A Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából harmadik alkalommal végeztek nagymintás ifjúságkutatást a 15–29 éves korosztály körében. A mintegy 8000 fiatal megkérdezésével k
A kutatás bemutatja továbbá, hogy ezek a hatások hogyan tükröződnek a fiatalok életmódjában, szabadidős tevékenységében, vallásosságában és kulturális fogyasztásában.
A vizsgálatból megállapítható például, hogy 2008-ban a magyar fiatalok 84 százaléka használt valamilyen formában számítógépet. A vizsgált 15–29 éves korosztály mintegy 6 százaléka tölti szabadidejét egy átlagos hétköznap bevásárlóközpontban. A felmérés összegzései között szerepel az is, hogy míg 2004-ben a fiatalok 45 százaléka gondolta azt, hogy a közeljövőben javul a személyes helyzete, addig 2008-ban már csak 28 százalékuk. A fiatalok a legégetőbb problémák között a munkanélküliséget, a kilátástalanságot és a céltalanságot említették legtöbbször.
A kutatás készítői szerint az egyik legizgalmasabb eredmény, hogy a 15–29 évesek egyhetede azon a véleményen van, hogy bizonyos körülmények között egy diktatúra jobb, mint a demokrácia, további közel egyharmaduk számára pedig gyakorlatilag lényegtelen, hogy demokratikus vagy diktatórikus körülmények között él-e.
Egy másik figyelemreméltó megállapítás a záró megjegyzések közül: A rendszerváltoztatást követően megváltozott a családok és a fiatalok felhalmozáshoz, a jövő anyagi megalapozásához való viszonya. Előtérbe került az azonnali fogyasztás (jelen) és az ehhez kapcsolódó státusszimbólumokká váló tárgyak birtoklása. Ezt 2000-ben a DVD-lejátszó, 2004-ben a légkondicionáló berendezés és a plazmatévé jelenítette meg. 2008-ra ezek a tárgyak is mindennapossá váltak. A státusszimbólumok megteremtésének forrását nem a félretett és megspórolt jövedelem, hanem az időközben felvett hitelek jelentették. Ezt jelzik a vizsgálatban tapasztalt adatok is, amelyek szerint 2000-hez képest jelentősen csökkent a pénzt félretevők aránya, és növekedett a hitellel rendelkezőké.
A vallásosságot kutató kérdésekből kiderül: 2008-ban a 15–29 éves korosztály fele tartotta magát vallásosnak. A 2000-ben végzett felméréshez képest több mint duplájára nőtt a meg nem kereszteltek (illetve be nem jegyzettek) aránya, az 1979 és 1993 között született korosztály több mint egyötöde saját állítása szerint nem részesült keresztségben.
2004 után másodszor szerepelt az ifjúságkutatás kérdőívében az a kérdés, amely a vallási tradíció egyéni életre gyakorolt hatását hivatott vizsgálni egy olyan életfordulón keresztül, amely leginkább erre a korosztályra a jellemző. Eszerint a 15–29 éves korosztály kb. egyharmada biztos benne, hogy lesz egyházi esküvője is, illetve ezen belül egy kisebb csoportnak már volt is. További 22 százalék valószínűsíti, hogy egyházi házasságot is fog kötni, ezért kimondható, hogy a fiatalok többsége számára az egyházi szertartás – továbbra is – fontos.
* * *
2008-ra – követve az Európai Unió számos országának példáját – Magyarországon is rendszeressé vált a kormányzat által is támogatott átfogó ifjúságkutatás. A kutatás alapvető céljai között szerepel, hogy a vizsgálat adatai – a hagyományoknak megfelelően – minden érdeklődő számára elérhetőek és használhatóak legyenek. Így az eredmények, az adatok a feldolgozást követően nyilvánossá válnak.
A felmérés azokat a kérdéseket járja körül, hogy a rendszerváltás után eltelt közel két évtizedben kialakult új rendszer milyen körülményeket teremt és milyen feltételeket biztosít a fiatalok számára, milyen esélyeket nyújt, és milyen korlátokat állít a felnövekvő korosztályok elé a társadalmi felkészülés, az önállóvá válás, a társadalmi beleszólás és cselekvés, a pályakezdés és a karrierlehetőségek területén – olvasható a jelentésben.
A felmérés témakörei:
- Társadalmi mobilitás
a család kulturális tőkéje, szülők iskolai végzettsége, foglakozása - Iskolázottság
iskolai végzettség, jelenlegi iskolai helyzet, továbbtanulási tervek - Egzisztenciális helyzet
tartós fogyasztási eszközök, jövedelem, gazdálkodás - Családi helyzet
együttélés típusai, párkapcsolatok, elköltözés - Munkaerő-piaci jellemzők
első munkába állás, jelenlegi és korábbi munkahelyek, munkavállalási tervek - Társadalmi közérzet, közéleti attitűdök
társadalmi problémák, intézmények megítélése, politikához való viszony és attitűdök, szervezeti aktivitás; a szülői értékrendhez való viszony - Helyi közélet és helyi politika
helyi közélet iránti érdeklődés, részvétel a helyi politikában - Ifjúsági szolgálatok
ifjúsági referens, ifjúsági irodák, ifjúsági szervezetek - Vallásosság
vallásosság, felekezeti hovatartozás - Kulturális fogyasztás
szabadidő, médiafogyasztás, kulturálódási, művelődési szokások - Egészség, életmód, szexualitás
egészségi állapot, életmód jellemzői, szexuális szokások, fogamzásgátlás, dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás - Sporthoz való viszony
sportolási szokások, sportágak elismertsége, nézettsége - Informatikai ismeretek
informatikai ismeretek, számítógép-használati szokások
Magyar Kurír
