Tízsorosok – Fórián-Szabó Zoltán

Tízsorosok.

Egy piarista mesél magáról tíz sorban. Sárközi Sándor atya kezdte el ennek a sorozatnak a készítését,ő kereste meg rendtársait a tízsorosok ötletével. Most, a Hivatás Éve aktualitásával a központi honlapra is kikerülnek szép sorban a tízsorosok, hogy jobban megismerjük a magyar piaristákat, életüket, hivatásukat.

Édesapám családja ős-kecskeméti. Én Budapesten születtem 1941-ben, de a háború után hazajöttünk Kecskemétre, s a piarista rendbe való belépésemig, 18 éves koromig itt éltem. Elsős elemista koromtól ministráltam a Nagytemplomban, ahol akkor viruló ministráns élet folyt. A főministráns, Peti szigorúan rendben tartott bennünket, rendszeres ministráns vizsgák is voltak, komoly beosztással. A toronyba is feljártunk harangozni, akkor még a nagyharangot ketten húztuk egyszerre, majd megsüketültünk a hangjától, és egyikünket mindig felrántotta a levegőbe… Felejthetetlen emlékeim közé tartozik a Mindszenthy hercegprímás úr által vezetett körmenet, ami a Rákóczi út végén fordult vissza, és végig tele volt a tér emberekkel. Megbámultuk a kék cingulusos kispapokat, akik nyári szünetre hazajöttek, valahonnan innen indulhatott az én papi hivatásom is.

A piarista általános iskolában kezdtem, amiből később a Jókai-utcai általános iskola lett, a piaristákkal egy épületben. Természetes volt, hogy a nyolcadik osztály után az épület másik felében folytattam. Nemcsak az iskolai élet, hanem a kirándulások, kerékpártúrák, a tiszai evezőstúrák is megfogtak. A piaristáknál már éreztem, hogy megpróbálom azt, amit ők élnek.

1959-ben, amikor a Rendbe jelentkeztem, szigorú numerus clausus volt, egyáltalán nem volt biztos, hogy felvesznek. Sík Sándor rendfőnök vett fel, s azóta kémia-fizika szakos tanárként több mint 30 évet tanítottam a rend budapesti gimnáziumában. Hat osztályt vittem érettségiig, közben házfőnök is lettem, majd hat évig a Piarista Iskolaépítő és Fenntartó Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatója voltam. Ekkor építettük az új szegedi gimnáziumot, diákotthont és templomot, a váci tornatermet. Felújításokat és új építkezéseket végeztünk Mosonmagyaróvárt, Alsóörsön, Vácott, Nagykanizsán, Gödön, Sátoraljaújhelyt. Nyugdíjba kerülve kerültem vissza piarista plébánosnak Kecskemétre. Most lelkipásztorkodom, és hittant tanítok minden korosztálynak, első elemitől a felnőttekig.