A Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceumban szerveztek egyhetes táborozást a magyar nyelvet a megszokott tanrenden kívül, fakultatív módon tanuló középiskolások számára.
A Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceumban szerveztek egyhetes táborozást a magyar nyelvet a megszokott tanrenden kívül, fakultatív módon tanuló középiskolások számára. A gyermekek olyan településekről érkeztek, ahol a magyar közösség lélekszáma megfogyatkozott, magyar nyelvű oktatás nincs, jobbik esetben a templomban hallanak magyar szót, esetleg valamely nagyszülővel beszélhetnek magyarul.
A táborzáró ünnepségen a gyermekek bábjátékot mutattak be, magyarul mesélték el Az égig érő fa történetét a nagyszámú közönségnek, akik az előadást megelőzően, rögtönzött kiállítás keretében megtekinthették Nüszl Erzsébet tanárnő irányításával a kézműves műhelyekben elkészült alkotásokat, dísztárgyakat. A kiállított tárgyak – üvegre és fára festett képek, közöttük a magyar szenteket ábrázoló portrék, a magyar népmesék főhőseit megmintázó ötletes bábok és mások – nemcsak tehetségről, hanem arról is tanúskodnak, hogy e kézműves tevékenységek az alkotás öröme mellett a közösséget is erősítették.
Jakab Ilona igazgató kifejtette meggyőződését, hogy foglalkozni kell azokkal a gyermekekkel, fiatalokkal, akik valamilyen okból – szórványhelyzetből adódó elszigeteltség, vegyes házasság vagy más – nem jutnak a magyar szó, a magyar kultúra környezetébe, magyar élményük nincs, ezért egyáltalán nem vagy gyengén beszélik felmenőik nyelvét és emiatt szegényebbek, esetleg tanulási vagy a munkaerőpiacon való érvényesülés lehetőségétől eshetnek el. „A Marossy Zoltánnal való beszélgetés nyomán alakult ki a tábor elképzelése, és abból a meggyőződésből, alapgondolatból indultunk ki, hogy az identitásvesztés folyamatának lassítására teszünk kísérletet minden olyan tevékenységgel, foglalkozással, amely közelebb hozza a magyarsághoz ezeket a gyermekeket. Tudomásul kell vennünk, hogy létező folyamat a magyar identitásvesztés, az önfeladás, nemcsak a vegyes házasságokban élők körében, hanem olyan családokban is, ahol mindkét szülő magyarnak született, de valamilyen okból nem sikerült beépülniük a magyar közösségbe. Amennyiben a magyar közösség hosszú távú megmaradásáért dolgozunk, akkor e családok gyermekeinek is kapaszkodókat kell nyújtanunk. Meggyőződésem, hogy az asszimilációs folyamat valamely lépcsőfokán álló, magyar gyökerekkel rendelkezők esetében, nem a kirekesztés, hanem az integrálás, a befogadás útja a helyes. A tábori tevékenységek az összefogás jegyében zajlottak, az iskolánkban tevékenykedő tanárok mellett besegítettek a Partiumi Keresztény Egyetem önkéntesei és dr. Magyari Sára oktató, és a belvárosi református közösség ifisei is, és hiszem, hogy a résztvevő gyermekek élményekben és magyar ismeretekkel gazdagabban térhetnek haza.“
– Milyen módszer alkalmazásával sikerült a különböző szintű magyar nyelvi ismeretekkel rendelkező és különböző korosztályhoz tartozó gyermekek számára összeállítani a legmegfelelőbb munkarendet? – kérdeztük meg dr. Magyari Sára egyetemi tanártól, aki az oktatási tevékenység összehangolását végezte.
– Legelőször felmértük a táborban résztvevő gyermekek nyelvtudását. Erre ma már nagyon jól kimunkált módszerek állnak rendelkezésre, közöttük az általam néhány éve összeállított tesztgyűjtemény, amelynek alapján a fiatal tanárok – György Henrietta, Hallai Klementina és Deák Szidónia – felmérték a gyermekek tudásszintjét és kialakították a csoportokat. Valójában nem egy előre megalkotott rendszer szerint folyt az oktatási tevékenység, ugyanis a munka során folyamatosan le kellett reagálni a gyermekek nyelvi tudását, és ehhez a legmegfelelőbb módon viszonyulni, leginkább ebben nyújtottam segítséget a kollégáknak. György Henrietta tanárnő egyike azon keveseknek, akik a magyar nyelv, mint idegen nyelv oktatásának módszertanát tanulta a Partiumi Keresztény Egyetemen, ahol Romániában egyedül folyik ilyen irányú oktatás is.
