Bizonyára sokakban fölvetődik a kérdés a piarista borral kapcsolatban: miért is? Miért van – vagy lesz újra – piarista bor?
Olvassa el Urbán
Bizonyára sokakban fölvetődik a kérdés a piarista borral kapcsolatban: miért is? Miért van – vagy lesz újra – piarista bor?
Nem pusztán azért, mert hagyományosan, amikor rendben mentek a dolgok, akkor mindig is volt. Nem egyszerűen a történelmi szálakhoz nyúlunk vissza most, amikor ismét útjára bocsátjuk a piarista bort. Az indítékot sokkal inkább a mában kell keresnünk, és abban, amit manapság annyira nélkülözünk.
Egyetértek azzal, amit manapság óriásplakátokon is olvashatunk az egyik felekezet jóvoltából: Reményre nagyobb szükség van manapság, mint bármikor korábban. Reményre valóban nagy szüksége van ma mindnyájunknak. Vannak, akik annyira híján vannak a reménynek, annyira elkeserednek, hogy a mámort keresve nyúlnak a pohár után; mások drogokba menekülnek. Ismét mások pedig úgy akarnak kimenekülni fenyegetettnek megélt élethelyzetükből, hogy körülsáncolják magukat: minden erőforrásukat, az anyagi lehetőségeiket is arra használják, hogy falakat építsenek maguk köré, védekezzenek, elzárkózzanak. Menteni akarják magukat a válságban, mert kilátástalannak és fenyegetőnek élik meg a jövőt. Vannak, akik zárt közösségeket, helyesebben szólva kommunákat akarnak kialakítani; úgy vélik – és szólamokban meg is vallják –, hogy az ő területükön, az ő országukban csak bizonyos fajta emberek lehetnek otthon. Elzárják magukat attól, ami pedig ebben a helyzetben a megoldást hozhatná. Éppen az emberi kapcsolatoktól, az új, a másféle, az idegen, a nem hasonszőrű emberektől zárkóznak el, mert félnek tőlük. Az a baj ezzel, hogy így saját magukat zárják el az új lehetőségektől. Azoktól az új lehetőségektől, amelyek a fenyegetettségbe, a válságba zárt világukat megnyithatnák, és ezzel valódi reményt adhatnának.
A piarista bor újraindításával mi pontosan ezeket az új lehetőségeket akarjuk feltárni. Kapcsolatokat akarunk építeni ezen a szálon is. Kapcsolatokat akarunk kialakítani olyan emberek felé, akiket eddig csak távolról ismertünk. Azt szeretnénk, hogy ne idegenek, hanem ismerősök legyünk. Meg akarjuk ismerni őket és a világukat. Ismereteket akarunk szerezni. Új ízeket, új zamatokat akarunk megismerni, mert nem hiszünk abban, hogy annyi a világ, amennyit eddig megismertünk belőle. A világ, az emberek világa titkokat rejt, és új lehetőséget tartogat. Ezért mi nem elzárkózni akarunk, hanem szövetségeseket és barátokat keresünk.
Ezért örülünk annak – és a reményt hirdető, ha úgy tetszik „evangelizáló", jó hírt hirdető tevékenységünk része –, ha a „piarista" név összefonódik új emberekkel, mint ahogy most egybekötődik két szőlészettel, és köze lesz azokhoz is, akik családi körben, barátok között, üzleti tárgyalás végén vagy meghitt beszélgetés során azt a bort ízlelik és élvezik, amely e két szőlészetből származik.
Miért lesz újra Piarista bor? – A válaszunk így hangzik: közösséget akarunk építeni a Piarista bor újraindításával. Közösséget építünk, mert a reményt akarjuk hirdetni.
Nagy szeretettel és tisztelettel gratulálok ezért Hutkai Mária igazgatónőnek, a tokaji hegyvidékhez tartozó Gróf Degenfeld Szőlészet képviselőjének, valamint Nyári Ödön úrnak, a balatoni szőlővidéken működő Nyári Pincészet tulajdonosának a győzelemért, a borukhoz.
Urbán József
