Egy szabómester a szabadság szolgálatában, piarista barátokkal

Mike Valéria - Mike (Mádl) János és kora

Az elmúlt év végén, 2010. november 18-án Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kereszténydemokrata és sokan mások jelenlétében mutatták be a S

Az elmúlt év végén, 2010. november 18-án Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kereszténydemokrata és sokan mások jelenlétében mutatták be a Sapientia Szerzetesi Főiskola dísztermében Mike Valéria New York-ban élő biostatisztikus, rákkutató, egyetemi professzor könyvét, amely édesapja Mike (Mádl) János nem mindennapi életútját tárja föl.

 

Mádl János 1905-ben született Bándon, ebben a Veszprém melletti sváb községben. Mivel jó eszű gyerek volt, más környékbeli gyerekekkel együtt tanulhatott volna a veszprémi piarista gimnáziumban is, de mivel apja az első világháborúban a fronton szolgált, anyja mellett kellett maradnia, így apjához és nagyapjához hasonlóan ő is szabómesterséget tanult. (Legfiatalabb öccse, Ferenc azonban már járhatott gimnáziumba, Antal bátyjának fia, Mádl Ferenc pedig egyetemi professzor és köztársasági elnök lett.) Mivel tehetséges és szorgalmas fiú volt, 1923-ban Budapestre költözött, és a Központi Katolikus Legényegylet székházában kapott szállást. Később jól menő „úri szabóságot" hozott létre a Váci utcában, de a legényegylethez, ehhez az Adolf Kolping és Szabóky Adolf piarista által alapított mozgalomhoz mindvégig hű maradt. 1926-tól ifjúsági vezető, majd alelnök lett, 1941-től pedig a Keresztény Iparosok Országos Szövetsége (KIOSZ) ügyvezető elnöke. (Ezt követően, 1944-ben magyarosított a Mike névre).

1944-ben csodával határos módon megmenekült a nyilasok fogságából, majd Bajorországba menekült, ahol vele menekülő családtagjainak segítségével folytatta a szabómesterséget. Rozsály Ferenc piaristával együtt az ottani magyar közösség egyik vezetője, a müncheni magyar katolikus egyházközség egyik létrehozója lett. 1949-ben az Egyesült Államokba kellett továbbmenniük, és New Yorkban telepedtek le. Egy nagyáruházban dolgozott, és emellett folytatta közéleti szereplését. Nagygyűléseket szervezett, újságcikkeket, közgazdasági tanulmányokat írt, a Magyar Keresztény Szakszervezetek Szövetségének elnöke lett, és Teller Edével együtt magyar szavazókat mozgósított Richard Nixon republikánus elnökjelölt mellett az 1968. évi választási kampányban.

E gazdag és izgalmas életet Mike Valéria gazdagon és izgalmas módon tárgyalja, úgy hogy közben apa és lánya viszonyába, és a múlt utáni nyomozás részleteibe is bepillanthatunk. Az események sorrendjét minduntalan szétfeszítik a személyes emlékek, korabeli újságcikkek, beszédek, levelek, visszaemlékezések. Olvashatunk apró portrékat a Kolping-mozgalom és az emigráció egyes szereplőiről, Biró Benedekről, Eszterhás Istvánról, Közi Horváth Józsefről és másokról, amelyek a magyarországi olvasót egy szinte ismeretlen világba repítik.

Jelentős teret kaptak a könyvben a piaristák is: Schmidt Mihály, a nagybácsi, Bátori József, az amerikai piaristák vezetője, Irányi László, a nagyszerű szónok, Meskó Lajos, a költő, de legfőképpen a fiatalon elhunyt Rozsály Ferenc (1917-1957), aki a második világháború utáni években Bajorországban a magyar emigráció „egének meteora", és a Mike család jóbarátja volt. Kapcsolatuk azután sem szakadt meg, hogy 1949 után mindketten az Egyesült Államokba kerültek, ahol Rozsály majd a piaristák Egyesült Államok-beli megtelepedésének egyik úttörője (és természetesen továbbra is a magyar emigráció fáradhatatlan lelkésze) lett. Megtudhatjuk hogyan járta dzsipjével, a „vörös rókával" a németországi menekülttáborokat, hogyan tudott bárkivel azonnal kapcsolatba lépni, és mi az igazság abból a regényből, amelyet öccse, Rozsályi Zoltán írt róla Francis címen.

Koltai András

 

Mike Valéria: Mike (Mádl) János élete és kora (1905-1981): A Magyar Kolping Mozgalom és további törekvések a szabadság szolgálatában, Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 2010.

 

Hivatkozások

Könyv született a katolikus szociálpolitika jeles alakjáról

http://szegedma.hu/hir/szeged/2010/12/konyv-szuletett-a-katolikus-szocialpolitika-jeles-alakjarol.html

 

Légy mestere a szakmádnak! Légy Istenhívő!

http://www.szentkereszt.hu/content.php?article.200&PHPSESSID=20b3c2abe7eaa435adae6c069ac8dcf1