2020 májusában tartományi felmérést végeztünk a piarista tartományban 5-12. évfolyamos diákok, szülők, valamint pedagógusok és tanulást támogató munkatársak között a digitális távtanulási időszak tapasztalatairól, márciusban kiadott pedagógiai elveink valóságban való megjelenéséről. A megszületett eredményeket a szerzők két cikkben ismertették; az első rész a kvantitatív elemekre összpontosított, a második rész a nyitott kérdésekre adott válaszokat elemezte.
Kérdőívünket 1 425 szülő, 1 436 diák és 307 munkatárs, összesen 3 168 válaszadó töltötte ki. Nagyszerű közösség ez, mely megszólítható és ilyen gazdag visszajelzést ad, immár többedszerre. Hálás köszönet minden munkatársnak, diáknak és szülőnek. Felelősségünk megbecsülni és tanulni, továbblépni.
Megállapítások a nyitott kérdésekre adott válaszok alapján.
Lázár László, Biró Fanni és Tóth-Szabó Veronika írása
Előszó
2020 májusában tartományi felmérést végeztünk a piarista tartományban 5-12. évfolyamos diákok, szülők, valamint pedagógusok és tanulást támogató munkatársak között a digitális távtanulási időszak tapasztalatairól, márciusban kiadott pedagógiai elveink valóságban való megjelenéséről. Kérdőívünket 1 425 szülő, 1 436 diák és 307 munkatárs, összesen 3 168 válaszadó töltötte ki.
A megszületett eredményeket két cikkben ismertetjük; az első rész a kvantitatív elemekre összpontosított. Jelen írás a nyitott kérdésekre adott válaszokat elemzi; a diákok, a szülők és a munkatársak egymásnak és a vezetőknek fogalmaztak meg tanácsokat, kéréseket („Milyen tanácsokat adnál a …?”)
Az alábbiakban az eredmények rövid összefoglalása következik; a válaszok igazságukkal, erejükkel különös odafigyelésre biztatnak, s további valóságelemzésre buzdítanak mindannyiunkat.
I. Tanácsok a vezetőknek
Diákok tanácsai a vezetőknek
A diákok részéről a leggyakoribb „tanács” a vezetőknek az volt, hogy folytassák a munkát így tovább, eddig is jól végezték. A válaszok második leggyakrabban előforduló csoportja a tanárok, pedagógusok ellenőrzésére vonatkozik:
- ellenőrizzék, hogy nem adnak-e túl sok feladatot,
- ellenőrizzék, hogy segítenek-e a diákoknak a tanulásban, vagy csak kiadják a tankönyv megtanulandó és kijegyzetelendő oldalait,
- ellenőrizzék, hogy eleget tesznek-e a lefektetett szabályoknak (pl. feladatkiosztás, tervezés, hétvégi feladatok), illetve
- ellenőrizzék, hogy a tanárok egységesen tanítanak-e, egységesen kérnek-e számon.
A további jellemző tanácsok között erős volt, hogy legyenek megértőek és támogatóak, ösztönözzék a tanárokat arra, hogy kevesebb feladatot adjanak, kommunikáljanak többet a diákokkal, illetve többször említésre került, hogy nyissák ki az iskolát.
A leggyakoribb tanácsok gyakorisági sorrendben:
- „így tovább”,
- tanárok ellenőrzése (túl sok feladat, segítség, egységesség, előírások betartása),
- megértés, támogatás, türelem,
- kevesebb feladat,
- több kommunikáció a diákokkal,
- nyissák ki az iskolát,
- kitartás,
- tanárok IKT-kompetenciáinak fejlesztése,
- legyenek online órák,
- egységesség az oktatásban, koordináció,
- foglalkozzanak a tanárokkal és a diákokkal,
- több tájékoztatás (pl. a honlapon),
- kötetlen online találkozók szervezése a diákoknak, tanároknak,
- tömbösített oktatás,
- több javítási lehetőség.
Szülők tanácsai a vezetőknek
A szülők tanácsaiban is az az üzenet jelent meg leggyakrabban, mint a diákoknál: csak így tovább, mindent jól csinálnak. Emellett sokan köszönetet mondtak az eddigi támogatásért, a digitális oktatásra való átállás gyorsaságáért és gördülékenységéért, valamint többen kitartást kívántak nekik.