– Mit fed a „származási nyelv” meghatározás?
– Ez egy rendkívül új fogalom, környezetünkben sok esetben nem minősíthetjük idegen nyelvnek a magyar nyelvet, ezért mi származási nyelv alatt értjük annak a nyelvnek a kevésbé, vagy jól ismerését, amelyet a szüleitől, nagyszüleitől örököl a gyermek, de ő maga már nem beszéli anyanyelvi szinten. Lehet úgy is származási nyelv, ha például vegyes házasságban élő szülők gyermeke mindkét szülő nyelvét beszéli valamilyen szinten.
Marossy Zoltán civilként és politikusként is évek óta kitartóan foglalkozik a magyar nyelv fakultatív oktatásának a kiterjesztésével, a folyamat megerősítésére a bánsági és magyarországi közösségek között igazi „hidakat” épített.
– Hogyan alakult idén a fakultatív magyar oktatás helyzete?
– Temes megyében húsz településen, tizennégy oktató tanítja fakultatív módon a magyar nyelvet, idén háromszázötvennyolc gyermeknek. A továbbiakban e tevékenységet egy rendszerbe kívánjuk beágyazni annak érdekében, hogy megőrizhesse folyamatosságát. Az ősszel induló iskolai évben nem tervezzük bővíteni a települések számát, viszont az azt követő tanévben további legalább két településen fog beindulni a fakultatív magyar oktatás. Pillanatnyilag a folyamatosságra és a nyelvoktatás megerősítésére összpontosítunk. Szerencsénkre vannak támogatóink is e munkában és ezúton köszönöm meg a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum vezetőségének és tanári karának a segítségét, illetve köszönettel tartozunk azoknak a dél-magyarországi önkormányzatoknak, amelyek felvállalták egy-egy általunk „iskolapótló” tábornak nevezett tábor szervezését a településükön, annak érdekében, hogy ezek a gyermekek magyar környezetben tölthessenek el egy-egy hetet, és intenzívebben gyakorolhassák a magyar nyelvet. Az első táborra Zombón került sor három évvel ezelőtt, az ottani polgármester támogatásával, tavaly három tábort sikerült szervezni, idén pedig ötöt. A Temes megyei gyermekek számára a táborozás ingyenes, az utazási költséget az itteni önkormányzatok vállalták fel, a magyarországi partnerek pedig fedezik az ott tartózkodásuk összes további költségeit. Idén az említett táborok mellett szerveztük meg a Gerhardinumban a mostani tematikus tábort annak érdekében, hogy a gyermekek elmélyíthessék magyar nyelvi tudásukat, esetükben az írás-olvasás elsajátítása volt a cél. Távlati célunk megtalálni vagy kinevelni minden településen azokat az ügyes fiatalokat, akik esetleg összegyűjtik a majdani gyermekeket, akik szintén iskolán kívül kívánják megtanulni a magyar nyelvet és segítségünkre lesznek a további tevékenységekben. A mostani táborban Pusztakeresztúrról, Magyarszentmártonról, Csenéről, Gyertyámosról, Máriaföldéről és Varjasról érkeztek a gyermekek. Az iskolapótló táborokban facsádi gyermekek Eleken, csáki gyermekek Csanádpalotán, óbesenyőiek Újszentivánon, varjasiak Bordányban, máriaföldiek és temesrékasiak Zsombón töltenek el egy hetet. Ebben az évben nagyon szerencsések voltunk, mert egy amerikai támogató, a Petersel Mariana asszony által irányított GTR Alapítvány közvetítésével nyújtott segítséget, sőt a jövő esztendőre is megígérték a támogatást.
Forrás és kép: HETI ÚJ SZÓ
