Az egyházi felsőoktatás új tudományos folyóirattal gazdagodik: megjelent a SAPIENTIANA, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola lapja.
Ez
A szerkesztőség címe:
1052 Budapest, Piarista köz 1.
Levélcím: 1364 Budapest, Pf. 235.
Telefon: (1) 486-4440.
E-mail: sapientiana@sapientia.hu
Előfizethető és megvásárolható Vigilia Kiadóhivatal címén:
1052 Budapest, Piarista köz 1.
Levélcím: 1364 Budapest, Pf. 48.
Telefon: (1) 486-4443
Fax: 486-4444
E-mail: vigilia@vigilia.hu
Megvásárolható továbbá Budapesten a Ferenciek terénél található egyházi könyvesboltokban.
Előfizetési díj egy évre: 1000 Ft.
Az egyes számok ára: 600 Ft.
* * *
TARTALOM
Orosz Lóránt OFM: Beköszöntő, 1.
TANULMÁNYOK
Tóth Beáta: Theologia et Philosophia: Társalgó ikernővérek, 2-16.
Karaffa János: A bűn és ítélet valósága a prófétai igehirdetésben, 17-25.
Ujházi Lóránd: Az áldások helye és szerepe az Egyház életében és jogában, 26-46.
Török Csaba: A tanúságtétel teológiájának aktuális kihívásai, 47-69.
Örsy László Sj – Patsch Ferenc SJ: A tudományos dolgozatírás művészete. Módszertan az elkészítéshez és a kiértékeléshez, 70-89.
SZERZETESSÉG
Anselm Grün OSB: Mindent elhagyni, mert Ő nem hagy el engem [részletek] (ford. Németh Attila SchP), 90-95.
Meinrad Dufner OSB: Szerzetesrendek – reálközösségek (ford. Németh Attila SchP), 96-100.
DOKUMENTUM
Egyházak Ökumenikus Tanácsa: Ökumenikus megfontolások a párbeszédről és kapcsolatokról más vallású emberekkel. Harminc év párbeszédének áttekintése és az 1979-es irányelvek felülvizsgálata (2004) (ford. Nagy István, Nagypál Szabolcs), 101-111.
RECENZIÓK
Almási Miklós: Kis Hegel-könyv (Bakos Gergely OSB), 112-114.
Arnaldo Pigna: Krisztus követése az evangéliumi tanácsok fényében (Borbás Péter SchP), 114-117.
Szabadon, örömmel, szeretettel. Nemes Ödönnel beszélget Naszádi Kriszta (Borbás Péter SchP), 117-118.
FŐISKOLÁNK ÉLETÉBŐL
2008. január – szeptember, 119-120.
* * *
Beköszöntő
Lectori Salutem!
Egy új folyóirat indul útjára. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola megérettnek látta az időt arra, hogy tudományos folyóirattal jelentkezzék – egyelőre magyar nyelven. A lap színes, fiatalos borítója eltér az e műfajú akadémikus kiadványok dísztelenebb fedőlapjától. Jelzi azt a törekvésünket, hogy Isten Országának tanítványaiként, Jézus intését követve „kamránkból régit és újat hozzunk elő": az egyház hagyományaihoz hűen segítsük elő hitünk megértését, de ugyanakkor figyeljük az „idők jeleit" is. Ezáltal próbálunk hozzájárulni a „lángoló szeretetnek" ahhoz a párbeszédéhez, amelyet az önmagát kinyilatkoztató Isten kezdett az őt hittel befogadó emberrel, hogy „meghívja és befogadja saját közösségébe" (DV 1.), s amelyet a II. Vatikáni Zsinat folytatni kívánt Egyház és világ, hit és kultúra dialógusában is. Az egyházunk iránti felelősségtudattól és szolgálatkészségtől vezérelve így szeretnénk szolgálni a magyar szerzetesség, a Magyar Katolikus Egyház, a történelemben köztünk élő Feltámadt Krisztus ügyét.
Aki ilyen jellegű vállalkozásba fog, nagy fába vágja a fejszéjét. Az induló folyóiratnak egyszerre kell magas tudományos igényeket kielégítenie, és hűségesnek maradnia szerzetesi hivatásunk legbensőbb lényegéhez, az egyház életében oly mélyen benne gyökerező spirituális hagyományhoz. Egyszerre kívánja kutatni Istennek Jézus Krisztusban feltárulkozó misztériumát, és segíteni abban, hogy nyitottabb szívvel tudjuk meghallani a Lélek szavát, és megszólítani Jézus Krisztus Atyját. Egyszerre tükrözi lelkipásztori érzékenységünket gyorsan változó korunkban, és a legkisebbek, az ínséget szenvedők szolgálatára irányuló készségünket.
A szerzetesség történetében persze nem szokatlanok az effajta lehetetlen vállalkozások. Mióta világ a világ, Isten embere ég és föld között egyensúlyozik, hogy az „odafönt valókat keresve" már itt a földön „Isteni Bölcsességgel ékeskedhessek". Ezért van szükség „szapienciális teológia" művelésére, hiszen a Bölcsesség „jótékony, emberbarát, bátor, áthatja a szellemet: Isten erejének lehelete, az örök világosság kisugárzása és jóságának képmása" (vö. Bölcs 7,23–26). Ha jól végezzük feladatunkat, e bölcsességi mozzanatnak kell felcsillannia nemcsak a teológiában, hanem minden más tudományágban – a filozófiában, a pszichológiában, a pedagógiában – is, mindabban, ami csak fórumot kap ezeken a lapokon.
A Bölcsesség Lelke őrizze bennünk a lelkesedés reményteli lángját, a hit kegyelmét, és az önmagáról megfeledkező Isten- és emberszeretet természetfeletti erényét – Isten szent népe, mindnyájunk javára.
Pax et bonum! Békesség és jóság áradjon e füzetből rád is, Kedves Olvasó!
Orosz Lóránt OFM, rektor