A szülőknél is gyakori tanács a tanárok, pedagógusok munkájának ellenőrzése – többen leírták, hogy megítélésük szerint nagy eltérések vannak a pedagógusok munkájában (online órák, kreativitás, visszajelzések gyakorisága). Sokan tanácsolták, hogy legyen kötelező egy bizonyos mennyiségű online/videós óra megtartása főleg a nehezebben érthető tantárgyak esetében. (Ez egybecseng például azzal az eredménnyel, miszerint a diákoknak a matematika pont attól válik a legnehezebb tantárggyá, mert nem kapnak megfelelő tanári magyarázatot, amit az online vagy a videóra vett órák hiánya idéz elő elsősorban.)
Jellemző válasz volt, hogy a távtanulás időszakában megszerzett tapasztalatokat a jövőben igyekezzenek felhasználni, beépíteni az oktatásba. Például, ha egy tanuló beteg, kórházban kell időt töltenie, de akár úgy is, hogy a felsőbb éveseknél időszakosan vagy nagyobb feladatokra vonatkozóan visszatérnek az online tanulásra.
Sokan tanácsolták, hogy a vezetők támogassák, becsüljék meg a pedagógusokat, motiválják, illetve ne terheljék túl őket. Szintén gyakori kérés volt, hogy az online oktatás egységes keretek között, egységes platformon folyjon.
A leggyakoribb tanácsok gyakorisági sorrendben:
- „így tovább”,
- köszönet,
- kitartás,
- pedagógusok munkájának ellenőrzése,
- a tanárok videóval vagy online tanítsanak,
- jó tapasztalatok fölhasználása a jövőben,
- egységes platform, módszerek,
- pedagógusok támogatása,
- pedagógusok megbecsülése,
- kapcsolattartás, visszajelzés a szülőknek,
- közösség megtartása, építése,
- tolerancia,
- minőségbiztosítás,
- tanárok IKT-kompetenciájának fejlesztése,
- diákok támogatása.
Munkatársak tanácsai a vezetőknek
A pedagógusok részéről is a biztatás volt a leggyakoribb „tanács” a vezetők felé, csak úgy, mint a diákok és a szülők részéről. Ezen túl ugyanakkor a pedagógusok szeretnének több személyes figyelmet, bátorítást, pozitív visszajelzést kapni, illetve azt tanácsolják, hogy a vezetők is intenzívebben kommunikáljanak, tartsák a kapcsolatot a szülőkkel, gyerekekkel és tanárokkal. Hasonlóan gyakori ajánlás-kérés volt, hogy a vezetőség legyen rugalmas és megértő a pedagógusokkal szemben, illetve az intézményen belüli kommunikációjuk legyen gyors, világos és lényegre törő.
A leggyakoribb tanácsok gyakorisági sorrendben:
- „így tovább”,
- személyes figyelem, bátorítás, pozitív visszajelzés a tanárok részére,
- kommunikáció, kapcsolattartás a szülőkkel, gyerekekkel és tanárokkal,
- rugalmasak, megértőek legyenek a tanárokkal szemben,
- kitartás,
- köszönet,
- gyors, világos kommunikáció,
- egységesség,
- tanuljanak ebből az időszakból,
- ne görcsöljenek túl sokat, engedjenek el dolgokat,
- bízzanak a tanárokban,
- utasítások helyett javaslatok, tanári autonómia támogatása,
- kikapcsolódás, sport,
- türelem,
- szakmai együttműködés kereteinek megteremtése.
II. Tanácsok a pedagógusoknak
Diákok tanácsai a pedagógusoknak
A diákok részéről a tanácsokban elsősorban az köszönt vissza, amit a legnehezebb tantárgy magyarázataként is sokan fogalmaztak meg: legyen kevesebb a tananyag és a feladat, legyen több online óra, a határidők legyenek rugalmasabbak, és a tanárok igyekezzenek visszajelzést adni a bekért feldatokra. Sokan azt kérték, hogy ne legyen ebben az időszakban több a feladat, mint „az iskolában szokott lenni”, illetve azt is, hogy a tanárok előreláthatóan osszák meg a feladatokat, ezzel segítve a tanulás tervezését. Ezeken túl sok tanács vonatkozott az értékelésre is: számos diák szeretné, ha ebben az időszakban több lehetőség lenne javítani, azzal viszont nem értenek egyet, hogy az év végi eredményüket lerontja az, ha a távtanulás időszakában nem küldenek be időben feladatokat, úgy érzik, a mostani rendszerben sokszor nem a tudásukra kapnak jegyet.
