését is elősegíti. Pálinkás József ezt azzal magyarázta, hogy a demokrácia akkor működik, ha az emberek közös tudás birtokában vannak, hiszen annak lényege, hogy minél több ember közös akarata valósuljon meg. Érdemben dönteni, véleményt nyilvánítani viszont csak tudás birtokában lehet. A természettudományi tárgyak ismeretének hasznosságát az Akadémia elnöke abból a szempontból is hangsúlyozta, hogy a változásokat csak azok érthetik meg, akik a folyamatokkal is tisztában vannak.
Bókay László
Forrás: Új Ember, LXV. évf. 13. (3163.), 2009. március 29., 8. old.
