Idei nyarunk a felújítások és a túrák jegyében telt. Büszkék vagyunk Ricsire, egykori diákunkra, aki immár a Kalazantínumban vitézkedik. A szeptember pedig nagy változásokat hozot
Nyáron több túrát, kirándulást is szerveztünk. Dósai Attila biciklizett a diákokkal, Varga Zoltán és Böszörményi Géza népes csapatot vitt Egerbe, a sydney-i katolikus világifjúsági találkozóval párhuzamosan tartott „Magyar Sydney"-re. Világi tanáraink is szerveztek gyalogos vándortábort a Mátrában, ill. több állótábort is az alsó tagozatosoknak. Vereb Zsolt a tantestület néhány tagjával Szent Pompiliusz sírját látogatta meg Olaszországban.
Varga Zoltán Balaton-kerülés kerékpártúrát szervezett (vegyes csoportnak 12-16 éves korig). Nyolcadmagával voltak. 236 km-t kerékpároztak. Szálláshelyek: Balatonberény, Balatonakali 1.2., Sármellék. Időpont: július 1-4. Egy tiszai evezős túrája is lett volna, de ekkor volt a nagy áradás, így csak kirándultak a Zemplénben (a kollégium betegszobáján megszállva) és a Tiszaháton (Tiszabecs, Szatmárcseke, Tákos, Csaroda…) ötödmagával. Az utolsó két napon a Bodrogon fölfelé eveztek (ártéri evezéssel) egészen Bodrogszerdahelyig, majd, másnap vissza… Ez július 28-tól augusztus 2-ig volt.
Pompiliusz-napi búcsúnk (július 19.) idei szónoka Radnics Zoltán paptestvérünk volt. A mise után Sándor György „humoralista" műsorát hallgathatták meg az egybegyűltek.
Rendházunk közössége teljes létszámban részt vett az augusztus végi rendi tanácskozáson, és ennek keretében az új novíciusok beöltözésén, valamint az eddigiek (köztük Horváth Richárd, egykori diákunk) fogadalomtételén.
A nyár nemcsak a túrák, hanem a felújítások jegyében is telt. Korszerűsítették a gimnáziumi épület fűtését, a vízvezeték- és elektromos hálózatot. Ez elég nagy felfordulással és zajjal járt, és szeptemberig tartott; emiatt idén nem is tanévkezdő rekollekción, hanem tanévkezdő takarításon vettek részt a kollégák. Az informatikatermeket még az első tanítási héten sem tudtuk használni.
Idei beiskolázásunk elég jól sikerült, ami azt jelentette, hogy tudtunk indítani két (bár kis létszámú) első osztályt, és a tavalyi 4. osztályt is két 5.-re kellett bontani. A két 9. osztály pedig 34, ill. 38 tagú. Az iskola összlétszáma idén lépte át az 500 főt. További örömünk, hogy iskolánk szerkezete teljessé vált: az öt éve indított ötéves gimnáziumi képzésben tanuló első évfolyam idén érettségizik, vagyis júniusban lesz először két végzős osztályunk.
A legnagyobb változás azonban kétségkívül az óvoda megalapítása volt. Az indító okok között szerepelt, hogy Nagykanizsán eddig nem volt egyházi óvoda, és reméljük, hogy az új intézmény enyhíti majd általános iskolánk létszámgondjait is. Bár a városban nem mindenki örült a kezdeményezésnek, várakozáson felüli létszámmal, 38 gyerekkel kezdhettük meg az új tanévet. Óvodánk névadója az idén boldoggá avatott Celestina Donati, az olasz piarista nővérek alapítója lett. Eredetileg az alsóvárosi templom melletti egykori ferences kolostorban kapott volna helyet az intézmény, de később úgy tűnt, hogy (mivel az épület a ferenceseké marad) a bonyolult tulajdonviszonyok a jövőben problémákhoz vezethetnének. Ezért ideiglenesen, egy évre az alsós épületbe költözött a két óvodás csoport. Az ő Veni Sanctéjuk augusztus 31-én délelőtt volt, az ünnepi szentmisét Balás Béla püspök tartotta, ezt követően pedig megáldotta a kicsik helyiségeit. Így intézményünk neve is megváltozott: Piarista Általános Iskola, Gimnázium, Diákotthon és Boldog Donáti Celesztina Óvoda. Utóbbi munkatársai között ott van Paucsáné Titz Eszter, a rendszerváltás utáni első érettségiző osztály tagja is.
Böszörményi Géza – Varga Zoltán
