Az Alföld egyik legszebb barokk emléke két nagyobb szakaszban épült föl. Az első szakasz, 1729 és 1746 között, amely Demka Sándor házfőnök irányítása alatt folyt, az alapkőletételtől az épület nagyobb részének befejezéséig tartott. Különösen értékes a homlokzata és betlehemes oltára.
A szentélyt azonban már 1735-ben, Szentháromság vasárnapján fölszentelték, és használatba vették. Tervezőjét és kivitelezőjét név szerint nem ismerjük, de bizonyos, hogy a pesti kőművescéh valamelyik képzett tagja volt. A második építési szakaszban, 1764/1765-ben fölépült torony (elvetve az eredeti, kéttornyos tervet) kivitelezője is pesti építőmester, Peithmüller József volt.
A templom homlokzatát ión fejezetű pilaszterek tagolják három függőleges sávra. A gazdagon díszített, erkélyes kapuzat Conti Lipót Antal pesti mester műve (1747/1748). Belső terének sajátossága az altemplom fölé emelt szentély, amely a barokk korszakban páratlan megoldás. Az altemplom talán a Szent Sír kultuszával állhat összefüggésben. A főoltárkép Mária mennybevitelét és az őt fogadó Szentháromságot jeleníti meg. Christoph Tausch jezsuita mester műve eredetileg a privigyei piarista templomba készült az 1710-es években. A teljes oltárral és a szószékkel együtt 1747-ben szállították át Kecskemétre, mert témája az itteni templom Szentháromság titulusának is megfelelt.
A templomban tíz mellékoltár van, amelyek 1742 és 1756 között készültek. A diadalív alatt áll a Kegyes Iskolák királynéja és Kalazanci Szent József oltára. Utóbbin egy őrangyal zsinóros dolmányba öltözött nemes úrfit (a helyi hagyomány szerint a Koháry család egy tagját) vezet a szent elé. A templomhajóban az evangéliumi oldalon (balra) a tizennégy segítőszent és Nepomuki Szent János, a leckeoldalon (jobbra) pedig Szent Anna, a Pásztorok és Szent Vendel oltára található (amely a többinél későbbi, az 1770-es évekből való). Utóbbiak a templomot látogató kecskeméti pásztoremberekhez kötődnek. A Pásztorok oltárán az ismeretlen művész Jézus születése mellett az oltárt alapító bajuszos, magyar pásztorokat is megörökítette. A bejárat melletti toronykápolnák oltárait a nagyszombati könnyező Mária-kép és a Szenvedő Krisztus (Szent Kereszt) tiszteletére szentelték, a sekrestye oltárán pedig a sümegi pieta-kegyszobor festménymásolata található.
