2016. november 10-én, Szegeden, a Piarista Rend Magyar Tartománya és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság az NJSZT Informatika Történeti Kiállításának helyet adó Szent-Györgyi Albert Agorában minikonferenciával és tárlatvezetéssel emlékezett a 100 éve született Kovács Mihály tudós piarista szerzetes-tanárra.
2016. november 10-én, Szegeden, a Piarista Rend Magyar Tartománya és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság az NJSZT Informatika Történeti Kiállításának helyet adó Szent-Györgyi Albert Agorában minikonferenciával és tárlatvezetéssel emlékezett a 100 éve született Kovács Mihály tudós piarista szerzetes-tanárra.
A Piarista Rend Magyar Tartománya és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság 2016-ban, Kovács Mihály centenáriumi évében együttműködött az első magyar középiskolai informatikatanár emlékének ápolásában. A „Jövőbelátó piaristák” címet viselő, október 20-ig látható közös kiállítást követően, záróakkordként Kovács Mihály emlékkonferenciát tartottak a felek Kovács Mihály tanár úr szülővárosában, Szegeden.
-Értéket mentünk, értéket őrzünk és értéknek örülünk – ezekkel a szavakkal köszöntötte Alföldi István, az NJSZT ügyvezető igazgatója a „minikonferencia” mintegy hetven résztvevőjét, köztük a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium diákjait. Beszédében hangsúlyozta, hogy Kovács Mihály a Társaság életében mindig is hangsúlyos szerepet kapott, amelyet többek között az is bizonyít, hogy a díj alapításának évében, 1987-ben ő kapta meg elsőként az oktatók számára adományozott Tarján-emlékérmet. Kovács Mihály már életében elérte azt a megbecsülést, amit pedagógus csak elérhet: a kibernetikusok, informatikusok világában: ő volt „a Kovács Tanár Úr” – idézte Alföldi István a magyar informatika egyik úttörőjét, az NJSZT volt főtitkárát, Kovács Győzőt.
Kovács Mihály életműve és az NJSZT mai tevékenysége között világos ív látszik: Kovács Mihály volt az első magyar középiskolai informatikatanár, aki más tanórákon, például a fizika oktatásában is használta a kibernetika módszereit, a tantermet is gépesítette – az NJSZT pedig most vezeti be IKT Pedagógusoknak képzési modulját, amely nem informatika szakos tanároknak segít, hogy az infokommunikációs technológiákat használják az óráikon.
A Piarista Rend Magyar Tartományának részéről Görbe László piarista szerzetes-tanár, Kovács Mihály monográfusa üdvözölte a jelenlévőket. „1617-ben, közel 400 éve alapították a Piarista Rendet. Már húsz évvel korábban, 1597-ben egy spanyol pap, Kalazanci Szent József írni,olvasni, számolni tanította az utcagyerekeket – így született meg az az oktatórend, amelynek Jámborság és tudomány a jelszava. A rend munkájában arra törekszik, hogy mindig a korszerű pedagógiai módszereket találja meg és alkalmazza azokat. Kovács Mihály ebben is kiemelkedő egyéniség volt, s a rend megadta a lehetőséget számára, hogy kibontakoztathassa ezt a tevékenységét.”
A konferencia első előadója, Károlyi Attila történész, a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium igazgatóhelyettese Kovács Mihály szegedi ifjúkorából mutatott be érdekes, a kor oktatási és vallási életét is felvillantó adalékokat. Előadásából megismerhettük a ’20-as és ’30-as évek diákéletét. Kovács Mihály 1919-ben elvesztette asztalosmesterként dolgozó édesapját, aki a spanyolnátha járvány áldozata lett. Tőle örökölhette fizikai munkák és mesterségek iránti vonzalmát, amely pályáját is végigkísérte. Jó tanuló volt, amely mást jelentett, mint napjainkban: évfolyama 149 diákjából harmincketten érettségiztek, saját osztályából mindössze hárman, ő jelesre. A lendületesen fejlődő Szegeden 1930-ban megalakult az Aero Klub – a repülés számára is életre szóló szerelem lett. 1941-ben pappá szentelték, majd tábori lelkészképzésen is részt vett, ezt követően osztályfőnök is volt Szegeden. Ezeket az éveket már a háború árnyékolta be. Ugyanakkor vízicserkész vezetőként és repülési előadóként már elkezdte szervezni diákjai szabadidős tevékenységeit.