A leggyakoribb tanácsok gyakorisági sorrendben:
- kevesebb feladat, tananyag,
- több online óra,
- „így tovább”,
- türelem, megértés,
- adjanak visszajelzést a beadott feladatokra,
- tágabb határidők,
- ne legyen több feladat, mint az iskolában lenne,
- a tanárok készítsenek videós magyarázatot,
- vegyék figyelembe, hogy több tantárgy is van,
- előreláthatóan osszák meg a feladatokat, segítve a tanulás tervezését a gyerekeknek,
- magyarázzák el valahogyan a nehéz/új anyagot,
- pontosabban, érthetően írják le a feladatokat, kéréseket,
- kapcsolattartás, kommunikáció a tanár és diákok között,
- hétvégére ne töltsenek fel tanulnivalót,
- változatos feladatokat adjanak.
Szülők tanácsai a pedagógusoknak
A szülők részéről a leggyakoribb tanács, illetve kérés a tanárok felé az online órák rendszerességére vonatkozott, sokak szerint gyakrabban és rendszeresebben kellene ilyen tanórákat tartani, ez a véleményük pedig megegyezik a diákokéval. Az online órák mellett ajánlják, hogy a tanárok videón is küldjenek tananyagot, főleg magyarázatokat, mert sokuk gyermeke nem tud még pusztán tankönyvből, olvasás és jegyzetelés alapján tanulni.
Sok szülő kéri, hogy legyen több interakció és kommunikáció a tanárok és a diákok között, a tanárok lehetőség szerint figyeljenek jobban a gyerekekre, illetve adjanak nekik több visszajelzést, lehetőleg gyorsabban. A beküldött feladatokra vonatkozó visszajelzések hiánya ugyancsak közös elem a diákok és a szülők tanácsai között, épp úgy, mint a kevesebb feladatra, kisebb terhelésre vonatkozó tanácsok.
Gyakori kérés még, hogy a pedagógusok az órarendnek megfelelően tanítsanak, illetve ne tanítási időn túl (pl. este, hétvégén) töltsék föl a feladatokat a diákoknak.
A leggyakoribb tanácsok gyakorisági sorrendben:
- rendszeres, gyakoribb online órák,
- kevesebb feladat, tananyag,
- több videós tananyag, magyarázat,
- több interakció, kommunikáció,
- több és gyorsabb visszajelzés, értékelés,
- órarend szerinti tanítás,
- nagyobb figyelem a gyerekek felé,
- több segítség a gyerekeknek,
- megértés, rugalmasság,
- több magyarázat,
- empátia a diákok és a családok felé,
- türelem a gyerekek felé,
- egységes oktatás,
- gyerekek motiválása,
- a feladatok kiadásának ütemezésével segítsék a tervezést.
Összességében a családoktól számos tanács (panasz) érkezett olyan témában, ami a Tartományi Pedagógiai Alapelvekben szabályozva van, viszont a szülők és a diákok visszajelzéseiből úgy tűnik, hogy ezeknek az alapelveknek a betartása – betartatása – nem egységes az intézményekben. Ide tartozik a feladatok mennyisége, ami a visszajelzések alapján nemhogy nem csökkent, de sok esetben nőtt is, a feladatok kiadásának ütemezése, a ciklusokban való tervezés hiánya vagy a visszajelzés és fejlesztő-formáló értékelés hiánya.
Pedagógusok tanácsai egymásnak
Tükrözve a befogadói oldal egyik legnagyobb problémáját, a túlterheltséget, a pedagógusok egymásnak leggyakrabban mértéktartást javasolnak, nagyon gyakran jelent meg „a kevesebb több” mondat a tanácsok között. Emellett nagyon sokan csak kitartásra buzdítanák kollégáikat, számos tanács pedig azt célozza, hogy a pedagógusok törődjenek bele, hogy ebben az időszakban nem sikerülhet minden úgy, mint a „rendes” oktatásban, és ne vegyenek minden kudarcot a lelkükre (elengedés). Többen tanácsolják egymásnak, hogy használják ki a jelenlegi helyzetet, és képezzék magukat, tanuljanak minél többet a digitális oktatás módszereiről, lehetőségeiről.
