A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola márciusban diplomás művészetterapeuta szakirányú továbbképzési szakot indít szeptemberben pedig szupervízor képzést. Erről kérdezték a katolikus főiskola stratégiai és innovációs rektorhelyettesét, Guba Andrást és a képzés vezetőjét, Antalfai Márta klinikai szakpszichológust, a Magyar C. G. Jung Analitikus Pszichológiai Egyesület elnökét.
Tanúi vagyunk annak, hogy társadalmunkban a lélek sebeinek feldolgozása, az életúton való elakadásban a továbblépés elősegítése jórészt nem az egyházakon belül történik. A lelki vezetők, a bölcs tanítók, a mélységek ismerői és avatott gyógyítói immár nem a keresztény papok és lelkészek, hanem a szakemberek, akik objektív tanultságukkal, és ehhez társuló tapasztalataikkal segítenek a megakadásban, bajban, kétségbeesésben.
– Mi a küldetése ebben a helyzetben a katolikus főiskolán induló két képzésnek?
Guba András SP: Azt gondolom, és egyik mesterem, Hézser Gábor református professzor is megerősített ebben, hogy az egyházak, keresztény közösségek maguk engedték ki a kezükből azt a kompetenciát, amit Jézus bízott rájuk: a gyógyítás, a fejlesztés, a kibontakozás segítésének és a kiengesztelődésnek küldetését. Mindez a személyes és közösségi téren is igaz. Ezek mind a Szentlélek adományai, Istentől eredő kegyelmek, s az Egyház 2000 éves tapasztalatában minden bölcsesség megvan, amellyel segíteni tud. Sőt. A mai pszichológiai, szervezetfejlesztési, s hogy szakmánál maradjak, a szupervizori tudás eredője alapvetően fellelhető az egyház közösségi és személyes tapasztalatában.
Hogy miért történt ez így, annak több oka lehet. Néhány jelenség nagyon világos: a tudomány és a hit látszólagos elválása, az egyházi emberek hitelének megkérdőjeleződése, egyáltalán, Európa középső és nyugati felének elvallástalanodása és biztonság-vesztése, illetve maguknak az egyházi közösségeknek belső elbizonytalanodása erősen érzékelhető világunkban. De az is igaz, hogy a természetes közösségek szétesése és az őrült gyorsulás, a változások tempója és mennyisége ma soha nem látott kihívásokat teremtenek.
Az a küldetésünk, hogy integráljuk saját tudásunkat, hagyományainkat, tapasztalatainkat a szakmai ismeretekkel. Képzéseket indítunk, melyek a teljes emberi személyiség kibontakozását – annak mentális, spirituális, fizikai, kapcsolati valójával együtt – célozzák, s a közösségek eleven életét, hatékony működését, konfliktuskezelését, sugárzását segítik.
– Tehát ez egy katolikus művészetterápia képzés lesz?
G.A.: Katolikus főiskolán, annak szellemiségében indítottuk a képzést. Elismert szakember vezeti, Antalfai Márta, aki évtizedek óta avatott kutatója és tanítója a személyiség fejlesztésének, gyógyításának. Olyan módszert dolgozott ki, ami a természet körforgásán, az emberi élet fázisainak átélésén, feldolgozásán alapul és ez mindenki számára megközelíthető. Az előkészítés során együtt dolgoztunk ki új tárgyakat, amelyekkel a Főiskolánk saját szellemi tárházából mindehhez hozzátesz, pl. a keresztény ikonográfiát, a keresztény meditáció módszereit. Az egyházi év fontosabb állomásai is megjelennek a képzésben. A képzésvezetői stábban egy iskolanővér, Tornay Krisztina is benne van.
– De jöhet-e ide olyan, aki nem katolikus vagy nem is hívő?
G.A.: Persze, azt gondolom, hogy igen. Itt a saját fejlődésen, a hallgató belső munkáján, feldolgozásán van a hangsúly, mert ennek a tapasztalatnak az erejével tud majd mások felé fordulni. Mindehhez ki-ki azt vesz igénybe, ami neki legjobban megfelel abból, amit felajánlunk. Tiszteletben tartjuk a belső folyamatok kreatív kifejeződését, segíteni akarjuk, de abban mindenki szabad, hogy milyen szimbólumokkal dolgozik. A mi magyar kultúrkörünkben nem idegenek a keresztény szimbólumok.
– Egyáltalán, mennyire számítanak arra, hogy keresztény elköteleződésű hallgatók is érkeznek?
