A Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája és a Magyar Rendfőnöknők Konferenciája elnökségei által alapított köznevelési koordinációs csoport másodízben szervezte meg az iskolafenntartó szerzetesrendek találkozóját, ezúttal április 11-én Budapesten, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola dísztermében.
A találkozó központi témája a pedagógiai innováció volt, célja pedig az, hogy számba vegyék a szerzetesi fenntartású nevelési-oktatási intézmények innovatív kezdeményezéseit. Néhányat mélyebb szinten ismertettek is ezek közül. A konferencián tizenhét szerzetesrend intézményei képviseltették magukat, összesen negyvenegy fővel.
A rendezvény kezdetén Labancz Zsolt SP, a Piarista Rend Magyar Tartományának tartományi asszisztense köszöntötte a megjelenteket, majd szólt a szerzetesi pedagógiáról és az innovációs törekvésekről. Labancz Zsolt szerint a keresztény antropológia eleve megjelenik a szerzetesi, illetve az egyházi oktatásban; ez azzal jár, hogy teljes emberképen alapul a nevelés, és a kinyilatkoztatásból fakad a pedagógiai látásmód, ami azt jelenti, az Egyház tanítása alapján tudunk az emberre (a tanulóra, a tanárokra, magunkra) tekinteni.
Mi a különbség az egyházi és a szerzetesi iskolák között? A szerzetesrendek által fenntartott intézményeknek sajátosságot ad a rendalapító személye és a szerzetesi közösség hagyománya. Az újításokban, kihívásokban is az elsők között voltak a szerzetesrendek: mindig a frontvonalban éltek és határterületekre mentek, (szellemi, spirituális tekintetben is) izgalmas helyekre, helyzetekbe léptek be, és az újat, amit láttak, tapasztaltak, kitaláltak, megpróbálták bevinni az intézményeikbe is.
Ezt követően Labancz Zsolt Javier Cortés Soriano SM írása alapján beszélt az innováció lépéseiről:
Az első lépés a szabadság visszaszerzése. Éljünk szellemi, gondolati szabadságban, és tegyük fel magunknak a kérdést: úgy kell-e csinálnunk feltétlenül mindent, mint eddig? Maradjunk meg ebben a szabadságban, de úgy, hogy a biztonsági zónánkra is legyünk tekintettel.
A második lépésben újra győződjünk meg arról, hogy a saját nevelési elképzelésünkre, javaslatunkra szükség van-e az iskola jelenlegi helyzetében.
A harmadik lépés a bölcsesség és források keresése. Keressük meg, hogy milyen újító erők vannak, és hívjunk be külső forrásokat. Fontos, hogy ne önmagáért fejlesszünk, hanem azért, hogy a saját nevelési javaslatunkat nagyobb mértékben tudjuk megvalósítani, vagyis mind jobban éljük meg azt, akik vagyunk.
A negyedik lépés egyfajta bátorság, új módon. Az innováció nem pusztán egy plusz új elem, csak hogy még valami újat csináljunk, hanem a régi elemekből építkezik.
A budapesti konferencia meghívta a résztvevőket, hogy legyenek bátrak a szellemi szabadságra és az innovációk bevezetésére.
Ezután Lázár László, a Piarista Rend Magyar Tartománya oktatási igazgatója szólt arról, hogy mit értünk innováción, majd három szempontról beszélt részletesen: az innováció beágyazásáról, típusairól, valamint az innovációval kapcsolatos sikertényezőkről és dilemmákról.
A délelőtt folyamán bepillantást nyerhettek a résztvevők a tizenhat pedagógiai innováció közül a konferenciára kiválasztott hat programba:
– Mezeyné Szatmári Tímea, Gallatz Klára M. Klarissza SSND és Hervai Pál: Hitoktatás és evangelizáció (Boldogasszony Iskolanővérek fenntartásában lévő Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és AMI; Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont)
– Szabó-Molnár Bálint LC: Lelkigondozás (Szent II. János Pál Iskolaközpont)
– Guba András SP és Katona Miklós: Kilátó Piarista Pályaorientációs és Munkaerőpiaci Fejlesztő, Módszertani Központ (Piarista Rend Magyar Tartománya)
– Dobszay Ambrus: Ferences Ösztöndíjprogram (ferences középiskolák)
– Takácsné Elek Borbála: Komplex tehetséggondozási program (Premontrei Iskolaközpont, Gödöllő)
– Kövesdiné Kapitár Anikó, Illés Csaba, Tóth Csilla: Gerinc – a test és lélek támasza (Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, Zalaegerszeg).
Az előadásokat követő műhelymunka témái az alábbiak voltak:
Milyen tényezők hátráltatják iskoláinkban az innovációk kifejlődését?; Milyen erőforrások tárhatók fel az innovációk érdekében?; Miért és hogyan érdemes az innovációkat hálózatban működtetni?; Elvárható-e, hogy a szerzetesi iskolák élenjárók legyenek az innovációban?; Hogy volt ez a távoli és a közelebbi múltban?; Hogyan viszonyul egymáshoz innovációinkban a pedagógia és az evangelizáció/pasztoráció?
A rövid összefoglalók, beszámolók után ebéd következett, majd aktuális témák kerültek terítékre: az Etikai kódex; tájékoztatás Klebelsberg-ösztöndíj és szakképzés témákban, valamint a továbblépés közös tervezése.
A rendezvény zárásaként a résztvevők megosztották egymással a konferenciával kapcsolatos benyomásaikat, élményeiket.
Forrás: Szerzetesek.hu
Fotó: Szathmáry Melinda
