Második alkalommal rendezték meg a Vezetőképzők Fórumát, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye területén működő ifjúságnevelő szervezetek vezetőképzőinek találkozóját november 18-án a budapesti Piarista Gimnáziumban.
A találkozón részt vettek az Emmánuel Közösség, a Szent András Evangelizációs Iskola, a Szentjánosbogár közösség, a Magyar Cserkészszövetség, a Kalazancius Mozgalom, a Magyar Katolikus Karizmatikus Megújulás Ifjúsági Szolgálata, a Magyar Schönstatti Fiú- és Lánymozgalom, a Műegyetemi Katolikus Közösség, valamint a Regnum Marianum közösség vezetőképzőinek felelősei.
A napot Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök nyitotta meg, aki a rendezvény fővédnökeként Cicerót és Ferenc pápát idézve – Aki mer, az nyer – a bátorságról beszélt. Meghívta a jelenlévőket arra, hogy merjenek kilépni megszokott közegükből, akár azzal, hogy másik közösségek felé is nyitnak.
Szavai után az esemény résztvevői születésnapja alkalmából köszöntötték a püspököt.
A délelőtt főelőadója Bellovics Gábor SJ volt, aki a Cura personalis – lelkigondozói fókuszú ifjúságpasztoráció című előadásában először a közösségek és saját életünk istenközpontúságáról beszélt.
Kiemelte a vezetői lét kettősségét: a gyakorlatorientált vezetés mellett a személyközpontú kísérés elsőbbségét hangsúlyozta. Rámutatott arra, hogy a kísérés mindig lassabb folyamat. Hiszen míg a vezetőt a kitűzött célok elérése érdekli, addig a kísérőt az a szemléletmód vezérli a működésében, amely szerint „a világot lehet másképp is látni, mint ahogy én látom”. Ez teszi lehetővé a kísérő számára, hogy a rábízottak mellé – mint emmauszi tanítványok mellé – szegődve a valóságot az ő szempontjukból is lássa.
Tulajdonképpen erre az attitűdre ad példát nekünk a szentháromságos Isten is: a megtestesüléssel ki akarja fejezni, hogy végtelenül fontos neki, hogy az én szemszögemből lássa az életemet. A kísérői elköteleződés hatására mindkét félben megerősödik, hogy a vezető gondoskodásának nem kell – sztereotípiaszerűen – fojtogatónak lennie, hanem benső késztetés támad a kölcsönös bizalomra és az egy irányba való haladásra.
A jezsuita előadó elcsendesedésre hívta a résztvevőket, hogy átgondolják, saját istenkapcsolatuk fejlődésében kik és hogyan kísérték őket. Végül arra buzdította a jelenlévőket, hogy az emmauszi tanítványok mintájára mondják ki az Istennel szemben támasztott elvárásaikat, mert különben soha nem lesznek igazán képesek életükben Istent a saját elképzeléseik elé engedni.
Az ebéd közben lehetőség nyílt arra, hogy a résztvevők jobban megismerjék egymást és a képviselt közösségek képzéseit is.
A tavalyi első alkalom után idén a szervezők célja az ismerkedésen és kapcsolatépítésen túl konkrét tapasztalatmegosztás volt. Ennek fényében a délután három szekcióbeszélgetés keretében folytatódott.
A gyermekvédelmi kerekasztal-beszélgetésen Rudanné Németh Csenge, a Magyar Cserkészszövetség Fészek gyermekvédelmi munkacsoportjának felelőse állt a közös gondolkodás élére; a mentorálás-kísérés témakörébe Hélisz Katalin mentálhigiénés szakember, keresztény lelkigondozó vezette be az érdeklődőket; míg a hitre nevelés területén Hervai Pál katekéta, mentálhigiénés lelkigondozó, családapa moderálta a beszélgetést. A tematikus szekciók csoportjai végül plenárisan is megosztották a tanulságokat.
A rendezvényt az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Ifjúsági Referatúrája szervezte Babos Áron ifjúsági referens vezetésével.
Forrás és fotó: Schmutzer Áron, Babos Áron/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Ifjúsági Referatúrája
Magyar Kurír