G.A.: A Katolikus Egyház gazdagon használja a művészeteket szakrális tereiben, liturgiájában. Ezért a katolikusoknak otthonos lehet belső utat járni ezeknek az eszközöknek a segítségével. Talán nagyobb bátorság kell a protestáns neveltetésű, kultúrájú hallgatóknak.
– Mit jelent az, hogy művészetterapeuta? Ez a szó le van foglalva a pszichológus végzettségű, terápiában jártas szakemberek számára.
G.A.: Hiszek abban, hogy a művészetek, az alkotás nem egyszerűen önkifejezés, hanem a fejlődés, az elakadások feldolgozását is segítik. Erről sokat egyzetettünk Mártával és a Sapientia pszichológus oktatóival, nagyon világos a koncepciónk arra vonatkozóan, hogy a hallgatókat milyen kompetenciában erősítjük ezzel kapcsolatosan.
– Mit vár rektorhelyettes atya ettől a képzéstől? Fog-e tanítani benne?
G.A.: Legfőképpen azt várom, hogy kialakuljon egy szellemi műhely, párbeszéd. Ez egy tágasabb, hosszabb távú vágyam. Nem a lényege a képzésnek, de mellékesen nagyon szeretném, ha megnyílna egy út arrafelé, hogy megelevenedjen a keresztény művészet és az emberek igazságkeresését segítse. Mivel a képzés számtalan szakterületen kiegészítheti a professzionális segítő munkát, pedagógiát, fejlesztést, ezeken a területeken is várom a keresztény művészet megelevenedését, hogy támogatni tudja fejlődésünket, Istenhez való közeledésünk útját. Több tárgyat is vállaltam, a keresztény emberképpel, imamódokkal kapcsolatban.
Antalfai Márta vezetésével indul meg a képzés. Márta jungi analitikus klinikai szakpszichológus, kiképző pszichoterapeuta, a Magyar C. G. Jung Analitikus Pszichológiai Egyesület elnöke. Őt kérdeztük a művészetterápiás képzés céljáról, módszereiről, eredményeiről.
– Kedves Márta, kiknek ajánlja az induló művészetterapeuta képzést és miért?
Antalfai Márta: Ez a módszer az egészségmegőrzésre, a személyiség kiteljesedésének elősegítésére és a rekreációra fókuszál. Lényegi gondolata, hogy az egészség alapja a test-lélek-szellem harmonikus együttműködése. Ezt igyekszik előmozdítani a módszer alkotófolyamata. Ez az alkotófolyamat több művészeti ág bevonásával olyan tematikára épül, amely képes aktiválni a belső pszichés erőket, elősegítve a feszültségek oldódását, a lelki egyensúly megteremtését, megőrzését és a személyiség továbbfejlődését.
Mindazoknak ajánlom, akik szociális segítő-nevelő-fejlesztő-oktató területen dolgoznak, s akik hivatásként tekintenek munkájukra. Akik számára fontos a személyiség lelki-szellemi kibontakoztatásának előmozdítása, embertársaik életminőségének magasabb szintre emelése. A módszer, az elmúlt majd két évtized oktatási és gyakorlati tapasztalatai alapján, óvodás kortól idős korig sikeresen alkalmazható.
– Mártától is megkérdezem, ami sokakban felmerül: mit is jelent az, hogy művészetterapeuta?
A.M.: A terápiaszó, illetve fogalom mára már tág értelmezést nyert. Sokféle terápia létezik; az életvezetési és lelki problémákkal foglalkozók sem mind rendelkeznek pszichológusi diplomával. Ilyenek például a mentálhigiénés szakemberek, a lelkigondozást végzők, a segítő beszélgetéseket folytatók szakmai köre, az életvezetési tanácsadást adók, de a coach művelése is ide sorolható. Nemzetközi kitekintés esetén is hasonló jelenséggel találkozhatunk: a művészetterápia sem, de pl. a mozgás-, zene-, táncterápia sem pszichológus alapdiplomához kötött. Nem nélkülözhető azonban valamilyen felsőfokú alapdiploma és az arra épülő magas színvonalú akkreditált képzés az adott terápiás területen.
Az európai pszichoterápiás standard értelmezése szerint a művészetterápiás munkának minden olyan kapcsolati zavarban helye lehet, amelyben a nyelvi kifejezés vagy az érzések kinyilvánítása gátolt. Segít a partnerkapcsolatokban kialakult kommunikációs nehézségek oldásában is. Hozzájárul a latensen maradt kreatív potenciálok kibontakoztatásához. Nem csak és nem is elsősorban a klinikai kereteken belül, hanem az emberi növekedést támogató tanulási módszerként is alkalmazható.
