2019. november 3-án adták át a Parlamentben a Mindszenty Társaság által alapított Mindszenty-emlékérmeket. Elismerésben részesült Kerényi Lajos piarista szerzetes, Hollai Ferenc, a Katolikus Iparos és Munkásifjak Országos Egyesülete (KIOE) volt titkára, a Kodály Zoltán Kórusiskola, valamint a Palaui Köztársaság Koror városában működő, 70 évvel ezelőtt alapított Mindszenty High School.
A Mindszenty József bíboros, hercegprímásról elnevezett elismeréseket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke adta át a díjazottaknak, elsőként Kerényi Lajos piarista szerzetesnek, aki „65 esztendei áldozatos és fáradhatatlan lelkipásztori szolgálatáért" részesült a díjban. A laudációt Juhász Judit, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szóvivője mondta, aki Kerényi Lajos egyik gyakran emlegetett mondását idézte, amely szellemiségének irányát is jelzi: „imádkozni kell az ateistákért”. Az MMA szóvívője felelevenítette azt az ismert történetet, amelyet maga Kerényi Lajos atya több alkalommal is elmesélt. Hat évtizedes kórházlelkészi szolgálata alatt a jelenleg 92 éves piarista atya egy alkalommal találkozott a súlyos beteg Olti Vilmos volt vérbíróval, aki élete során sokat ártott az Egyháznak és Mindszenty bíborost, sőt magát Kerényi Lajost is elítélte. A halálos ágyán a vérbíró irgalomért könyörgött a lelkipásztorhoz, aki a bűneit megbánó Olti Vilmost feloldozta, majd feladta neki az utolsó kenetet. Lajos atya sokszor említette beszédeiben: a halálos ágyon már nincsenek ateisták.
Kerényi Lajos piarista szerzetes és tanár 1927. június 1-jén született. A második világháború idején a tatai piarista gimnázium diákjaként hívták be katonának. 1945-ben szovjet hadifogságba került, ahonnan néhány hónap múlva súlyos betegen tért haza, szabadulását a Szűzanyának megköszönve. 1946-ban leérettségizett, majd felvételét kérte a piarista rendbe.1952. június 22-én szentelték pappá. Az alsó-krisztinavárosi templomban kezdte szolgálatát káplánként 1953 és 1957 között. Ezt követően többek közt a Városmajorban, Ásványrárón, Budapest-Herminamezőn, Szécsényben, Rimócon, Dunakilitin, Nagymaroson, Angyalföldön szolgált. A hatalomnak hamar szemet szúrt a fiatalokat maga köré gyűjtő, betegeket látogató, közösségépítő szerzetes, ezért Kerényi Lajos szolgálatának első huszonöt évét állandó megfigyelések, kihallgatások, zsarolások, feljelentések és áthelyezések jellemezték. Időről időre próbálták szétverni azokat a közösségeket, amelyeket felépített, de áldásos tevékenysége nyomán mindig újabb és stabil közösségek alakultak. 1976-tól a külső-ferencvárosi Szent Kereszt-plébánia káplánja volt, 1996-tól ugyanitt plébánosként tevékenykedett 2017-ig.
Kerényi Lajos a Nagymarosi Ifjúsági Találkozó egyik alapítója, nevéhez fűződik az egerszalóki ifjúsági lelkigyakorlat és tábor is.
Fotó: Merényi Zita (Magyar Kurír), MTI
