Szolgálni az embereket – Diakónusszentelés a budapesti piarista kápolnában

img_1285

Október 13-án a Budapesti Piarista Gimnázium tanulóinak körében Várszegi Asztrik püspök, nyugalmazott főapát diakónussá szentelte Márkus Roland és Szabó Dániel piarista szerzeteseket.

A piarista rendi káptalan nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a nagyobb ünnepeken – mint például az örökfogadalom-tétel, a diakónus- és papszentelés – minél több diák vegyen részt. Ezeknek az ünnepeknek és liturgiáknak önmagában is nagy erejük van, amely segít elgondolkodtatni a fiatalokat, hogy őket mire hívja az Úr, segít felismerni a bennük lévő hívást.

Most az ünnepi eseményhez kapcsolódóan a szerzetesek igyekeztek megszólítani azokat a fiatalokat különösen is, akikben érezhető szerzetesség iránti nyitottság. Ők egy közös napot töltöttek együtt, ahol beszélgettek – a naphoz kapcsolódóan – az egyház küldetéséről és feladatairól, különösen is a diakonátusról, illetve arról, hogyan van diakónia jellege a piarista küldetésnek. A közös imádság, szentírási elmélkedés mellett a fiatal szerzetesekkel is megismerkedtek. Kérdezték őket hivatásuk történetéről. A kezdeti indítékokról az újonnan felszentelt diakónusok kiemelték a piaristákkal való találkozásukat, illetve a papi, tanári, nevelői szolgálat, összességében az iskola építése iránti vágyukat már kora ifjúságuk idején. Aztán beszámoltak arról, hogy ez a kezdeti hivatás hogyan gazdagodott újabb elemekkel, például a közösségre való rátalálásban. És arról, hogy nagyon fontos volt számukra az, hogy az őket körül vevő személyek és közösségek nagy szabadságot adtak nekik a hivatás választásában. De végső soron a legbiztosabb pont hivatásuk tisztázásának útján az Istenhez való ismételt visszatérés volt, az Istennel hozott korábbi döntésekhez mindig vissza tudtak nyúlni, és ez jelentett lendítő erőt számukra a legkülönbözőbb helyzetekben.

Sok szerzetes életének meghatározó pillanata a közösségtől való meghívás és velük való együttlét, mint ahogyan az apostolok számára Jézus meghívása is mérföldkővé vált. Erre a meghívásra utalt szentbeszédében Várszegi Asztrik püspök is. Jézus, az érzékeny lelkű rabbi, istenszerető hívő ember, aki az embereket is szereti, ott állt a tömeggel szemben, figyelte őket, hirdette Isten országának örömhírét, körbejárt és minden betegséget meggyógyított – idézte fel a püspök. Az egyház szolgálata igazából véve ez. Jézus maga is megtapasztalja, hogy megváltásra, szeretetre van szüksége kicsiknek és nagyoknak, fiataloknak és időseknek.

Az, hogy ma itt diakónust szentelünk azt jelenti, fogalmazott a püspök, hogy Isten Szentlelke nemcsak akkoriban szólított meg testvéreket, fiatalokat vagy időseket erre a szolgálatra. Mindig küldi őket arra, hogy testvéreiket szolgálják, hogy pásztoraik, vigasztalóik, gyógyítóik legyenek az embereknek. Ez az egyház küldetése.

„Évekkel ezelőtt Jézus benneteket is megnézett, látta, hogy itt van két fiatalember kellő érzékenységgel, készséggel és jósággal szívében és megszólított, meghívott benneteket. Most az egyház imádsága révén a sokak, itt a piarista közösségben, a fiatalok szolgálatára hív benneteket, hogy örömük szolgái, diakónusai legyetek” – zárta szentbeszédét Várszegi Asztrik.

A diakónusszentelésen a több száz diák és tanáraik mellett részt vettek a piarista házfőnökök, a rend intézményeinek igazgatói is.

Piarista Rend Magyar Tartománya