Kolozsváron, a szellemi hatását mindmáig éreztető volt piarista „fészekben” is megemlékeztünk augusztus 25-én Kalazanci Szent Józsefről, halálának (1648. augusztus 24-ről 25-re virradó éjszaka), azaz égi születésnapjának 364. évfordulójáról.
Kolozsvári megemlékező prédikációjában Sárközi Sándor atya az öregedő, majd idős Kalazancit hozta emberközelbe. Elmondotta, hogy a rendalapító mindvégig figyelmes volt mind a „fentiekre", mind környezetére, öregkorában is jellemezte a lendület és az örömfakasztó ambicionáló erő. Megviselték a sok alapítás (rendház és iskola) miatti „hasadások", hiszen nem mindenki örült, illetve nem sokan nézték jó szemmel a szegény gyerekeknek szentelt életet és a velük vállalt szolidaritást. A jóságosan puritán rendalapítót a bölcsesség alázata jellemezte, ami nem azonos a szolgai vagy a korrupciós érdekekkel szembeni alázattal. A meghatott jelenlévők között beszélő szónok elmondotta, hogy Kalazanci József 92 évesen, a halála előtti hetekben már nehezen, de világosan beszélt és látomásai voltak, amelyekben a Hegyek Madonnája szólt hozzá: „Ne keseredj el, remélj a jövőben, a gondviselésben és bennem! Tarts csendet!"
Sárközi Sándor a továbbiakban idézte Mario Spinellit, a patrisztika és a keresztény spiritualitás történetének kimagasló szakértőjét, publicistát, Kalazanci életrajzának szerzőjét: „Ma a piaristák, a világi munkatársak és a kalazanciusi egyházi családok az oktatás és az emberi fejlődés előmozdításának minden területén munkálkodnak szerte a világon, és összekötik a Pietas et Litterae – a Hívő élet és Tudomány, a szellemiség és műveltség, szakma és élet piarista hagyományát mind a jelen társadalmának, mind a fiatalok új igényeivel. Munkájukkal az alapító példáját követve egy jobb jövőt és egy békésebb, emberségesebb és igazságosabb világot szolgálnak."
Az emléknap alkalmából Kalazanci Szent József mellékoltárára kihelyeztük tiszteletadásra a szent rendalapító gyönyörű barokk tartóban őrzött vérereklyéjét, amelyet 240 esztendeje hoztak Rómából Kolozsvárra – a jelenlevőket ezzel áldotta meg a főcelebráns Sárközi Sándor. Az ereklye hitelesítő iratát 1772. április 22-én bocsátották ki.
Fodor György/szabadsag.ro
