Átadták a kecskeméti piarista iskola megújult kollégiumát

Rövid szünet után, ünnepélyes keretek közt ismét megnyitotta kapuját a 304 éve alapított kecskeméti Piarista Gimnázium, Kollégium, Általános Iskola és Óvodához tartozó kollégium. A november 28-i átadó ünnepségen beszédet tartott Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, egykori piarista diák, Labancz Zsolt piarista tartományfőnök, Mikulás Domonkos, a kecskeméti piarista iskola és óvoda igazgatója, Ábel István kollégiumigazgató. Szathmáry Melinda beszámolója.

Mikulás Domonkos igazgató felvezető beszédében elmondta: az épület korszerűsítése, átépítése 2017 tavaszán kezdődött meg; teljes körűen felújított formáját idén őszre nyerte el. A beruházás összköltsége 971 millió forint volt, amely nagyrészt a piarista rend saját forrásából, másrészt a KEHOP-5.2.3-16-2016-00027 – A Piarista Rend Magyar Tartomány közfunkciót betöltő épület energetikai felújítása, a EGYH-KCP-16-P-0121 –  A Kecskeméti Piarista Iskola átfogó fejlesztése elnevezésű pályázati projekt támogatásokból valósult meg.  A Jókai utca sarkán található, eredetileg csak fiúkollégiumként működő épület immár lányokat is fogad. A kollégium újjászületése a Kollektív Műterem kreatív munkájának is köszönhető, akik a korábban komfort nélküli szobákkal és részben kihasználatlan terekkel rendelkező épület belső átalakítására és korszerűsítésére vállalkoztak tervezőként. A munka elvégzéséhez művészettörténészt, statikus tervezőket, gépész- és elektromos tervezőket, tűzvédelmi tervezőket is bevontak.

Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár elismerően szólt a kollégium jelenlegi, teljesen megújult formájáról, majd a piarista rend kimagasló nevelői tevékenységéről. Kiemelte: a rendalapító Kalazanci Szent József egész életét a gyermekek életének kiteljesítésére tette fel, aki kezdetben csupán húsz, később negyven, majd végül, több mint hétszáz fős népiskolát szervezett. A piarista rend rendhagyó éveket élt meg a kommunizmus ideje alatt is: iskolái közül csupán Budapest és Kecskemét maradhatott meg, ahol olyan piaristák tanítottak, akik kora reggeltől estig a diákok rendelkezésre álltak. Az államtitkár egykori piarista diákként idézte fel a piarista iskola általa is imsert neves tanárainak emlékét; Kovács Mihály, Kincs Lajos, Pogány János vagy a most is élő Görbe László példaértékű nevelő marad számára. Bár a piaristák mára szétszóródtak a világban, és arányaiban kevesebb szerzetes tanít egy-egy iskolában, a piarista iskolák jelentősége továbbra is megmaradt a magyar nemzet számára – tette hozzá. Soltész Miklós köszönetet mondott a civil tanároknak is, akik a piarista nevelési alapelveket teljesen magukénak érezve át tudják adni mindazt a fiataloknak, amit a rendalapító 400 éve megálmodott. Az államtitkár beszédje végén elmondta, hogy a Piarista Rend Magyar Tartománya egy frissen elnyert európai uniós pályázatnak köszönhetően 500 millió forintot fordíthat a kecskeméti Czollner téri általános iskola felújítására, így folytatódhat a kecskeméti piarista intézmények korszerűsítése.

Labancz Zsolt piarista tartományfőnök nem csupán fenntartói minőségben, hanem a kecskeméti piarista iskola öregdiákjaként is felszólalt. Beszédében felidézte középiskolai éveit, az akkori környezeti adottságokat, működési feltételeket. Bár kecskeméti születésű diákként nem lakott a kollégiumban, mégis egy, Lénárd Ödön piarista atya által tartott lelkigyakorlat kapcsán sikerült három napra az épületbe beköltöznie, amellett kezdő tanárként és prefektusként is itt működött.

A tartományfőnök elmondta: a piarista rend a magyar tartományban is nagyívű pedagógiai megújulás folyamatában van, amely szorosan kapcsolódik a nevelői környezet átalakításához is. Szólt a gödi szakképzési reform országos hatásairól, a sátoraljaújhelyi tanodáról, a kollégiumok nevelési programjának megújításáról, a rendtartomány három óvodájáról, a hat piarista intézményt érintő épületfejlesztési programról. 

„Nem lehetünk elégedettek addig, amíg csak a mi iskoláink működnek jól. Célunk az, hogy országos szinten minden gyermek és fiatal a lehető legjobb oktatásban részesülhessen. Örömmel osztjuk meg tudásunkat, tapasztalatainkat. Szolgálja ezen törekvésünk javát ez a kecskeméti kollégium is!" – zárta beszédét a tartományfőnök.

Ábel István, a kecskeméti kollégium igazgatója izgalmas, archív fotókat felvonultató előadásában az intézmény történetét és a tavaly indult felújítási munkálatokat mutatta be. 

Elmondta: az épület adottságait kihasználva, két külön udvari bejáratról (lépcsőházról) megközelíthető, elválasztott, egymástól függetlenül működő, de alkalmanként összenyitható fiú-lány kollégium kialakítása volt a cél. (A földszinti közösségi tereket, tanulószobákat és a kápolnát a bentlakó diákok közösen használják.) A hálótermeket a lehetőségek szerint saját vizes helyiségekkel kellett ellátni a szükséges kiszolgáló területeket biztosítva. Az épületben akadálymentes közlekedési rendszert is létrehoztak, melynek részeként liftet is építettek. A földszinten lévő felaprózott helyiségek, galériák eltávolításával a funkciónak megfeleltethető nagyobb összefüggő tereket hoztak létre. A munkálatok során a meglévő falakat, nyílászárókat, lépcsőket, a lehető legnagyobb mértékben megtartották és felújították, egyedül a tetőtérben történt igazán markáns változás.

A megújult kollégium negyvenegy fiúnak és harmincnégy lánynak nyújt otthont e tanév során.