A módszer kiteljesedéséhez az ezt követő évek, évtizedek során a Lelki Egészségvédő Alapítvány adott lehetőséget, amelynek intézményi keretei között tanfolyami tanúsítványt adó továbbképzésként működött, s 2006-ban akkreditálta az Oktatási Hivatal.
A gyakorlatközpontú képzés keretében a hallgatók megismerkednek képzőművészeti eszközökkel, technikákkal. Saját élményen keresztül tapasztalhatják meg, hogy a személyiség kibontakozását elősegítő tematikára épülő – változatos képzőművészeti eszközöket alkalmazó – alkotófolyamat mi módon segíti az életenergia növekedését, a lelki erőforrásokhoz való hozzáférést, az élet teljesebb átélését. Tapasztalatot szereznek a saját alkotásaikban megjelenő lelki tartalmakról, azok szimbolikus üzenetéről, továbbá a személyközi kapcsolatok fejlesztési lehetőségeiről, kiscsoportos keretekben folyó munkában.
A tanult módszert alkalmazni tudják életproblémák, nevelési gondok kezelésére. Ösztönözni tudják úgy a gyermekeket, mint a fiatalokat az alkotó tevékenységre, teret adva ezzel a saját belső képeik, fantáziáik megjelenítésére. Mindezzel – többek között – ellensúlyozni tudják a digitális kultúra egyre növekvő hatását. Eszközt kapnak a hallgatók – különösen a pedagógusok – a hiperaktív, figyelemzavaros gyermekekkel folytatott munkájukhoz is.
– Miért hozta a Sapientiára ezt az eddig is hatékonyan, elismerten működő képzését?
A.M.: Katolikus vagyok, így lelkiségében, szellemiségében a Sapientia közel áll hozzám. Jóllehet, a módszer maga természetesen nem kapcsolódik felekezethez, a velünk született teremtő, alkotó képesség kibontakoztatására épül. Nem művészképzés, nem igényel rajztudást, művészeti előképzettséget. Viszont kapcsolódik a spiritualitáshoz, mivel a lelki, testi problémákat, életvezetési gondokat a teljességhez közelítő nagyobb egységbe emelve kezeli az alkotó folyamat által. A módszer a személyiség egészét veszi célba, azon belül is elsősorban az érzelmi, intuitív területeket, továbbá a spirituális dimenziót. Utóbbiak korunk mindennapjaiból jórészt kiszorulnak.
– Miben változtattak az eddigieken, és mi az, ami biztosan ugyanaz marad?
A.M.: A képzés gyakorlatközpontú, ami azt jelenti, hogy a valamely diplomával már rendelkező hallgatók az alkalmazásra kerülő módszert saját élményen keresztül sajátítják el. A tematikát és a célszempontokat az elmúlt másfél évtized alatt folyamatosan bővítettem. Ami változatlan maradt, s ami egyben a módszer alapja, az az évszakok, hónapok változásaival és az évkörben elhelyezkedő keresztény ünnepekkel analóg lelki történések megjelenítése az alkotófolyamatban.
A megvalósítandó feladat leglényegéről azt mondhatom, hogy az a teremtett világ, azaz a külső természet és az emberi természetünk közötti harmónia létrejöttének elősegítése a módszer eszköztárával. Mindez mozgásba hozza a lelki dinamikát, elindítja a változást, segít kilépni a hétköznapi tudat szűkös keretei közül, megnyitva az utat az örök szellemi értékek transzcendens szférájához.
A kétéves képzés felöleli az életünket meghatározó, alapvető archetipikus személyközi kapcsolatoknak, továbbá az életút sorsfordító fejlődési állomásainak és elakadásainak sajátélmény szintű megismerését, feldolgozását, rekreációs lehetőségeit is, kisgyermekkortól „a bölcsesség koráig”.
A korábbi kétéves képzés esetében a művészetterápia csak egy évet ölelt fel, a második évben a hallgatók a Kincskereső Meseterápia módszerével és elméletével ismerkedtek. Ennél fogva a Katarzisz Komplex Művészetterápia teljeskörű módszerének csak mintegy a fele került be mint másoddiplomát adó képzési anyag a felsőoktatás rendszerébe. Ezért nagy örömet jelent számomra, hogy a Sapientián a teljes módszer oktatása lehetővé válik.
További információk a képzésről ITT olvashatók.
Forrás: Magyar Kurír/Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola
