Az alábbi levélben a rend vezetősége kalazanciusi jubileumi évet hirdet meg a piarista rend alapításának négyszázadik, a rendalapító szentté avatásának kétszázötvenedik évfordulója alkalmából.
„NEVELNI, HIRDETNI, ÁTALAKÍTANI"
Mindazoknak, akik tudják,
hogy a gyermekek Isten országához visznek minket közel
„Elrendeljük továbbá és bárki jogsérelme nélkül úgy határozunk, hogy a nevezett Város ugyanezen Iskoláiban egyetlen Kegyes Iskolák Kongregációja legyen, egyetlen prefektus igazgatása, avagy kormányzása alatt; ezt egyébiránt minden eljövendő időben Congregatio Paulina Pauperum Matris Dei Scholarum Piarumnak nevezzék. […] Az említett, a Városban és azon kívül húsz mérföldes távolságon belül épített és idővel majd építendő Kegyes Iskoláknak, valamint a nevezett, így megalapított Kongregációnak elöljárói posztjával, gondozásával, irányításával és igazgatásával pedig tetszésünk szerint szeretett fiúnkat, Kalazanci Józsefet, az említett Iskolák mostani prefektusát ruházzuk fel és bízzuk meg." (V. Pál: Ad ea per quae bréve, 1617. március 6., Santa Maria Maggiore, Róma)
„Minthogy Isten egyházában a Szentlélek által vezetve minden egyes szerzetesintézmény mint valódi céljára a szeretet tökéletességére törekszik a maga sajátos szolgálata által, úgy a mi szerzetünk is teljes igyekezetével ennek megvalósítását tűzi ki célul azzal a szolgálatával, amelyet őszentsége, boldog emlékezetű V. Pál, Krisztus földi helytartója hagyott jóvá." (Páli Kongregáció Konstitúciója, 1.).
A piarista szerzetesrend Isten, valamint Kalazanci Szent József bátor kezdeményezésének és kitartó türelmének műve,[1] egy hitből élő ember evangéliumi válasza a szegény gyermekek valóságára. Ugyanígy mindazoknak is válasza, akik a történelem folyamán tettekre váltották Kalazancius álmát. A piarista rendet arra hívja Isten, hogy – ma meg holnap – továbbra is evangélium legyen azok számára, akiknek álma egy másféle világ, egy olyan világ, ahol a testvériség közös feladat és mindenkinek szóló ajándék; egy olyan világ, amely képessé válik befogadni Isten országát, amely már közöttünk van (vö. Lk 17,21).
1617-ben, négyszáz esztendővel ezelőtt az egyház jóváhagyta a Kegyes Iskolákat mint szerzetesrendet, és Kalazanci Szent József gondjaira bízta vezetését. Ami Róma Tiberisen túli városrészének kicsiny templomában elkezdődött, az intézményként megszilárdult, mely életet, evangéliumi küldetést, nevelői szolgálatot és szegények iránti szeretetet hordoz.
Rendkívüli fejezet kezdődött így a keresztény közösség és az emberi társadalom történetében, és új út nyílt azok előtt a férfiak és nők előtt, akik egy olyan világért küzdenek, amelyben lehetségessé válik az igazságosság és a béke: annak a nevelésnek az útja, amely mindenkit el akar érni, az ember teljes körű kibontakozását segíti és az evangélium látásmódja vezérli.
Kalazancius azt vallotta, hogy „a fiatalok jó nevelésétől függ a későbbi felnőtt egész hátralévő életének eredményessége vagy kudarca".[2] Ez a meggyőződés ad ihletet és tartást az emberiség arra irányuló erőfeszítéseinek, hogy minőségi nevelést nyújtson mindenkinek.
Ezért mi, Kalazancius fiai és lányai arra szántuk el magunkat, hogy mélységes hálánk kifejezéseként kalazanciusi jubileumi évet tartunk mindenütt, ahol jelen vagyunk, és azokon a helyeken is, ahol, ha fizikailag esetleg nem vagyunk is jelen, az ott élők érzik magukon Isten Kalazanciuson keresztül megnyilvánuló szeretetének áldását.
A gyermekek és a fiatalok, főként a legszegényebbek nevében; mindazok nevében, akik úgy érzik, átalakította őket az Úr Kalazancius példáján keresztül; valamint a piaristák nagy családja nevében a Piarista Rend Generálisi Kongregációja, a szentatya, Ferenc pápa jóváhagyásával meghirdeti a kalazanciusi jubileumi évet, és arra hívja mindazokat, akik szeretnék megünnepelni ezt az évet, hogy ugyanazokkal az alapértékekkel éljék meg, amelyek Kalazanciust vezették: szenvedélyes szeretettel az Úr Jézus és Mária iránt; feltétlen odaadással a nevelés által történő evangelizálás küldetésének; elkötelezettséggel, hogy a Kegyes Iskolákat a közösség és a küldetés terévé tegyük, valamint a gyermekekbe és a fiatalokba mint az élet és teljesség hordozóiba vetett mélységes bizalommal.
1. A jubileumi év alapjában véve a kegyelem befogadásának lehetősége, az Istennel való személyes és mély találkozás lehetősége mindegyikünk számára. Ami lényeges a jubileumi évben, azt nem lehet programokkal megtervezni, mert azt ingyen és újonnan kapjuk. Nem attól függ, amit a naptárunkba beírunk, vagy amit elhatározunk, hanem Isten kifürkészhetetlen szeretetétől. Ezért ez az első felhívásunk: „Isten hangja a Lélek hangja, amely jön és megy, megérinti a szívet és továbbáll; nem tudni honnan jön, vagy mikor támad fel a szele; így hát nagyon fontos mindig ébernek lenni, nehogy váratlanul érjen, és eredménytelenül távozzék."[3] Kívánjuk, hogy ez az év legyen teli számotokra hittel, kereséssel, kérdésekkel, megkülönböztetéssel, a hivatás válaszával. Legyen ez az esztendő olyan, amikor mindnyájan nyitottá tudjuk tenni magunkat az Úr előtt szava befogadására, „mert nem magunktól, hanem Krisztustól indulva szeretnénk útra kelni, az ő kérdéseitől és hívásaitól megszólítva, és így akarjuk járni utunkat piaristaként".[4]
2. Ebben a jubileumi évben egyszerre ünnepeljük Kalazanciust és az ő művét. Egy olyan évben vagyunk ugyanis, amikor négyszáz éves születésnapját tölti be a Kegyes Iskolák Isten Anyja Szegényeinek Páli Kongregációja, és amely esztendő kettőszázötvenedik évfordulója Kalazancius szentté avatásának. Ezért meg kell ünnepelnünk szentatyánkat és azt a művet, amelynek életét szentelte, s amelynek örökösei és továbbvivői vagyunk a gyermekek és fiatalok javára. Tudjuk, hogy „minden karizma olyan megtapasztalása a Léleknek, amely továbbadódik a tanítványoknak, hogy éljék, őrizzék, egyre mélyebben megértsék és kibontsák azt, összhangban Krisztus állandó növekedésben lévő testével".[5] Ezért mindegyikőtöket arra hívunk, hogy éljétek, őrizzétek, egyre mélyebben megértsétek és kibontakoztassátok kalazanciusi és piarista tapasztalatotokat. Egészen biztos, hogy ez lesz a legjobb módja a jubileumi év megünneplésének.
3. Számunkra Kalazancius evangélium. Az evangélium új hangszínt kap a hivatáson keresztül, Kalazanciuson keresztül. Bárcsak mindig így tudnánk élni az evangéliumot! Amikor mi, piaristák eljutunk egy új helyre, nem mi visszük oda az evangéliumot, mintha a tulajdonosai lennénk, mert az evangélium már ott van, Isten már odaajándékozta. Nem birtokoljuk az evangéliumot, hanem amikor eljutunk egy új helyre, hogy küldetésünket gyakoroljuk, akkor kapjuk meg, fogadjuk magunkba és hirdetjük az evangéliumot; és karizmánk révén, mely telis-tele van Isten országának magvaival, az a hely átalakul. Ezért választottunk jubileumi esztendőnk jelmondatául három, egymáshoz szorosan kapcsolódó igét: nevelni, hirdetni, átalakítani. Éljétek ezeket szenvedéllyel, tegyétek valósággá odaadottságotok révén, legyen életetek és küldetésetek égboltja!
