Pedagógus Kutatói Pályadíjban részesült Acél Zsolt piarista

mta_elismeres_2018_febr

Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára pedagógusi munkája mellett elért érdemes tudományos eredményeiért Pedagógus Kutatói Pályadíjban  részesítette a bölcsészet- és társadalomtudományok területén dr. Acél Zsoltot, a váci Piarista Gimnázium és Kollégium, valamint a budapesti Piarista Gimnázium tanárát.

Tizenketten vehették át idén kutatótevékenységük elismeréseként a Pedagógus Kutatói Pályadíjat az MTA Székházában. A díjazott pályamunkák témái között szerepel többek között egy komplex szemléletű, prevenciós olvasásfejlesztő program bemutatása, illetve egy robotikával és szenzoros mérési adatgyűjtéssel kapcsolatos beszámoló is.

A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógus Kutatói Pályadíjára a legalább öt éve oktató, legalább félállásban alkalmazott pedagógusok pályázhatnak olyan tudományos munkával – monográfiával, nagyobb terjedelmű tanulmánnyal, kísérleti eljárási eredménnyel, forráskiadvánnyal stb. –, amely tényleges előrelépést jelent egy adott tudományos téma alaposabb feltárásában. A pályamunkákat a tudományterület szempontjából illetékes akadémiai kutatóintézet bírálja el, majd az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának (AKT) szakbizottságai rangsorolják. A bírálók és szakbizottságok értékelő véleménye alapján az AKT kialakítja a díjazásra vonatkozó javaslatát. Ennek ismeretében az MTA elnöke dönt a díjazottak személyéről, majd a főtitkár részesíti őket a személyenként bruttó 200 000 forinttal járó elismerésben.

A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára pedagógusi munkája mellett elért érdemes tudományos eredményeiért Pedagógus Kutatói Pályadíjban részesítette

a bölcsészet- és társadalomtudományok területén:

dr. Acél Zsoltot, a váci Piarista Gimnázium és Kollégium, valamint a budapesti Piarista Gimnázium tanárát „A látható könyvtár. A palatiumi Apollo-könyvtár és a római irodalmi élet” című pályamunkájáért;

Bódizs Anikót, a Zuglói Hajós Alfréd Magyar–Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola tanítóját „Tehetségpontok pedagógusainak koncepciói a tanulói érdeklődésről” című pályamunkájáért;

Demeter Gábornét, a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusát, „»Ablak a világra«. Egy komplex szemléletű, prevenciós olvasásfejlesztő program elméleti háttere és modellje” című pályamunkájáért;

dr. Farkas Zoltánt, az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola vezető tanárát, Vlagyimir Szolovjov: Előadások az Istenemberségről (fordítás, jegyzetek és „Szolovjov az emberibb emberért” című tanulmány) pályamunkájáért;

dr. Nebojszki Lászlót, a Szent László Általános Művelődési Központ Szakgimnáziumának mérnök-tanárát „Felső-bácskai települések néprajzi-helyrajzi leírása 1859–60-ból” című pályamunkájáért;

dr. Németh Tibor Jánost, a Gádor Általános Iskola tanárát „Gyarmatosítás és kiengesztelődés – Őslakos hagyomány Kanadában” című pályamunkájáért;

Martis Zsombort, a Corvin Mátyás Gimnázium tanárát „»Nagyob kű emelés is kell a Sion vára rakására«: Gyülekezetalapítás, polémia és mártíromság Czeglédi István életművében” című pályamunkájáért;

Szalai Attilát, a Szabadhegyi Magyar–Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium tanárát „Az 1920–1947 közötti győri parlamenti választások története” című pályamunkájáért;

 

a matematikai és természettudományok területén:

dr. Dobóné Tarai Évát, a Berzsenyi Dániel Gimnázium kutatótanárát „Tanulói kísérletek hidrogélekben, egy új, környezetbarát kísérleti eszköz kémiaórákon” című pályamunkájáért;

Gilicze Tamást, a Csongrádi Batsányi János Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium tanárát „Robotika és szenzoros mérési adatgyűjtés az iskolában” című pályamunkájáért;

Kaposvári József Vilmost, a veszprémi Lovassy László Gimnázium tanárát „Az illegális hulladékelhelyezés rendszerelméleti vizsgálata: Program az illegális hulladéklerakók felszámolására és az újratermelődés csökkentésére” című pályamunkájáért;

 

az élettudományok területén:

dr. Jámbrik Katalint, a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium tanárát „A mikrocisztin-LR és a cilindrospermopszin hatása a vízinövények növekedésére, proteáz és nukleáz enzimeik aktivitására” című pályamunkájáért.

„Magyarországon nagy hagyománya van annak, hogy pedagógusok részt vesznek a tudományos életben. Jedlik Ányos, Öveges József vagy a mai akadémikusok közül Ritoók Zsigmond éppúgy ismertek pedagógusi munkájukról, mint tudományos eredményeikről. Manapság ez a kettősség kevésbé jellemző, de az Akadémia mindig kitüntetett figyelemmel fordul a tanárok felé, próbálja elismerni a kutatással is foglalkozó pedagógusok teljesítményét” – mondta az MTA Székházában tartott ünnepélyes díjátadón Török Ádám, az MTA főtitkára.

Forrás: MTA.hu

Kép: MTA, Piarista Rend Magyar Tartománya