Fenntartható Katolikus Iskolák, a katolikus egyházi iskolák fenntarthatóságának kérdései a múltban címmel szervezett konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Vallás és Társadalom Kutatóintézete (VTKI), valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont Teremtésvédelmi Kutatóintézete április 17-én.
Konferencián történeti, jogi és társadalmi megközelítésben vizsgálták a magyar neveléstörténet sarkalatos pontjait: hogyan jöttek létre ezek az intézmények, miből tudták fenntartani magukat, kik, hogyan és mit oktattak ezekben az intézményekben. Milyen volt az állam kapcsolata a legnagyobb iskolafenntartó szervezettel, vagyis a katolikus egyházzal? Az évszázadok során milyen jogi intézményrendszer épült a magyar iskolák köré?
„Nemhogy ki kell hagyni a vallások és az egyházak szerepét a társadalmi kérdések vizsgálatából, épp ellenkezőleg: nem érthetjük meg ezeket a folyamatokat a vallási aspektusok említése és vizsgálata nélkül” – jelentette ki köszöntőjében Török Bernát. Az NKE EJKK főigazgatója felidézte: a kutatóközpontot öt évvel ezelőtt hozta létre az NKE azzal a céllal, hogy a magyar közszolgálatiság működése szempontjából fontos témákról – geopolitika, politikaelmélet, eszmetörténet, információs társadalom, történettudomány – szervezett formában folytassanak kutatásokat. Kiemelte: az említett témák között az egyik közös pont a vallás, ezért három évvel ezelőtt megalakult az EJKK Vallás- és Társadalomkutató Intézete. Tévesnek nevezte a vallások társadalmi szerepének csökkentését, mert véleménye szerint épp a szekularizáció révén tudjuk biztosítani azt, hogy mindenki a maga vallása szerint vegyen részt a társadalmi folyamatokban.
Komplex módon kell a fenntarthatóságról beszélni, amelyben megjelennek a gazdasági és a karizmatikus szempontok, illetve az egyéni tulajdonságok is, nem csupán az anyagiak – idézte a piarista rend Mexikóban megtartott Egyetemes Káptalanján elhangzottakat Zsódi Viktor. A Piarista Rend magyarországi tartományfőnöke úgy fogalmazott: arra kaptunk meghívást, hogy a fenntarthatóság szempontjából értelmezzük az idők jeleit, amelyekben megjelenik az isteni gondviselés is.
Ujházi Lóránd, a konferencia főszervezője a Megszentelt élet intézményei a béke és a társadalmi fenntarthatóság szolgálatában címmel tartott előadást. Ebben a Ferenc pápa 2022-ben kiadott Praedicate Evangelium kezdetű apostoli konstitúciójában újraszabályozott Szentszék működésének joganyagát mutatta be a megszentelt élet intézményeire vonatkozóan, a béke előmozdítása és a fenntartható társadalom szempontjából.
Az előadások között több piarista intézmény történetével is megismerkedhettünk. A délelőtti előadók között Szekér Barnabás, a Piarista Központi Levéltár munkatársa a Piarista konviktusok a 18. századi Magyar Királyságban – Kérdések és válaszok a forrásanyagtól a fenntartható működésig címmel tartott előadást. Ebben a piarista rend magyar tartományának iskolái mellett működő konviktusokat tekintette át a 18. században.
Iskolafejlesztés mindenáron? Cörver János és a pesti piarista kollégium kiépítése (1755–1764) címmel Koltai András, a Piarista Központi Levéltár vezetője azt mutatta be, hogy az 1755-ben Bajtay Antal, a piarista rend akkor magyarországi tartományfőnöke által a rendje számára megvásárolt Eszterházy Ferenc tárnokmester pesti palotája és az ahhoz tartozó, Duna-partig nyúló telken elindult intézménykiépítés és az ekkor elindított új rendi stratégia hogyan alakult a következő évtizedekben.
Balla János piarista szerzetes A piarista rend fenntarthatóságának kérdései a 19. századi pénztárkönyvek tükrében címmel tartott előadást, amelyben öt pénztárkönyvet mutatott be, rámutatva forrásértékükre, 1847-48-as évet kiemelve gazdaságtörténeti szempontból.
Forrás: NKE, PRMT
Képek: NKE/Szilágyi Dénes, PRMT/Csapó Viktória