4. Hálás tekintetünk először is a piarista szerzeteseket keresi, egytől egyig mindegyiküket, akik megannyi különféle helyszínen éljük hivatásunkat. Különösen is kifejezzük köszönetünket az idős piaristáknak, akik Kalazancius módjára egész életüket a gyermekeknek és a fiataloknak ajándékozták. Köszönjük mindegyikőtöknek életeteket, példátokat, odaadottságotokat! Köszönjük, hogy igyekeztetek – alázatosan – jelei lenni Isten kicsinyek iránti szeretetének! Azt kívánjuk, hogy ez a jubileumi év erősítse meg bennünk a hűségnek és a hivatás hiteles megélésének vágyát, és segítsen felfogni, hogy a piarista hivatást csak egyféleképpen lehet élni: teljességben és sosem csak félig-meddig. „Mi is, akik már a keresztségben meghívást kaptunk a tökéletes szeretetre, mindent elhagyunk Krisztusért, és őt mint egyedül szükségeset egy megszentelt életet élő közösség keretei között követjük."[6] Csak így tovább, testvérek! Isten áldjon meg minket számos fiatallal, akik azt keresik, hogyan adhatnák oda életüket! Legyünk ösztönző és reményt adó példa számukra!
5. Azután megszólítunk titeket is, a Piarista Rend Testvériségének tagjait, akik számos helyen a renddel együtt felelősséget vállalva élitek a piarista életet és küldetést. Kalazancius karizmáját hordozzátok. Amikor ígéretet tettetek, elköteleztétek magatokat „Jézust követni és Kalazancius szelleme szerint élni a hivatást".[7] Kívánjuk, hogy ez a jubileumi év legyen mindegyikőtök számára a hitbeli megújulás alkalma, és egyre teljesebb odaadással akarjátok megélni hiteteket. Erre a szándékra imádkozunk értetek.
6. A köszönet szavával fordulunk mindazokhoz a férfiakhoz és nőkhöz, akik oktatóként és nevelőként lehetővé teszitek a piarista küldetést iskoláinkban, egyetemeinken, plébániáinkon, befogadó otthonainkban, diákotthonainkban, szociális nevelőintézményeinkben, illetve mindazokon a területeken, ahol küldetésünk jegyében tevékenykedünk. Nevelőként arra szól meghívásotok, hogy a gyermekeknek és a fiataloknak a legjobbat ajánljátok fel magatokból, hogy ami a legjobb bennük, az növekedjen. Ebben áll a nevelés. Azt kívánjuk, hogy ez az év segítsen titeket életetekben, és hogy az Istentől érkező áldások töltsék be vigasztalással és örömmel mindnyájatok és a családjaitok életét. Ugyancsak hálával fordulunk mindazokhoz, akik lehetővé teszitek a piarista küldetést egy olyan szolgálat ellátásával, amely többnyire nem látványos, de mégis alapvető fontosságú: az irodában és a titkárságon végzett munka, a takarítás, az iskolai menza, a sekrestye, a személyszállítás, a karbantartás, a központi irodák. Hálás köszönet mindnyájatoknak!
7. Mindazokra is gondolunk, akik valamilyen módon kapcsolatot létesítenek Kalazanciussal: a családokra, amelyek intézményeinkre bízzák gyermekeik nevelését, a keresztény közösségekre, amelyeket plébániáinkon keresztül szolgálunk, a velünk együttműködő szerzetesi közösségekre, a helyi egyházakra, a világi intézményekre, azokra a fórumokra, amelyeken részt veszünk, és mindazokra a jóakaratú férfiakra és nőkre, akikkel vállvetve igyekszünk egy jobb világot építeni: ez a kegyelmi év szolgáljon mindegyikük javára, és legyen számukra gyümölcsöző!