Igény mutatkozik arra is, hogy a pedagógusok valamilyen fórumon megosszák egymással az ötleteiket, tapasztalataikat, illetve az elkészített digitális tananyagokat, ezzel együtt pedig sokan tanácsolják a kollégák közötti aktívabb kommunikációt, együttműködést is.
A leggyakoribb tanácsok gyakorisági sorrendben:
- mértékletesség,
- kitartás,
- kommunikáció, együttműködés egymással,
- tananyagok, ötletek, tapasztalatok megosztása,
- szakmai önképzés, tanulás,
- ne hajtsák túl magukat,
- türelem,
- pihenés,
- kérjenek visszajelzést a gyerekektől,
- tartsák a kialakított heti- és napirendet,
- empátia,
- szakmai nyitottság,
- törekedjenek a személyességre,
- adjanak visszajelzést a gyerekeknek,
- mozgás, sport.
III. Tanácsok a diákoknak
Szülők tanácsai a diákoknak
A szülők elsöprő többségben tanácsolják a gyermekeiknek, hogy tervezzenek, alakítsanak ki és tartsanak be valamilyen napi rutint (pl. keljenek föl időben, délelőtt tanuljanak, ne éjszaka, rendezzék valamilyen szempont szerint az aznap elvégzendő feladatokat). Ezen túl sok szülő azt kéri gyermekétől, hogy vegyék komolyan a távtanulást is, igyekezzenek kicsit többet tanulni, hiszen maguknak tanulnak, és ha ezt az időszakot elengedik, az később okozhat majd gondot nekik.
Szintén gyakori tanács, hogy a diákok ne halogassák a feladatokat, rendszeresen tanuljanak, és ne mindent az utolsó pillanatban akarjanak megcsinálni, ezáltal igyekezzenek jobban tartani a határidőket.
Sok szülő buzdítja arra a tanulókat, hogy merjenek gyakrabban a pedagógustól segítséget kérni, kérdezni, ha valami problémájuk van, illetve arra is, hogy társaikkal tartsanak össze, szervezzenek online közös tanulást, közös programokat, illetve akár alakítsanak ki tanulócsoportokat is.
Olyan tanácsok is megjelennek, amelyek a diákokat óvják a túlterheltségtől, arra ösztönzik őket, hogy rendszeresen tartsanak szüneteket, álljanak föl a gép elől, mozogjanak, pihenjenek, menjenek ki a szabad levegőre.
A leggyakoribb tanácsok gyakorisági sorrendben:
- napi rutin, időbeosztás tervezése, tartása,
- kitartás,
- vegyék komolyan a feladataikat,
- merjenek segítségek kérni a tanároktól,
- ne halogassanak (rendszeresség),
- felelősség felismerése, vállalása,
- társakkal összetartás, közös tanulás, közös online programok,
- rendszeres mozgás,
- határidők tartása,
- türelem,
- önállóság fejlesztése,
- szünet tartása / álljanak föl a géptől néha,
- pihenés,
- digitális lehetőségek kihasználása,
- ne terheljék túl magukat.
Pedagógusok tanácsai a diákoknak
Itt is, csak úgy, mint a szülők tanácsai esetében, messze a leggyakoribb tanács a napirend kialakítása és tartása volt. Úgy tűnik, hogy ezen a téren lenne a legnagyobb szüksége a diákoknak segítségre, tanácsokra, és ezen akár a megszokott tanítás visszaállítása után is lehet koncentráltan dolgozni.
Sok pedagógus (ugyancsak a szülőkkel egybehangzóan) tanácsolja, hogy a diákok kérjenek segítséget, kérdezzenek a tanáraiktól, ha valamit nem értenek, nem tudnak megcsinálni, ha valamivel problémájuk adódik. A tanácsok további nagy része vonatkozik arra, hogy a diákok ne halogassanak, törekedjenek a folytonosságra, rendszerességre a tanulásban.
