Megjelent a Piarista Rend 2009-es évkönyve, amely a föld minden részén jelenlévő piarista szolgálat sokoldalúságát mutatja be egyfajta „rendi fényképalbumként", 168 oldalon.
Nagy örömmel adjuk át a Piarista Rend 2009-es évkönyvét. Mindazok a fényképek, életképek és kis történetek, amelyeket ebben a kötetben talál a Kedves Olvasó, a piarista szolgálat sokoldalúságát mutatják be a föld minden részén, ahol jelen vagyunk.
A piarista szolgálat (a latin ministerium szóból) módját, amelyet mi, piaristák végzünk, rendalapítónk, Kalazanci Szent József tanította meg nekünk, amikor prófétai előrelátással megnyitotta 1597-ben „Európa első, ingyenes népiskoláját" Róma Trastevere városrészében. Kalazancius ránkhagyott tapasztalatából és írásaiból született meg a rend hosszú történelme folyamán az a piarista szolgálat, amelyet ma az Egyházban végzünk.
Mi, piaristák nevelve evangelizálunk, teljes nevelést akarunk adni a hit és a tudományok egybekapcsolásával szent rendalapítónk „Pietas et litterae" jelmondata szerint, legfőképpen a kicsinyeknek és fiataloknak, köztük is leginkább a szegényeknek úgy, hogy teljes személyiségüket szeretnénk nevelni. Erre a piarista munkára lehet majd példákat találni e könyv lapozgatása közben. Megismerhetjük e könyvből rendtársaink munkáját az iskolában, az iskolán kívül, a plébániákon, a nevelési és kulturális központokban – szerte a világon. Megtudjuk belőle például, hogy a bécsi „Mária Treu" iskolánk „a bécsi általános iskolások között lévő tehetségek kibontakoztatásáért" kapott díjat 2008 júniusában, az ecuadori Lójában működő „Kalazancius Nevelő Központ" pedig minőségi munkájáért dicséretet, de megismerhetjük az indiai Derang és Kamda falusi iskolákat vagy a chilei Kurarrewe kis plébániai iskoláját. Megsejthetjük azt az erőfeszítést, amelyet szenegáli rendtársaink fejtenek ki Pikinében a nők társadalmi helyzetének megsegítésére alapított szakmunkásképző iskolában, amely lehetővé teszi fiatal leány növendékeinek, hogy megtanuljanak olyan szakmákat, amelyekkel gondoskodni tudnak majd saját maguk és jövendő családjuk ellátásáról. Hasonló célt tűztek ki a katalán piaristák, akik diploma és érettségi nélküli fiatalok, valamint munkanélküliek számára szerveznek tanfolyamokat. Ilyen munka folyik a kameruni Bandjoum közösségben, amely a Kalazancius Technikai Intézetet működteti, vagy az aragóniai provincia által vezetett és Peralta de la Salban működő „Helyet a reménynek" program, amelynek keretében bevándorolt fiatalokat képeznek.
Ebben az évkönyvben a piarista szolgálat egy másik formáját, a szociális érzékenységre való nevelést is felfedezhetjük, ezzel veszi fel a küzdelmet a társadalmi igazságtalanság minden formája ellen. Találunk képeket, amelyeken caracasi diákjaink húsvétot ünnepelnek Carora „La Lucha", Venezuela fővárosának egy szegények lakta külvárosának lakóival, vagy ahogyan a mexikói Veracruzban lévő Kolumbusz Kristóf egyetemünk orvostanhallgatói igyekeznek segíteni a legrászorultabbaknak. Megismerhetjük a spanyolországi Granada Almanjayar városrészében lévő „Campo de Trabajo" tevékenységet, amely felkarolja a spanyol és a bevándorolt szegényeket.
Bizonyára szívet melengető látvány lesz megismerni a mieink papi szolgálatát bemutató képeket: a valenciai vagy kolumbiai oratóriumokat, ahol a legkisebbek szívét nyitjuk meg Isten felé. Vagy látni az argentin Cordobában lévő Szent Tamás iskolánk növendékeit nagyböjt idején keresztutat végezni, vagy a New York-i Gyümölcsoltó Boldogasszony plébániánk különböző származású gyermekeinek elsőáldozását. Látható a megindultság azokon a képeken, amelyek aranymisés rendtársaink ünneplését mutatják be akár a mexikói Tijuánában, akár a Harmadik Demarkációban, Spanyolországban vagy Rómában a San Pantaleo-templomunkban, de azokon a fiatalokon is, akik mint prenovíciusok készülnek a piarista hivatásra vagy amint éppen kezdik teológiai tanulmányaikat. Láthatjuk majd római nemzetközi tanulmányi házunk, a Calasanctianum és a világ más pontjain lévő növendéknevelő házaink életét is. Feltűnnek majd képek örök szerzetesi fogadalmakról, diakónus- és papszentelésekről is.
