Az egyhetes káptalanra több hónapos előkészítő munkával készültek a szerzetesek, a közösségek és a tartomány intézményei. Így született meg az elmúlt négyéves ciklus összegzését tartalmazó anyag, amely az alapjául szolgál a káptalani munka első részének.
A káptalan bevezető napja a lelki készületről szólt. Majnek Antal ny. munkácsi püspök segítette az elcsendesedést, a káptalani tagok előtt álló munkára hangolódást. A nyitó szentmisét Erdő Péter bíboros, konfráter, egykori piarista öregdiák mutatta be a szerzetesekkel, együtt imádkozva a káptalani atyákkal a káptalan sikeréért, az egész magyar rendtartományért, és a napokban elhunyt Sóczó Ferenc és Lukács László piarista atyákért.
Szentbeszédében a főpásztor nagyböjt első vasárnapjának evangéliumához kapcsolódott, a pusztáról, a kísértésekről beszélt, amelyeket Jézus leküzdött, új utat mutatva az emberiségnek, hogy „bennünket is belekapcsoljon ebbe a helyes úton induló új világtörténelembe.” Jézus Isten országának közelségéről beszél és bűnbánatra szólítja fel környezetét, de nem áll meg itt, hanem ő meg is bocsát. Van ereje ahhoz, hogy visszairányítsa a helyes útjára az emberiség sorsát.
„Legyen az idei nagyböjt lelki megújulás ideje a Piarista Rend magyarországi közössége és mindannyiunk számára!” – zárta gondolatait Erdő Péter bíboros.
A káptalan ülései február 26-án, vasárnap kezdődtek az elmúlt négy évre való visszatekintéssel és valóságelemzéssel. A továbbiakban a káptalan tagjai a jövőbe tekintenek és megválasztják a következő négy év tartományfőnökét és asszisztenseit.
Az első magyar tartományt érintő káptalan1723-ban volt Nyitrán. A kommunista diktatúra alatt, 1943-tól 1976-ig nem tudtak tartományi káptalant tartani. Azt követően három évente, 1991-től pedig négy évente rendeztek káptalant a piaristák.
Piarista Rend Magyar Tartománya