8. Végül a legfontosabbakhoz fordulunk: a gyermekekhez és a fiatalokhoz, akiknek magunkat szenteljük. Ti vagytok Kalazancius hivatásának középpontja. Ti tettétek lehetővé, hogy létrejöjjön a piarista iskolák és a piarista rend valósága, Kalazanci Szent József szívének érett gyümölcse. Ti vagytok, akik piaristává tettétek Kalazanciust, és ti teszitek lehetővé, hogy azok legyünk mi is. Azt szeretnénk, hogy legyetek ennek a jubileumi évnek a középpontjában! Van egy adományotok, fiatal barátaim: képesek vagytok kihozni a legjobbat az emberek szívéből, ahogy Kalazanciuséból is kihoztátok. Mi, felnőttek ugyanis bennetek látjuk a jövőt, amelyért dolgozunk, és amely fel-felsejlik álmainkban. Áldjon meg titeket Isten Kalazancius által! Szerencsések vagytok, mert a piarista nevelés alapja a belétek vetett bizalom. Az a fajta nevelés, amelyet Kalazancius kigondolt, ezt a célt igyekszik elérni: képessé tenni titeket a teljes emberségetekben való növekedésre, azért, hogy át tudjátok alakítani a világot. Lehet, hogy kissé erősnek hangzik ez így, de ez Kalazancius meglátása, és éppen ezért annak foglalata, amit alakulásotok és növekedésetek folyamán fel kell fedeznetek és meg kell valósítanotok: képesek vagytok egy másféle világ építésére. Soha ne feledjétek azonban, hogy a piarista nevelésnek, melynek alapja a fiatalba vetett bizalom, egy sajátos meghívásra való képesség ad tartást és erőt: arra hívunk titeket, hogy találkozzatok Azzal, aki mindnyájunk életének értelme. Felfedezni a hitet és növekedni benne: ez alkotja Kalazancius nevelési tervének belső mozgatóerejét. Adja Isten, hogy fel tudjátok fedezni és meg akarjátok élni a hitet!
9. Mindnyájatokat arra hívunk, hogy örömmel és odaadóan éljétek meg ezt a jubileumi évet. Ebben segítenek azok a főbb időpontok, amelyek ritmust adnak majd e különleges kalazanciusi évnek.
a) Az év megnyitása és lezárása. A jubileumi évet 2016. november 27-én kezdjük meg ünnepélyesen Rómában, a San Pantaleo-templomban, szentmisével, amelyet João Braz de Aviz bíboros, a Megszentelt Élet Intézményei és Apostoli Élet Társaságai Kongregációjának prefektusa mutat be. Ezen az ünnepen olvassuk fel a jubileumi év szentszéki bulláját. Mindazok, akik jelen lesznek ezen a szentmisén, vagy technikai eszközök segítségével figyelemmel kísérik, a szentatya, Ferenc pápa teljes búcsút ad az egyház vonatkozó előírásai szerint. A jubileumi év 2017. november 25-én zárul a San Pantaleo-templomban bemutatott szentmisével, a generális atya vezetésével.
b) Január 31-én, rendünk konstitúciója jóváhagyásának évfordulóján hivatásunkért tartunk hálaadó napot.
c) Február 6-án, Szent Dorottya vértanú emléknapján a keresztény nevelés szolgálata melletti elköteleződésünket újítjuk meg. A Santa Dorotea-templom sekrestyéjében kezdődött el ez a rendkívüli történet, 1597-ben. Mindnyájatokat arra hívunk, hogy újítsuk meg ezen a napon a keresztény nevelés szolgálata melletti elköteleződésünket.
d) Március 6.: rendünk első formájának, a Páli Kongregáció alapításának évfordulója lesz a jubileumi év központi napja. Arra hívjuk az összes piarista szerzetest, hogy ünnepélyes formában és nyilvánosan újítsa meg szerzetesi fogadalmát ott, ahol él. Ugyancsak arra hívjuk a piarista testvériség minden tagját, hogy újítsák meg ígéretüket. Ennek kerete egy közösen és örömteli szívvel megünnepelt szentmise legyen.
e) Március 25-én, az első piaristák beöltözésének napján a rend novíciusaiért tartunk imanapot. Értük mondott imádságunkat konstitúciónk sugallja: azt kérjük az Úrtól, hogy mindegyikük őszintén és nagylelkűen tudjon választ adni az Úr hívására.[8]
f) Április 2. hagyományosan a piarista missziók napja. Jó, ha ezt a napot reflexiós és imanapnak szánjuk, témája a piarista missziós szellemiség legyen, különösen is imádkozunk azokért, akik készek voltak missziós küldetést vállalni a rend valamilyen új jelenlétében.
g) Április 15. a rend új konstitúciója jóváhagyásának évfordulója. Ezen a napon hagyták jóvá a II. vatikáni zsinat iránymutatásai szerint megújított rendi alkotmányt. Szeretnénk megkülönböztetési napot tartani azzal a céllal, hogy megtaláljuk a Kegyes Iskolák megújulását segítő kulcsfontosságú pontokat.
