Kalazanci Szent József búcsúja és megújult oltárképe Nagykárolyban

kalb07-kiv

Augusztus 25-én, vasárnap, Kalazanci Szent József ünnepén tartották Nagykárolyban a korábban 250 éven át piaristák által vezetett plébániatemplom búcsúját. Az este 6 órakor kezdődő búcsús szentmisét Schönberger Jenő szatmári püspök celebrálta, aki az esemény kezdetén, a bevonulást követően megáldotta a templom most felújított főoltárképét, és a már korábban megszépült mellékoltárképeket is.

Az ünnepi szentbeszédet Szilvásy László magyar piarista tartományfőnök mondta, aki Kalazanci Szent József hármas – papi, nevelői és szerzetesi – hivatásáról beszélt. Ezek kapcsán kiemelte: Kalazancius mindig azt kereste, mire hívja meg őt az Isten, és miután megtalálta, lelkes tudott maradni, kitartott a hivatása, az iskolai oktatás és nevelés mellett. A maga idejében forradalmi tett volt, hogy az oktatást kiterjesztette a szegény rétegekre, s ezzel lehetőséget adott a gyerekeknek a jobb életre – hiszen abban az időben csak kevesen, a jómódúak olvastak, írtak. Életével arra tanít minket, hogy nyitott szívvel hallgassuk Isten hívását, és merjük mi is magunkat a gondviselésre bízni.

A nagykárolyi piarista templomot éppen 250 éve, 1769-ben kezdték építeni, a kegyúr Károlyi család költségén, Franz Rosenstingl bécsi építész terve szerint. Az évforduló kapcsán Ilyés Csaba jelenlegi főesperes-plébános és plébániai közösség úgy határozott, hogy felújítják a templom oltárképeit, amelyek a templom fölépítésével egyidőben festettek neves bécsi mesterek. A mellékoltárképek Johann Ignaz Cimbal (1722–1795), a főoltárkép pedig Felix Ivo Leicher (1727–1812) műve 1778-ból.

A Nepomuki Szent Jánost, Páduai Szent Antalt, Avellinói Szent Andrást, illetve a Szeplőtelen Szűz Máriát ábrázoló mellékoltárképek megújítását 2018-ban a szatmári püspökség restaurátor műhelye végezte. Ezek mérete sem csekély, hiszen közel három méteresek, a főoltárkép azonban még komolyabb technikai kihívást jelrntett. A hatalmas méretű, rossz állapotú festményt már többször próbálták javítani. Az 1920-as években egy rajztanár, egy szobafestő és egy építőmester próbálkozott vele, de a vászon megpuhult, megrogyott, majd újra megkeményedett. Az 1980-as évek végén, Lieb József plébános idejében ismét megtisztították, a szélére tett 20 centiméteres vászon erősítéssel újra kifeszítették, azonban újfent megrogyott. A mostani munkálat során – amely 2018 októberétől 2019 augusztusáig tartott -, a teljes vásznat megkettőzték, azaz dublírozták, valamint tisztították, és mattították, hogy minden szögből jól lehessen látni. A munkát egy marosvásárhelyi restaurátor műhely végzezte, a nem csekély költségeket pedig egy nagylelkű nagykárolyi vállalkozó állta.

A festményen Kalazanci Szent Józsefet iskolásfiúk veszik körül, akik imádkozva fordulnak a Szűzanya és a gyermek Jézus felé, egyikük pedig az előtérben figyelmesen olvas. Egy jobb oldalon álló fiú magyar nemesi díszruhát visel. A hagyomány a Károlyi család egyik fiát látja benne. A művész, Felix Ivo Leicher maga is a piaristák tanítványa volt a morvaországi Freibergben (Přibor), és a rendalapító képét többször is megfestette, többek között a breznóbányai piarista kápolna és a tatai gimnázium számára is.

Forrás: Szatmári Egyházmegye, frissujsag.ro, Piarista Rend Magyar Tartománya