Hasonlóan a szülőkhöz, a pedagógusok is kiemelik a kortárskapcsolatok ápolásának és egymás segítésének fontosságát, valamint azt, hogy a diákok igyekezzenek otthon önállóan tanulni, komolyan véve a feladataikat.
A tanárok esetében is a javaslatok egy része a mozgásra, kikapcsolódásra, pihenésre vonatkozik.
A leggyakoribb tanácsok gyakorisági sorrendben:
- napirend tartása,
- kérjenek segítséget, kérdezzenek a tanároktól,
- mozogjanak,
- kitartás,
- ne halogassanak,
- kapcsolatok ápolása,
- önállóság,
- rendszeresség,
- vegyék komolyan a feladataikat,
- pihenés,
- jusson idő kikapcsolódni is,
- küldjenek visszajelzést a tanároknak,
- figyeljenek a határidőkre,
- tanuljanak,
- mélyedjenek el témákban,
- pontosan olvassák el a feladatokat,
- segítsenek egymásnak,
- segítsenek otthon,
- „ne görcsöljék túl” ezt az időszakot (elengedés).
IV. Tanácsok a szülőknek
Diákok tanácsai a szülőknek
A diákok szüleiktől elsősorban támogatást, segítséget kérnek, valamint azt, hogy legyenek velük türelmesek és megértőek. Ezek mellett sok diák tanácsolja, hogy a szülők ellenőrizzék jobban őket, figyeljenek oda jobban a tanulásukra, nézzenek rá a Google Tanteremre és az e-naplóra, illetve néha kérjék őket számon.
Sok gyermek kéri, hogy a szülők tartsák tiszteletben a tanulási időt, online óra vagy tanulás közben ne hívják őket segíteni otthoni dolgokban. Gyakori kérés a diákoktól, hogy a szülők segítsenek nekik kialakítani és megtartani valamilyen napirendet, illetve, hogy a család adjon nekik több teret a tanulásban, biztosítsák az önálló tanulás lehetőségét. Sokan szeretnének több nyugalmat otthon, azt, hogy a szülők ne izguljanak annyit az iskolai dolgokon, inkább biztassák, ösztönözzék őket, és bízzanak meg bennük jobban.
A leggyakoribb tanácsok gyakorisági sorrendben:
- támogatás, segítség,
- türelem, megértés,
- ellenőrzés, odafigyelés,
- tanulási idő tiszteletben tartása,
- kitartás,
- napirend kialakításában segítség,
- nyugalom,
- hagyjanak több teret az önálló tanulásnak,
- ne izguljanak a gyerek dolgain annyit,
- biztatás, ösztönzés,
- bizalom a diákok felé,
- hagyjanak több szabadidőt.
Tanárok tanácsai a szülőknek
Összhangban az eddigiekkel a szülőknek elsősorban azt tanácsolják a pedagógusok, hogy segítsenek a diákoknak kialakítani és megtartani valamilyen napirendet. Emellett sok tanár kéri a szülőktől, hogy segítsék, támogassák gyermekeiket, illetve kövessék a munkájukat, tanulásukat figyelemmel.
Fontosnak tartják azt is, hogy próbálják a tanulókat önállóságra nevelni, kihasználva a távtanulás helyzetét. Sokan kérnek türelmet mind a maguk, mind a gyerekek számára.
Gyakran jelent meg a tanács, hogy a családok szervezzenek közös programokat, töltsenek együtt időt, beszélgessenek a gyerekekkel másról is, ne csak az iskoláról, hiszen a távtanulás időszakában könnyen összefolyik az otthoni, családi élet az iskolai kötelességekkel.
Többen kívánnak kitartást és erőt a szülőknek, valamint azt javasolják nekik, hogy ne görcsöljenek rá túlságosan az otthoni tanulásra, hiszen érthető, ha ebben az időszakban nem sikerül mindent olyan színvonalon teljesíteni, mint a járvány előtt. Segítségért pedig bátran forduljanak a tanárokhoz.
