Március 25-én Mátraverebély-Szentkúton megkezdődött a Piarista Rend Magyar Tartományának káptalani gyűlése. A nyitó szentmisén a káptalan tagjai Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspökkel együtt ünnepelve kérték a Szentlélek kegyelmét a következő hét tanácskozásaihoz.
A püspök atya prédikációjában kiemelte, hogy éppen Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén kezdődik a káptalan, amely a megtestesülés ünnepe is, így szemünk elé kerül a Szentlélek szerepe és Mária példája is. Mária nemcsak befogadja Isten kegyelmét, hanem mer kérdezni, azaz a valóság talaján állt. Így a káptalani tagoknak is egyszerre kell figyelnünk az értelem és a spiritualitás szerepére a tanácskozás során.
A káptalanon résztvevő huszonnégy piarista szerzetes a következő napokban áttekinti a káptalanra készült jelentéseket, beszámolókat, a hét további részében pedig megválasztja a következő négy év tartományi vezetését és határozatokat hoz a jövőre nézve.
Az önálló magyar tartomány első káptalanja 1723-ban volt Nyitrán. A kommunista diktatúra időszaka alatt, 1976-ig nem lehetett tartományi káptalant tartani. Azt követően háromévente, 1991-től pedig négyévente rendeztek káptalant a piaristák.
A tartományi káptalan tagjai a tartományfőnök, négy asszisztense, a kilenc házfőnök, az ökonómus, a titkár , a novíciusok és a növendékek magiszterei, valamint és a helyi káptalanokon megválasztott vokálisok (képviselők), akiknek száma annyi kell, hogy legyen, mint a hivatalból megválasztott tagok száma.
A káptalannak három része van: az első az elöljárók beszámolóinak meghallgatása, és azok megvitatása, a második az új elöljárók megválasztása, a harmadik pedig a jövőre vonatkozó tervezés és határozatok meghozatala.
Piarista Rend Magyar Tartománya
Fotók: Szakál Ádám SP
