Kovács Mihály (1916–2006) piarista a II. világháború idején Németországba elvitt leventéket kutatta fel, hogy visszavezesse őket Magyarországra. A filmben a „leventék atyja"
Kovács Mihály 1944-ben Szombathelyen hallotta egy volt piarista diáktól, hogy a németek magyar fiatalokat visznek Németországba fölnőtt vezetők nélkül. Szemenyei László rendtársával elhatározták, hogy tábori lelkészként a fiatalok után mennek. 1945. február 17-én a tábori püspökségtől kapott tábori lelkészi kinevezés után indultak el.
A háború ideje alatt, illetve a hadifogságban több ezer fiatalnak a lelki segítség mellett, gyakorlati segítséget is nyújtott. A hadifogság idején megszervezte a fiatalok iskolai oktatását. Daloljatok az Úrnak! címmel ima- és énekfüzetet állított össze, ami két kiadásban 7 500 példányban jelent meg.
Tábori oltárának egy része, Szervátius Tibor, a későbbi híres szobrászművésznek fából faragott Krisztus-feje a szegedi gimnázium igazgatói irodájában van. Az utolsó diákcsoporttal 1946 májusában jött haza.
Tábori lelkészi tevékenységét Negyvenezer levente kálváriája a második világháború végén címmel 1992-ben megjelent könyvében írta meg (Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 1993, 111 oldal).
Egész életművéről Görbe László írt könyvet a Mesterek és tanítványok című sorozatban (Kovács Mihály piarista tanár, Országis Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 2007, 165 oldal).
A dokumentumfilmet, amelyet most a PAX TV műsorára tűz, a Duna Televízió készítette.
Tábori lelkészi munkáját a Honvédelmi Minisztérium 2000. október 23-án a Honvédelemért kitüntető cím II. osztálya kitüntetéssel honorálta.
(A Mértékadó c. műsorújság a másik Kovács Mihály képével illusztrálta a filmet.)
(Tőzsér Endre)
