1913. augusztus
16-án
kezdődött meg a régi budapesti piarista rendház Városház téri szárnyának
bontása. Trattner Ferenc építési vállalkozó október 15-re végzett a
munkával, majd december 2-án a lebontott rész és a Városház tér helyén
megindult az új piarista székház építése Hültl Dezső terve szerint.
Mivel a régi főbejárat és a kápolna is lebontásra került, a megmaradt déli szárnyon,
a plébániatemplom sarkával szemközti szoba helyén nyitottak ideiglenes
főbejáratot, a kápolnát pedig átköltöztették a Duna-parti rész II. emeletére, a
korábban konviktusnak, majd könyvtárnak használt terembe.
Az épület ezen részét
1917-ig használták a piaristák, majd állami tulajdonba került és a Népjóléti
Minisztérium működött benne.
1913. augusztus
16-án
kezdődött meg a régi budapesti piarista rendház Városház téri szárnyának
bontása. Trattner Ferenc építési vállalkozó október 15-re végzett a
munkával, majd december 2-án a lebontott rész és a Városház tér helyén
megindult az új piarista székház építése Hültl Dezső terve szerint.
Mivel a régi főbejárat és a kápolna is lebontásra került, a megmaradt déli szárnyon,
a plébániatemplom sarkával szemközti szoba helyén nyitottak ideiglenes
főbejáratot, a kápolnát pedig átköltöztették a Duna-parti rész II. emeletére, a
korábban konviktusnak, majd könyvtárnak használt terembe. Az épület ezen részét
1917-ig használták a piaristák, majd állami tulajdonba került és a Népjóléti
Minisztérium működött benne. Ott intézték a háborús károsultak és menekültek
ügyeit. Végül 1931-ben lebontották, és helyén parkot alakítottak ki, amelyben,
1932-ben Erzsébet királyné szobrát (Zala György műve) állították föl. (A
szobrot 1953-ban lebontották, majd 1986-ban az Erzsébet híd budai hídfőjénél
helyezték el.)
