Mai nap megkezdődött Mátraverebély-Szentkúton a Piarista Rend Magyar Tartományának káptalanja. Ez az 51. tartományi káptalan a magyar provincia történetében. A cikkben beszámolunk az első nap lényegi történéseiről.
Április 6-án, Húsvéthétfőn megkezdődött Mátraverebély-Szentkúton a Piarista Rend Magyar Tartományának káptalanja. Ez az 51. tartományi káptalan a magyar provincia történetében.
A káptalant megnyitó szentmisét Székely János püspök úr tartotta, aki beszédében kiemelte, hogy minden megújulás feltétele a személyes megtérés. Biztatta a káptalan tagjait, hogy ne a marásra készülő „kígyót”, hanem a „daloló pacsirtát” keressék a másikat hallgatva. Prédikációját a szerzetesekkel kapcsolatos személyes élményeinek felidézésével zárta.
A káptalani atyák ezután megválasztották a káptalan titkárát és a provinciai kongregáció jelentéseit hallgatták meg.
A csendes imát és az ebédet követően a jelentéseket a káptalan tagjai négy fő témakörbe csoportosítva 6 fős bizottságokat alakítva beszélték meg (Közösségi élettel; Küldetés és világiak; Kezdeti képzés és központi intézmények;Gazdasági ügyek).
A most felújításra került szentkúti zarándokháznak a piarista káptalan tagjai az első vendégei, ezúton is köszönjük a szívélyes vendéglátást!
Az első magyar tartományt érintő káptalan1723-ban volt Nyitrán. A kommunista diktatúra alatt, 1943-tól 1976-ig nem tudtak tartományi káptalant tartani. Azt követően három évente, 1991-től pedig négy évente rendeztek káptalant a piaristák.
A tartományi káptalan tagjai a tartományfőnök, négy asszisztense, a kilenc házfőnök, az ökonómus, a titkár , a novíciusok és a növendékek magiszterei, valamint és a helyi káptalanokon megválasztott vokálisok (képviselők), akiknek száma annyi kell, hogy legyen, mint a hivatalból megválasztott tagok száma.
A káptalannak három része van: az első az elöljárók beszámolóinak meghallgatása, és azok megvitatása, a második az új elöljárók megválasztása, a harmadik pedig a jövőre vonatkozó tervezés és határozatok meghozatala.