Ezt követően Görbe László SP előadása következett, aki a fizikatanár és piarista szerzetes pályaképét vázolta fel, amelynek egyik kezdeti eseménye a háborúban betöltött vöröskeresztes szolgálat volt, majd az a hősies cselekedet, hogy utánament a nyugatra hurcolt leventéknek, hogy lelki gondozásukat, tanításukat megszervezze, a hadifogságból hazahozza őket. Innen eredtek a nyugati segélyszervezetekkel kialakult kapcsolatai, amelyeket később új állomáshelye, a budapesti Piarista Gimnázium érdekében is kamatoztatott. Az ’50-es és ’60-as évek Magyarországán kihasználta azt a rendeletet, amely oktatási célra vámmentesen tette lehetővé eszközök beszerzését. Az egyházi iskola tanulóit sok tekintetben diszkriminálták, viszont az iskola szertára, a Fizikum színvonalában sok egyetemi laboratóriumot is meghaladott. Ez ideális környezetet biztosított Kovács Mihály szakköreihez, az atomfizikától a kibernetikáig. Az iskola 1974-ben már egy 16000 dollár értékű Hewlett-Packard programozható számológépet is beszerzett, de a kibernetika szakköri oktatását Kovács tanár úr már jóval korábban, a modern magyar informatika születési évében, 1958-59-ben elkezdte. Görbe László előadásából az analóg számológépeket, relés logikai gépeket is megismerhettük, amelyeket a Kovács-tanítványok építettek.
A konferencia záró előadását Kovács Mihály tanítványa, Woynarovich Ferenc fizikus tartotta. (A személyes hangvételű előadás szövegét a mellékletben olvashatjuk.) Soraiból megismerhetjük a kibernetika szakkör mindennapjait, a Mikromat kibernetikai építőkészlet születését – és azt, hogy egy tanár kisugárzása, egyénisége miként határozza meg diákjai pályáját. Ezt erősítette meg Görbe László zárszava is, aki a Woynarovich Ferenc által tervezett, majd egy háziipari szövetkezet által gyártott Mikromat kibernetikai építőkészlet Kovács Mihály által írt vezérkönyvéből idézett. A jövőbelátó piarista 1968-ban leírta: „eljöhet az idő, hogy telefonhívásra számológépközpontok állnak szinte mindenki rendelkezésére”, ezért is fontos, hogy a „korunk legcsodálatosabb alkotásai közé tartozó” számítógépet minél többen megismerjék.
A konferenciát tárlatvezetés zárta, amelyen a budapesti Piarista Gimnáziumnak köszönhetően immár az NJSZT állandó kiállításának részeként tekinthettük meg a Mikromat idén 50 éves, Tücsök nevű prototípusát és Kovács Mihály egyik kibernetikai játékának, a Műegérnek egy kései változatát. A tárlat megtekintése során Woynarovich Ferenc rögtönzött bemutatót is tartott a Mikromat működéséről.
Végezetül a világ legnagyobb informatikai gyűjteményei közé tartozó, átfogó tárlat egészét megtekintették a látogatók; azon tárgyakat a szervezők külön kiemelték, amelyek valamilyen módon Kovács Mihály pályájához is kapcsolódtak, az M-3-tól a HT-1080/Z-ig.
Fényképalbum: https://www.facebook.com/piaristak/photos/?tab=album&album_id=10155441148092738
Szöveg: Képes Gábor (NJSZT), Piarista Rend Magyar Tartománya
Fotók: Szathmáry Melinda