A piaristák jól tudják, hogy nem lehet nevelni, ha nem gondoskodnak a gyermekek mindennapi betevő falatjáról, ezért sok helyen bizony gondoskodnunk kell arról is, hogy enni adjunk nekik. A fülöp-szigeteki Cebuban még külön ünnepe is van ennek, de sok helyen még ez sem elég, a családi otthon melegét is meg kell adnunk a kicsinyeknek és a kamaszoknak, mint pl. a bolíviai Anzaldóban, az indiai Aryanadban vagy Costa Ricában. A teljes körű nevelés fontos része a szabadidő jó megszervezése és kihasználása is, pl. a guanabacoai vagy a kubai játszóházban, a brazíliai Belő Horizonté Szent Márk plébániája könyvtárának „utazó ládája" segítségével, szegedi iskolánk evezőstúráival a Dunán, vagy a legkülönbözőbb nyári foglalkozásokkal, amelyeket iskoláink szerveznek. Ezekre a nyári közösségi foglalkozásokra is találhatunk évkönyvünkben bőségesen képeket, például Senegálból, ahol az elmúlt nyáron több mint ezer gyermeket gyűjtöttek össze táborozásra Afrika különböző részeiből, vagy Kaliforniából, ahol hasonló számban táboroztattak kisfiúkat, kislányokat és kamaszokat, vagy például az itáliai Balméból, ahol kicsinyeknek szervezik minden évben a „táborozás örömei" nevű rendezvényt.
Piarista nevelő munkánk magában foglalja a művészeti nevelést is, a nicaraguaui Managuában a szobrászatot tanítjuk, Firenzében zenét, ott iskolai zenekarunk is van, a cseh-morva provinciai Stráznice plébániáján a színjátszást, a spanyolországi Salamancában pedig cirkusziskolánk van. A tanításon és nevelésen túl igyekszünk figyelemmel kísérni növendékeink lelki szellemi fejlődését, segíteni kezdeményezéseiket. A székelyföldi Csíkszeredán tanulmányi házat létesítettünk, ahová átjárhatnak az állami iskola növendékei játszani, beszélgetni, lelki vagy tanulmányi segítséget kérni, vagy szentmisén részt venni. E célból gyűjtik össze időnként a szlovákiai Nyitrán a fiatalokat, hogy lelki továbbképzésben részesülhessenek, ezt ajánljuk fel az egyesült államokbeli Miamiban lévő SEPI (South East Pastoral Institute) által szervezett tanfolyamokon, és valami hasonló történik sporttal vegyítve a varsói Parafiádán („plébániai játékok"). A fiatalok lelki és szellemi nevelése érdekében szerkesztünk már ötven éve egy ifjúsági folyóiratot Madridban.
Mi, piaristák örömmel végezzük ezt a hivatásunkból fakadó munkát, mert úgy érezzük, hogy arra egyre nagyobb szükség van, egyre több kisgyermek és fiatal szorul rá jó nevelésre és arra, hogy megismerje Istent és közelebb kerüljön hozzá.
Kedves Olvasó, ennek a 2008-as évkönyvnek a képei azt mutatják be, hogy hogyan végzik hivatásukat, szolgálatukat a piaristák ma. A borító zöld színét azért választottuk, hogy kifejezze azt a jövőbe vetett reményt, amely áthatja szolgálatunkat. Ugyanez a reménység hat át és kísér majd minket a 2009 júliusában tartandó 46. egyetemes káptalanon, amelynek éppen ez lesz a központi témája: a piarista szolgálat.
Kívánom, hogy ez a reménység költözzön szívetekbe és ezzel a kívánság küldöm minden Kedves Olvasónak üdvözletemet.
Jesús María Lecea, Sch. P.
Generális Atya
