Lukács László megbízatásának lejártával Orosz Lóránt OFM veszi át a Sapientia irányítását.
Az alábbiakban áttekintjük a főiskola mega
Lukács László 1992-től volt a Kalazantínum Piarista Hittudományi és Tanárképző Főiskola igazgatója, majd megalakulásától vezette a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolát. Rektori megbízatása 2008. június 30-án lejár. Mivel újabb ciklusra már nem vállalta ezt a feladatot, a Fenntartói Konferencia május 13-án hozott határozatával egyhangúan úgy döntött, hogy 2008. július 1-jei hatállyal Dr. Orosz Lóránt OFM tanár urat bízza meg a rektori teendők ellátásával a következő négy évre, Dr. Deák Viktória Hedvig OP nővért pedig rektorhelyettessé nevezi ki.
Az alábbiakban áttekintjük a főiskola megalakulásának történetét, és bemutatjuk az új rektort és helyettesét.
Az 1993-ban életbe lépett felsőoktatási törvény elismerte ugyan az akkor bejegyzett felsőoktatási intézményeket (az egyháziakat is!) és az általuk kiadott diplomákat, sőt állami finanszírozást is biztosított részükre, de előírta „akkreditációjukat", vagyis tudományos kritériumok szerinti felülvizsgálatukat. Így vált hivatalosan elismert főiskolává a Kalazantínum, hivatalos nevén Kalazantínum Hittudományi és Tanárképző Főiskola, a bencések Szent Gellért Főiskolája és a Ferences Hittudományi F
őiskola.
Nyilvánvaló volt azonban, hogy egymagában egyik rend sem tudja a felsőoktatási intézmények számára a törvényben előírt feltételeket teljesíteni. A három rend elöljárói ezért 1995-ben elhatározták, hogy egyesítik a három főiskolát: egy közös tanári kart hoznak létre, és a képzést felkínálják az összes magyar szerzetesrendek növendékei számára. Ekkor már folyt tömbösített képzés Sophia Főiskola néven szerzetesnővérek részére is a bencés főiskola keretein belül – az egyesülés eredményeként ez is beolvadt az új főiskolába.
A három rendi főiskola integrációja beilleszkedett a magyar felsőoktatási reform folyamatába, de támogatta a Szentszék is: a Szerzetesi Kongregáció akkoriban világszerte sürgette a kis létszámú szerzetes teológiai főiskolák összevonását.
A három szerzet elöljárója 1997-ben létrehozta a „Szerzetesi Hittudományi Főiskolákat Fenntartó Intézmények Konferenciáját", hogy a kialakuló régi-új főiskola fölöttes egyházi hatósága legyen. Megállapodtak abban, hogy a létrejövő főiskola az akkor még az ELTE BTK használatában lévő „B-épületben", az egykori piarista rendházban nyerjen elhelyezést. A megállapodás értelmében a piaristák 30 évre ingyenes használatot biztosítanak a főiskolának, ennek fejében viszont a Sapientia a megpályázott világbanki támogatásból rekonstruálja a teljes épületet (főiskola, könyvtárral, kollégiummal). A megállapodás értelmében a főiskolai kollégiumot a bencések és a ferencesek átengedik a piarista növendékház kizárólagos használatára.
1999-ben a „Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola" megkapta a hivatalos szentszéki jóváhagyást, és a magyar parlament is beiktatta az egyházi fenntartású főiskolák közé. A törvény 2000. január 1-jével lépett hatályba. A római Szent Anzelm Egyetem 2001-ben affiliálta a főiskola teológiai képzését, így a teológus hallgatók a Szent Anzelm egyetem baccalaureatusi fokozatát kaphatják meg.
Miután a Piarista Rend 2001-ben visszakapta az államtól a B-épületet, megkezdődhetett az épület felújítása. A rekonstrukció költségeit teljes egészében az integrációra vállalkozó magyar felsőoktatási intézmények részére kiírt pályázaton elnyert összeg fedezte. Az integrált főiskola – akkor még főiskolai szövetség elnevezéssel – az 1999-2000. tanévvel kezdte meg közös képzését, egyelőre ideiglenes tantermekben. Az építkezés 2001 végére fejeződött be, az épületet így 2002 tavaszán vehette birtokba a főiskola.
A főiskola képzését a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 2007-ben megvizsgálta, és az intézményt nyolc évre akkreditálta.
A főiskolán jelenleg két szakon folyik képzés: a papságra készülő szerzetesnövendékeknek teológia szakon 5, illetve 6 éves osztatlan mesterképzésben, a hittanárságra készülő világiaknak és szerzetesnővéreknek – a Bologna folyamathoz igazodva – 3 éves katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzés, s erre épülően 2 éves hittanár-nevelő mesterképzés folyik, a teológia szakon csak nappali, a többi szakon esti képzés formájában is.
A főiskola összes hallgatóinak létszáma jelenleg 448, ebből 82 a szerzetesnövendék: 13 férfi szerzetből 53, 12 női szerzetből 29 növendék végzi itt tanulmányait.
Bemutatjuk az új rektort és helyettesét.
Orosz Lóránt (1961) egyházjogász (PhD, Pontificio Ateneo Antonianum, Róma, 2
001), teológus (PPKE HTK, Budapest, 1994), szociológus (ELTE SZPI, Budapest, 1995) és okleveles gépészmérnök (Nehézipari Műszaki Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Miskolc, 1985).
1987-ben lépett be a ferences rendbe. Teológiai tanulmányait a PPKE HTK-n végezte, majd a római Pápai Szent Antal Egyetemen (Antonianum) szerzett doktorátust az egyházjog területén. 1994 és 1997 között a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány tartományi titkára, 2003-tól klerikusmagiszter. Rendi feladatai mellett, 2001-től a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. 2004-től 2007-ig a Szegedi Hittudományi Főiskolán az Egyházjog tanára. Az egyházjog és a ferences lelkiség kérdéseit kutatja.
Deák Viktória Hedvig (1972) történész (történelem-latin szak, ELTE, Budapest, 1996; PhD történelemtudományok, ELTE, Budapest, 2004) és teológus (dogmatikai szaklicencia, Pontificia Univer
sità Gregoriana, Roma, 2000).
1991-től a Szent Domonkos-rendi nővérek Kongregációjának tagja. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának történelem-latin szakán végezte egyetemi tanulmányait 1990-től 1996-ig. 1993-tól 1996-ig a PPKE Hittudományi Karának teológus hallgatója. Teológiai tanulmányait 1996-tól Rómában, a Pápai Szent Tamás Egyetemen, illetve a Pápai Gergely Egyetemen folytatta tovább, ahol 2000-ben szaklicenciátust szerzett dogmatikából. 2001-től – rendi megbízatásai mellett – a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola egyháztörténelem-tanára (2006-tól főiskolai docens). Doktori disszertációja a következő címmel jelent meg a Kairosz kiadónál: Árpád-házi Szent Margit és a domonkos hagiográfia. Garinus legendája nyomában, 2005. Kutatási területe a középkori hagiográfia és teológia. Jelenleg teológiai doktori disszertációján dolgozik, melynek témája az evangéliumi tanácsok teológiai antropológiai megalapozása, Szent Tamás és Szent Bonaventura műveiben.
(Tőzsér Endre – Lukács László)