h) Május 8-án a Boldogságos Szent Szüzet, a Kegyes Iskolák édesanyját ünnepeljük. Kérjük, hogy minden piarista helyszínen újítsuk meg a Kegyes Iskolák Máriának szenteltségét.
i) Május 31., Glicerio Landriani tiszteletre méltóvá nyilvánításának napja, a piarista hivatásokért tartott imanap. Azt szeretnénk, ha minden közösségünkben és intézményünkben közös imádsággal kérnénk az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat aratásába.
j) Július 8. a befogadó otthonok napja. Ezt a napot szeretnénk a szegény gyermekek, a rend kincsei iránti figyelemnek szentelni. Arra hívunk titeket, hogy újítsuk meg a szegény gyermekekkel való törődés és a társadalom átalakításának szolgálata melletti elköteleződésünket.
k) Július 16. Kalazanci Szent József szentté avatásának kettőszázötvenedik évfordulója. Arra hívunk titeket, hogy legyen ez a nap imanap az életszentség ajándékáért a Kegyes Iskolákban.
l) Augusztus 25. Kalazanci Szent József ünnepe. Nagy örömmel ünnepeljük alapító atyánkat.
m) Szeptember 26-án hagyományosan a kezdeti képzésben részt vevő fiatal piaristákért tartott imanap. A jubileumi évben is hálát adunk Istennek mindazokért a fiatalokért, akik arra készülnek, hogy életüket szerzetesként odaadják a Kegyes Iskolák rendjében.
Nyilvánvaló, hogy a liturgikus év valamilyen más jelentős eseményével való ütközés vagy bármi egyéb sajátos helyi körülmény miatt, el lehet térni a megadott időpontoktól.
10. Ebben a jubileumi évben szeretnénk külön is megünnepelni a Kalazanciusi Családot, és a közös kalazanciusi törzsből szárba szökkenő különféle szerzetesi közösségek tagjaival, testvéreinkkel és nővéreinkkel együtt hálát adni Istennek a Kalazanciusi Család szerzetesközösségei férfi és női alapítóinak karizmájáért. Ezért megszervezzük a jubileumi év során a Kalazanciusi Család napját, amelynek időpontját egyelőre nem határoztuk még meg. Természetes, hogy a Kalazanciusi Család minden tagját, testvéreinket és nővéreinket hívjuk, hogy akár magukban, akár velünk együtt ünnepeljék meg a jubileumi év minden eseményét.
11. Egy különleges dologra is hívunk titeket. Ebben a jubileumi évben ajánljunk fel valamilyen ajándékot Kalazanciusnak! Arra kérünk ezért minden területi egységet és testvériséget, hogy határozzák el magukat valamilyen konkrét ügy mellett Kalazancius iránti odaadásuk kifejezéseként. Lehet ez valamilyen új jelenlét, egy új küldetés vállalása, egy új válasz a szükséget szenvedő gyermekeket és a fiatalokat érő kihívásokra. Biztosak vagyunk abban, hogy Kalazancius azt szeretné, ha ily módon ünnepelnénk az évfordulót.
12. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy bármilyen sokat tervezünk és szervezünk, Isten mindig meglep minket. Éljük meg ezt az évet hívő lélekkel, annak tudatában, hogy csakis Isten tudja, mi jó nekünk, rajta áll, hogy megadja, amire szükségünk van, szándéka szerint. Mindnyájatokat arra hívunk tehát, hogy ezt az évet Isten jelenlétében éljétek meg, mint fiai és leányai, akik tudják, hogy jó az Isten.
13. Veletek együtt emeljük az Úrhoz hálatelt és kérő imánkat. Tudjuk ugyanis, hogy Isten kezében van minden, őbenne találjuk meg a választ nyugtalan szívünk kereséseire és az erőt utunk folytatásához. Így leszünk képesek odaadni életünket ennek a nagy termést ígérő aratásnak, a gyermekek és a fiatalok, különösen is a legszegényebbek nevelésének.
