Ima nélkül nem lehet tanítani, én pedig tanítás nélkül nem tudnék élni – fogalmazott a Zalai Hírlapnak adott interjújában Nyeste Pál, aki az intézményt 13 évig igazgató Vereb Zsoltot váltotta a Nagykanizsai Piarista Iskola vezetői székében.
Nyeste Pál – afféle régi vágású pedagógusként – reverenda helyett indigókék köpenyben érkezett a beszélgetésre.
– Matematika-fizika szakos vagyok, ezért aztán rengeteget kell írnom, egy tanórán többször is teleírom a 6 négyzetméter felületű táblát, aminek a következménye általában rengeteg krétapor, s nem túl szép látvány, ha valamennyi a reverendán landol – „mentegetőzött" nevetve, hozzátéve: 25 éves pályafutása alatt ez a 3. köpeny, amit elkoptat.
Az atyát augusztus elsejével nevezte ki a kanizsai intézmény élére a piarista rend tartományfőnöke. Azt megelőzően a váci gimnázium igazgatója volt, és a sors pikantériája, hogy ott is Vereb Zsoltot váltotta a vezetői székben.
– Már gyermekkoromtól fogva pap szerettem volna lenni, 10- 12 évesen vetődött fel bennem először a gondolat, pedig akkor még nem is tudtam, hogy vannak piaristák – emlékezett vissza. – Mi több, Mezőkövesden, ahonnét származom, egyáltalán nem volt katolikus általános iskola. Kecskeméten, a gimnáziumban szembesültem azzal, hogy létezik olyan papi közösség, melynek tagjai tanítással is foglalkoznak. Nekem is be kellett járnom az akkor még kötelező utat: érettségi után, előfelvételesként katona voltam, 730 napig katonáskodtam Marcali híres városában. Miután leszereltem, egy évig az egri papi szemináriumban tanultam és aztán kértem felvételemet a piarista rendbe 1981-ben. Hét évre rá pappá szenteltek.
Ez így elég szimplán hangzik, de mindjárt másképp tekintünk az igazgató atya teljesítményére, ha tudjuk – amit ő maga igyekezett szerényen elhallgatni – hogy párhuzamosan tanult az ELTE-n matematika és fizika szakon, valamint a Piarista Hittudományi Főiskolán, a teológián. Adódik a kérdés: hogy fért, hogy fér meg egymás mellett a transzcendencia és a rideg racionalitás? Miképpen egyeztethető össze Darwin evolúciós elmélete és a bibliai teremtéstörténet?
– Tévedés, hogy a hit és a tudomány között ellentmondás feszül, az ész és a vallás kiválóan megfér egymás mellett – szögezte le Pál atya. – A kettő nemhogy nem zárja ki, hanem inkább kiegészíti egymást. A teremtéstörténet ugyanis nem természettudományos alapokon nyugszik, amikor a teremtésről mint mozzanatról beszélünk, akkor Isten ajándékozó szeretetét emeljük ki; azt, hogy ő képes a semmiből világot teremteni. Ha az ősrobbanást vesszük, az is összeegyeztethető az isteni teremtéssel, hiszen a táguló Világegyetemben máig nem tudjuk megmondani, hogy vajon mi lesz a folyamat vége. A végtelenségig terjed majd, vagy egyszer csak elkezd összehúzódni, zsugorodni, akár egy újabb ősrobbanásig? Tehát a tudománynak is megvannak a maga korlátai, és személy szerint én örülök, hogy fizika szakos is vagyok, mert a Heisenberg-féle határozatlansági reláció éppen abban erősít meg, hogy nem tudok mindent pontosan megmérni. Következésképp azt sem tudjuk, mi van azokon a bizonyos korlátokon túl. Lehet, hogy Isten? Egyelőre az egyedfejlődés titka, hogyan lesz egy alacsonyabb rendű élőlénybl egy magasabb rendű, mert sok más mellett azt sem tudjuk, honnét ered az a nagyon is emberi sajátosság, amit léleknek vagy szellemnek hívunk. Nem puszta érzelemről, akaratról van szó, hanem valami másról.
Hogy a hit és a racionalitás közül melyik a fontosabb számomra? – kérdezett vissza. – Mindkettő egyformán: ima nélkül nem lehet tanítani, tanítás nélkül pedig nem tudnék élni.
Az igazgató atya szólt az általa vezetett piarista oktatási intézménnyel (mely nemcsak általános iskola, hanem gimnázium, diákotthon és óvoda is egyben) kapcsolatos elképzeléseiről is. Mint mondta: szeretne jobban nyitni Nagykanizsa felé.
– A gyerekeket, a szülőket és a várost kívánom szolgálni – jelentette ki. – Szeretném újra megerősíteni azt a tudatot a kanizsaiakban, hogy a piarista iskola a városért van és nem az ellensége annak. Hiszen a XIX. századtól kezdődően számos nagy gondolkodót adott a térségnek, az országnak, hadd említsem csak Lékai László bíborost, Fejtő Ferencet, Deák Ferencet, vagy Virág Benedeket. Ők mintául szolgálhatnak a jövő generációinak, mert tudtak és akartak közösségben gondolkodni. Erre szeretném „megtanítani" diákjainkat is, megértetve velük azt, hogy mennyire fontos a Kárpát-medence egészében gondolkodni. A horvátországi Zadarban, Zágrábban testvériskolai kapcsolatot tervezünk kiépíteni, éppen azért, hogy párbeszédre neveljük a fiatalokat.
Végül Nyeste Pál azt is elmondta: elődje, Vereb Zsolt most intenzív spanyol nyelvtanfolyamon vesz részt Budapesten, s hamarosan megkezdi fél évig tartó andalúziai szolgálatát. Az ottani piaristák a szegények tanításával foglalkoznak, e feladat jut egy ideig Zsolt atyának, húsvéttól pedig Bolíviába utazik, ahol hasonló programot vezetnek a tanító rend tagjai.
Szerző: Horváth-Balogh Attila, Zalai Hírlap
Fotó: Szakony Attila
