Munkára és emberségre tanítanak a gödi piaristák – interjú Rubovszky György Zsolttal

Egy féléves próbaidőre, tanárként került Gödre, s mára az egész intézményt vezeti Rubovszky György Zsolt. Bár még nem találta meg a választ, hogy milyen módszerrel tudná elkerülni, hogy előbb-utóbb kiégjen igazgatóként, de abban mindenképp biztos, hogy szülei mellett ez az a környezet, melytől a legtöbb nevelést kapta életében.

Mint elmondta, az intézményt működése alapelvekre épül, melyek közül a legfontosabb az együttműködés. Ez ugyanúgy vonatkozik a diákokkal és a szülőkkel való kapcsolattartásra, mint a tanári testületen belüli rendszerre, a közös munka tiszteleten, rendezettségen, igazmondáson alapul. Míg a piarista intézmények általában elit gimnáziumok, a gödi egy jóval sokszínűbb, komplexebb létesítmény, ahol a rendezett családból érkező gyerekek, kiemelkedő tehetségek mellett nehéz sorsú tanulókkal is foglalkoznak. A gyakorlati ismeretek mellett – jelenleg hét, kő, fém és faműves szakmában okítják a fiatalokat – az „ember” nevelése, oktatása is kiemelkedő fontossággal bír.

A nappali, három éves szakképzés mellett esti gimnáziumot is választhatnak a diákok, valamint a szakvizsga letétele után immáron egy további kétéves nappali, érettségire felkészítő képzésre is lehetőségük van. Kollégiumuk jelenleg 80 főt számlál, itt relatív kis csoportokkal foglalkoznak a nevelőtanárok.

Az igazgató elmondta, hogy alapvető elvárás a tanároktól is a folyamatos fejlődés, hiszen ez a diákoknak is pozitív mintát nyújt. Egy szakiskola komoly kihívást jelenthet a pedagógusok számára, ráadásul gyakran meg kell küzdeniük a gyerekek általános iskolából hozott negatív tapasztalataival, beidegződéseivel, amit az ottani tanárok tápláltak beléjük. A legfontosabb annak megőrzése, hogy a pedagógus lehetőleg minden pillanatban tisztelni tudja a diákot, még akkor is, ha olyan dolgot hall tőle, amire nincs felkészülve.

Rubovszky György Zsolt  azt sem rejtette véka alá, hogy kikerülni könnyű ebből az iskolából, ám a lemorzsolódás mégis a töredéke csak az országos átlagnak. Elmondása szerint „elkallódni” nem szoktak náluk a gyerekek. A különböző tanulmányi versenyeken is jól teljesítenek diákjaik – nemrég például egyik tanulójuk az ország 3. legjobb szerkezetlakatosának bizonyult. Az igazgató hozzátette, náluk csak a tanulók, de a szülői közösség összetétele is heterogén: előfordult már, hogy egy 13 éves gyerek egyedül ment beiratkozni, míg más családok a szülői munkaközösség aktív tagjaként támogatják az iskolát – az intézménynek így esetenként más és más arányban kell részt vállalnia a fiatalok neveléséből.

Mégis, hogyan tudja az igazgató összeegyeztetni a közvetlenséget a tekintéllyel? Rubovszky György Zsolt elmondása szerint a legfontosabb, hogy minden egyes diákra szenteljen figyelmet (ehhez lényeges a kisebb létszám – jelenleg 300 tanulójuk van), de közben legyen határozott is. Saját megfogalmazása szerint egyfajta „jó apa” próbál lenni. Ennek része az iskola egyik rítusa is, mi szerint minden egyes mise elején egyenként kezet fog minden diákkal, és a szemükbe néz – ezen pillantások nagy része mögött egyedi, személyes történetek rejtőznek.

Mint az igazgató emlékeztetetett rá, a piarista rendet Kalazanci Szent József hozta létre Rómában, 1592-ben, és ő indította útjára az első iskolát is abban a korban, amikor közoktatás még nem létezett, és csak fizetős lehetőség volt a tanulásra. Alapelve volt, hogy mindenkinek joga van az ingyenes oktatáshoz, gyakran idézett mondata a gödi igazgatóban is megragadt: „Abból, hogy milyen a hajnal, következtetni lehet arra, hogy milyen lesz az egész nap”.. A gödi iskola 1991-ben jött létre, nem csupán rendi kezdeményezésre: piarista öregdiákok és helyi lakosok is támogatták az ügyet.

Rubovszky György Zsolt álma „Isten országának” a létrehozása, ahol a valódi tehetséggondozás elsődleges – az, hogy mindenki a lehető legtöbbet fejlődjön önmagához képest, és hogy egy saját, szülőktől független világnézet alakuljon ki a diákokban. Célja, hogy a nehezebb sorsú tanulók is megtapasztalják, hogy van, akiben bízhatnak, a heterogén közeg miatt pedig Gödön máris közvetlenebbek az emberi kapcsolatok, a véleményalkotás pedig jóval direktebb és őszintébb a más iskolában látottaknál. A hétvégi húsvéti ünnepek legfontosabb üzeneteként pedig az fogalmazódott meg az igazgatóban, hogy bár gyakori felfogás, hogy „minden értelmetlen”, összetartozással, szeretetben és tiszteletben mégis meg lehet ezt cáfolni, a húsvét pedig pont erről szólt a számára.