Istenünk, irgalmasság Atyja, te azt akartad, hogy Kalazancius atyja és tanítója legyen sok-sok gyermeknek és fiatalnak, ezért nekünk ajándékoztad karizmáját, amelyen keresztül teljesen megélhetjük Fiad, a mi Urunk, Jézus követését. Tekints irgalmas szeretettel a piaristák kicsiny nyájára, és add nekünk Lelkedet, hogy mindig hűségesek legyünk hivatásunkhoz, és tanulékony szívvel fogadjuk akaratodat.
Áldd meg atyai áldásoddal mindazokat a gyermekeket és fiatalokat, akikről gondoskodunk, és azokat is, akiknek nincs se atyjuk, se tanítójuk, akik kísérnék őket útjukon! Erősítsd és szenteld meg az összes piaristát, a fiatalokat és az időseket, az erőseket és a gyengélkedőket, hogy teljes mértékben meg tudjuk élni apostoli odaadottságunkat és Istennek szenteltségünket!
Add meg minden oktatónak és nevelőnek hivatása szenvedélyes szeretetének adományát, hogy képes legyen diákjaiért élni a mindennapokban! Áldd meg a piarista testvériségeket, Kalazancius szívének új gyümölcseit, hogy mindig a közösség és küldetés tere legyenek!
Te tetted termővé Kalazancius karizmáját. Áldd meg és őrizd meg a testvérszerzetek, a Kalazanciusi Család tagjait, akiket arra hívsz, hogy mindegyikük a maga sajátos módján élje meg kicsinyek iránti szeretetedet!
Ajándékozz meg minket új piarista hivatásokkal, hogy Kalazancius álma továbbra is Isten országának kovásza legyen mindenütt, ahová küldesz minket!
Őrizd meg és növeld bennünk az apostoli buzgóságot és a szolgálat vágyát! Add, hogy soha ne engedjünk a kísértésnek olyan életet élni, amelyben lankadásnak indul a Fiad, a mi Urunk iránti szenvedélyes szeretet és a küldetésnek való odaadottság vágya! Legyünk mindig készek befogadni hívásodat, amely mindig új és mindig új utakra küld!
Mindezt Mária, a mi édesanyánk közbenjárására kérjük, akinek oltalma és pártfogása alatt akarunk élni, és akivel együtt könyörög értünk szent atyánk, Kalazanci Szent József. Ámen.
Mindegyikőtöknek köszönetet mondunk életetekért és Kalazancius iránti szeretetetekért. Soha ne feledjétek: úgy lehet Kalazanciust szeretni, hogy azt szeretjük, amit ő szeretett! Kalazancius teljes odaadással szerette Jézust és anyját, Máriát, a Kegyes Iskolákat, valamint a gyermekeket és a fiatalokat, különösen is a szegényeket.
Isten áldjon meg mindnyájatokat!
Kelt Rómában, a Piarista Rend Generálisi Kúriájában, 2016. július 26-án, Szent Joachimnak és Szent Annának, Szűz Mária szüleinek, a Piarista Rend társvédőszentjeinek emléknapján.
Miguel Giráldez, Európáért felelős Generálisi asszisztens
Francisco Anaya, Amerikáért felelős generálisi asszisztens
Urbán József, Ázsiáért felelős generálisi asszisztens
Pierre Diatta, Afrikáért felelős generálisi asszisztens
Juan Carlos Sevillano, hivatáskultúráért és képzési kultúráért felelős delegátus
Javier Alonso, szolgálatunkért felelős delegátus
Emmanuel Suárez, a piarista rendhez kapcsolódó világiakért felelős delegátus
Francesc Mulet, generálisi titkár
Pedro Aguado, generális
[1] A Kegyes Iskolák Rendjének Konstitúciója, 1.
[2] Kalazanci Szent József: Emlékirat Michelangelo Tonti bíborosnak, 5.
[3] Kalazanci Szent József: 131. levél.
[4] Piarista Rend 47. Egyetemes Káptalanja: Tanítványok és tanúk, 3. pont.
[5] Püspökök Szent Kongregációja Szerzetesek és Világi Intézmények Szent Kongregációja: Mutuae Relationes. A püspökök és szerzetesek kölcsönös kapcsolatainak irányelvei, 11. pont.
[6] Piarista Rend Konstitúciója, 16.
[7] Piarista Rend Generálisi Kongregációja: Piarista Rend Testvérisége, 2011, 19. pont.
[8] Piarista Rend Konstitúciója, 104.
