A „privigyei bibliára” vonatkozó legenda a Kada István halálát követő évből, 1696-ból származik, és a protestáns tanokkal szemben kiáll a purgatórium létezése, a Mária-tisztelet és a miseszándék hatékony ereje mellett.
A purgatóriumból szabadulni kívánó Kada István megboldogult erdélyi püspök égette át jobb kezével ezt az 1667-es cseh nyelvű evangéliumoskönyvet, hogy maradandó jelet adjon Herchel József piarista számára, miután megkérte a jámbor testvért, hogy Szt. Vencelről nevezett Ferenc atyával zarándokoljanak el Mariazellbe, és ott ajánljanak fel érte 3 szentmisét, hogy lelke szabadulást nyerjen a tisztítótűzből.
A „privigyei bibliára” vonatkozó legenda a Kada István halálát követő évből, 1696-ból származik, és a protestáns tanokkal szemben kiáll a purgatórium létezése, a Mária-tisztelet és a miseszándék hatékony ereje mellett.
Az akkori magyar viceprovinciális, Mösch Lukács az eset után rögtön beszámol róla egyik levelében, hogy egy szellem többször is nagy zörgéssel nyugtalanította a privigyei rendház lakóit, különösen pedig a fent említett József testvért. A piarista viceprovinciális maga is jelen volt azon az éjszakán, mikor Kada István lelke megégette az említett Szentírást, részletesen leírja az eseményeket, illetve azt is, hogy már másnap mennyien látogattak el Privigyébe, hogy lássák és bizonyítsák a csodát.
A purgatóriumban szenvedő főpap megjelenése és „jeladása” után, mikor a két piarista elzarándokolt Mariazellbe, és ott Kada István lelkéért bemutatták a szentmiséket, előbb a megboldogult püspök, majd a Boldogságos Szűz Mária is megjelent a kegytemplomban, melyet mennyei fényesség árasztott el, a főpap pedig áldásban részesítette az ott tartózkodó híveket. Ezt követően a privigyei rendházat sem érte több „zaklatás”.
Borbás Péter, Piarista Múzeum
