Idén is megnyílnak a nagykárolyi piarista nővérek által működtetett gyermekotthon kapui, hogy a segítő szándékkal érkező, nyitott és érdeklődő vendégek bepillantást nyerhessenek az ott élők mindennapjaiba.
Akárcsak a korábbi években, idén is megnyílnak a nagykárolyi piarista nővérek által működtetett gyermekotthon kapui, hogy a segítő szándékkal érkező, nyitott és érdeklődő vendégek bepillantást nyerhessenek az ott élők mindennapjaiba.
A hagyományoknak megfelelően, kapcsolódva az adventi időszakhoz, illetve a közelgő karácsonyi ünnepekhez, a gyermekek és segítőik által készített ajándéktárgyakat is vásárolhatnak a látogatók. A nővérek munkáját évente nagy érdeklődés övezi, mint mondják, a segítő szándék szerencsére nem csak ünnepek idején, hanem az év többi részében is érzékelhető. Az idei nyílt napokra december 1-2. között kerül sor.
Kezdetét vette a Celestina-év – a piarista nővérek beszámolója
Boldog Celestina Donati születésének 165. évfordulóján, október utolsó szombatján az alapítóanya szobájában gyűltünk össze mi, Piarista Nővérek, hogy ott kezdjük meg a jubileumi évet, ahol egy szent hivatása és vele együtt a mi hivatásunk is kibontakozásnak indult .
A Generális anya köszöntötte a Kongregáció szerzetesházaiból érkezett és az alapítóanya ágya körül megilletődve álló nővéreket. Ebben a szobában, ahol Celestina anya élt, őrzik az általa használt tárgyakat, levelezését és lelki írásait, szentek ereklyéit, amelyeket ő gyűjtött nagy szeretettel. Ezek a dolgok jelzik, hogy itt egy Istennek szentelt életű ember élt; és az az élő valóság, mely ezeket a tárgyakat ma is körbe veszi, mutatja ennek az életnek a mélységét, valódi gazdagságát.
A jubileumi év alkalmából született közös imádságban, amellyel az ünnepi események első fejezete lezárult, találkoztak és voltak jelen egyszerre az alapítóanya és az indulás nehézségeit vele végigjáró nővértársai, az időben ő utánuk következő szerzetesnők, valamint mindazok, akik most is, három földrészen élik meg a nehézsorsú gyermekekről való gondoskodásban piarista szerzetesnői hivatásukat.
Ezután kezdődött a San Giuliano-templomban a jubileumi évet megnyitó szentmise, ahol az ünneplő közösség tovább gazdagodott gyermekeinkkel, az iskoláinkat, gyermekotthonainkat támogató jó barátokkal, baráti családokkal, akikből ünnepi kórus kovácsolódott. A Piarista atyák testvéri jelenléte tette teljessé az ünnepet; Mateusz Pindelski SP főcelebránsként vezette a szentmisét és mondta a prédikációt, aki a Piarista Rend közép-európai ügyekért felelős generális-asszisztense.
A szentmisében Istentől kapott hivatásunkért való hálánkat, az Ő mindenkori segítségébe vetett reményünket tettük az oltárra. A Generális anya meggyújtotta a Clestina-év lángját, mely azóta is fényével kíséri a mindennapi szentségimádást ebben a templomban. A hit és az Istenbe vetett bizalom valósága erősítette meg az ünnepi gyertya fényében jelenlévő közösséget azáltal, hogy az oltár elé lépve három fiatal nővér újította meg első fogadalmát. Végül minden rendház képviselője egy-egy olajlámpást kapott, hogy a jubileumi évben ott világítson templomainkban, és ezáltal erősítse, bátorítsa bennünk a tudatot, hogy egy közösséghez tartozunk: szent közösségben vagyunk Istennel és egymással.
A napot agapéval zártuk, és a várakozás izgalmával, mert másnap kanyargós hegyi utakon Marradiba igyekeztünk, abba a toszkán kisvárosba, amely Celestina anya szülőhelye. Még párás, ködös volt az idő, amikor a meredek hegyoldalba épült falvak mellett vonult el zarándokló kocsisorunk. A szentmisét már Marradiban ünnepeltük, ahova először vittük el a jubileumi év olajlámpását. Szentmise után csak egy keveset kellett sétálnunk a már őszi napfényben fürdő városka girbe-gurba utcáin, hogy a Celestina Donati utcában megtaláljuk a boldog alapító szülőházát.