A leggyakoribb tanácsok gyakorisági sorrendben:
- kövessék a diákok munkáját, tanulását,
- segítsenek a gyerekeknek tartani a napirendet,
- önállóságra nevelés,
- gyerekek támogatása, segítése,
- türelem,
- szervezzenek családi programokat,
- kérjenek segítséget a pedagógusoktól,
- kitartás,
- „ne görcsöljék túl” ezt az időszakot (elengedés),
- adjanak visszajelzést,
- mozogjanak,
- kommunikáljanak többet a gyermekeikkel,
- köszönet a munkájukért,
- forduljanak bizalommal a diákok felé,
- legyenek következetesek.
Összegzés
Iskoláinkban „nevelési közösségnek” hívjuk a diákok, a szülők és a pedagógusok együttműködő közösségét.
A nevelési közösség tagjainak tanácsait elolvasva elsősorban a gyakori, folyamatos, többirányú kommunikáció és visszajelzés tűnik a legfontosabbnak. Sok esetben látszik, hogy nincsen egyetlen jó út, ami mindenkinek megfelel (pl. sok diák kéri, hogy tömbösítve legyen a tanítás, sokan viszont éppen a tömbösítésre panaszkodnak; vannak, akik szeretnének több csoportmunkát, mások pont azt találják nehéznek az adott helyzetben; a legtöbben kérik, hogy legyen gyakran online tanóra, de olyanok is akadnak, akik szívesebben tanulnak önállóan, és tehernek, fölöslegesnek érzik a sok online konzultációt). Ennek megfelelően az lehet a helyes irány, ha a szereplők aktívan egyeztetnek egymással, rugalmasan kezelve a szabályokat, igazítva azokat az adott diákcsoporthoz, az adott tantárgyhoz, vagy bármilyen más fontos szemponthoz. Emellett viszont az is látszik, hogy a szülők és a diákok igénylik az egységes módszereket, egységes felületeket, egységes számonkérést, így ezek megerősítése akár a jövőre nézve is hasznos lehet.
Ami mindenképpen kirajzolódik, az a diákok és családjaik túlterheltsége. Úgy tűnik, hogy az online térben sok pedagógus csak olyan módszerekhez tud nyúlni, amelyek monoton, fárasztó és igen időigényes tanulást eredményeznek. Ennek megoldására hasznos lehet a sok kolléga által javasolt együttműködés, a bevált ötletek, feladatok, felületek megosztása egymással.
Fontos elemnek tűnik a visszajelzések kérdése is. Rengeteg diák panaszkodik arra, hogy a beküldendő feladatok nagy részére semmilyen visszajelzést, értékelést nem kapnak, ami elveszi a motivációjukat a további munkától. A tanárok viszont, mivel sokan túlterheltek, nem tudnak minden egyes bekért feladatot gyorsan, hatékonyan javítani és visszaküldeni. Emiatt több tanár és diák is javasolja, hogy csak annyi feladatot kérjenek feltöltésre a pedagógusok, amennyit valóban meg is tudnak nézni, vissza is tudnak küldeni.
Emellett fejlődnünk kell a formatív értékelés tanulásában, gyakorlásában. Sok diák úgy érzi, hogy ebben az időszakban nem a tudásukat értékelik, hanem a szorgalmukat, azt, hogy időben küldik-e be a feladatokat. Fontos lenne, hogy ez a rendkívüli kényszerhelyzet ne eredményezze a jegyek romlását, ne legyen túl nagy súlya az év korábbi időszakaihoz képest, illetve a szorgalom értékelődjön fel. Erre vonatkozó utalás a tartományi pedagógiai alapelvek dokumentumában megtalálható ugyan, de úgy tűnik, hogy sok tanárnak nincs más eszköz a kezében a diákok bevonására, csak a büntetés jellegű szankcionálás.
A vezetőségre vonatkozóan minden résztvevő szempontjából úgy tűnik, pozitívak a tapasztalatok, sok pedagógus, szülő és diák fogalmazta meg, hogy elégedettek a hatékonysággal, a figyelemmel és támogatással. Ez erőt adhat. Mint ahogyan azt többen is tanácsolták: a tapasztalatokat hosszabb távon is föl lehet használni, be lehet építeni a tanulási-tanítási keretek közé – akár már ma.
Lázár László, Biró Fanni és Tóth-Szabó Veronika írása
Piarista Rend Magyar Tartománya
