Kazinczy Ferenc költő (1759-1831), a magyar nyelvújítás vezető egyénisége, az irodalmi élet szervezője „a város építészeti fő ékességének” nevezte a kolozsvári Piarista templomot. Kovács Sándor főesperes-plébános e templom iránti kiemelkedő gondoskodásának eredménye, hogy az idén elkezdték a mellékkápolnák fali képeinek jelentős költségekkel járó restaurálási folyamatát.
Kolozsváron a művészetkedvelő lelkek Erdély első barokk templomában, egyben a kincses város első barokk épületében gyönyörködhetnek. A jezsuiták építtették 1718-1724 között, a katolicizmus 18. századi térfoglalásának időben a legelső nagyszabású alkotása. Ezt követte a marosvásárhelyi főtéri templom.
Kazinczy Ferenc költő (1759-1831), a magyar nyelvújítás vezető egyénisége, az irodalmi élet szervezője „a város építészeti fő ékességének” nevezte a kolozsvári Piarista templomot. Kívülről egyszerűnek tűnik, kevés külső díszítése csak a tornyokon látható. Belsejébe lépve a látogatót azonnal hatása alá keríti építészete szépsége, a pompás térhatása, amelyet a Szentháromság tiszteletére állított monumentális főoltár tetőz be, közepén a Szamosújvár melletti egykori füzesmikolai Mária-kegyképpel. A központi oltárkép ismeretlen (középszerű) festő műve, fölötte egy táblán latin kronosztikon árulja el az értő szemnek az építtetés idejét:
MAGNO DEO VNI AC TRINO LAVS VIRTVS GLORIA (A nagy Istennek, az egynek és háromnak, dicséret, tisztesség és dicsőség. A felirat nagybetűinek összege 1724.)
Felbecsülhetetlen értékűek a mellékoltárok, illetve a kápolnák falain látható festmények. 1724 és 1768 között alkották őket, nagyrészt ismeretlen festők művei. Sajnos az eltelt 289 év folyamán lerakódott gyertyafüst és por egyeseket besötétített. Ezért vált aktuálissá restaurálásuk. Kovács Sándor főesperes-plébános e templom iránti kiemelkedő gondoskodásának eredménye, hogy az idén elkezdték a mellékkápolnák fali képeinek jelentős költségekkel járó restaurálási folyamatát.
2013. augusztus 12-e valóságos ünnepnap lett a templom történetében, hiszen ezen a napon helyezték vissza az első sikeresen restaurált festményt, ami a marosvásárhelyi APSIS restaurátorműhely, Kiss Loránd csapatának hozzáértését és lelkesedését tükrözi. A mű egyháztörténeti jelentőségű mozzanatot örökít meg, azt, amikor Loyolai Szent Ignác átadja a Jézus Társaság konstitúcióit III. Pál pápának 1540. szeptember 7-én. Ennek elkészülte alkalom arra, hogy egy következő, a szent családot ábrázoló festmény induljon útjára a restaurátorműhelybe, Marosvásárhelyre, felújítás céljából.
Forrás: Erdély.ma
