Előd István piarista atya, a Kalazantínum egykori vezetője, sok teológiai könyv szerzője 1960-ban a kispapok nyári kirándulására elmélkedéseket írt. Most hiányosan (az első két fejezet hiányzik) közöl
Előd István piarista atya, a Kalazantínum egykori vezetője, sok teológiai könyv szerzője 1960-ban a kispapok nyári kirándulására elmélkedéseket írt. Most hiányosan (az első két fejezet hiányzik) közöljük, hogy nyárra gondolatokat lehessen meríteni belőle, legyen lehetőség beleolvasni.
Előd (Francsits) István 1912. április 17-én született Nagykanizsán. Itt is tanult piarista diákként. 1930-ban lépett be Vácott a rendbe. Négy évvel később ünnepélyes fogadalmat tett, 1936-ban pedig pappá szentelték. Ekkor már a pesti Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója volt, ahol teológiát tanult. A hittanári oklevél megszerzése után doktorált, majd Sátoraljaújhelyen, illetve Veszprémben, a piarista gimnáziumban tanított hittant. Részt vett a Mária Kongregáció megszervezésében, s jelentős szerepet vállalt a gimnázium cserkészcsapatának vezetésében is. 1946-tól 1989-ig a budapesti Kalazantínum, azaz Piarista Hittudományi és Tanárképző Főiskola teológiatanára, a későbbiekben pedig igazgatója lett. Számos hittudományi kötet és tanulmány szerzője, melyek ma is a teológiaoktatás alapműveinek számítanak. Ilyen például a Katolikus dogmatika című tankönyve, amely több kiadást ért meg. Főbb művei közé tartozik még a Vallás és Egyház, illetve a Kinyilatkoztatás. Kortársai közül elsőként alkalmazta a mélylélektan eredményeit.
