Pedro Aguado piarista rendfőnök 2024. decemberi levele
2024 közepén Rómában a piarista rend testvérisége fontos találkozót tartott, melyen az összes testvériség képviselői, azon tartományok nagyobb elöljárói, amelyekben van testvériség, valamint a generális kongregáció tagjai vettek részt. Szeretném ezt a testvéri levelemet annak szentelni, hogy megosszak veletek a találkozón elhangzott néhány gondolatot, mert nagyon fontosnak tartom, hogy ne csak ismerjük a testvériség útját, hanem osztozzunk is rajta.
Ferenc pápának a piarista testvériségről szóló szavait szeretném felidézni, melyeket a 2017-es kalazanciusi jubileumi év alkalmából hozzánk intézett üzenetében olvashatunk. A pápa ezt írta: „Teljesítve a II. vatikáni zsinat kívánságát, mely a világi hívők tevékenyebb részvételét kéri az egyház életében, életre hívtátok a piarista testvériségeket, arra hívtatok jó szándékú férfiakat és nőket, hogy osztozzanak karizmátokban és küldetésetekben, és ezáltal elősegítettétek a piarista hivatás sokszínű megélését” (Ferenc pápa: Üzenet a Kegyes Iskolák Rendjének a 2017-es kalazanciusi jubileumi év alkalmából).
Fontos, hogy tudatában legyünk a pápa ezen kijelentéseinek: a testvériség intézményes válasz a II. vatikáni zsinat kívánságára; megosztjuk a karizmát és a küldetést; elősegítjük a hivatás sokszínűségét. Úgy vélem, a pápa emlékeztet bennünket elhatározásunk egyházi jellegére, annak mélységére, amit előmozdítunk, és arra a kihívásra, hogy azt tovább erősítsük. Jó, ha ezt szem előtt tartjuk, és hálásak vagyunk érte.
1. Először is szeretnék néhány alapvető adatot közölni a piarista rend testvériségének valóságáról. Érdemes tudni, hogyan határozza meg a testvériség saját identitását és azt a horizontot, amely felé halad. Nézzük meg:
a) Identitás: „Olyan keresztény közösségek hálózata vagyunk, amelyek osztoznak a Kegyes Iskolák Rendjének karizmájában (lelkiség, küldetés és közös élet), és amelyeknek a középpontjában Jézus Krisztus követése áll, Kalazancius stílusában.”
b) Horizont: „Piarista alanyként kívánjuk alakítani magunkat, aki tevékenyen részt vesz a piarista jelenlét életében, küldetésében és növekedésében, megerősítve piarista lelkiségünket és identitásunkat, és osztozva a rend prioritásain, projektjein és álmain.”
c) A testvériség a rend tizenegy demarkációjában van jelen. Valamennyivel több mint ezer tagja van, akiknek átlagéletkora ötven év. Mintegy száz piarista rendtag tartozik a testvériséghez. Körülbelül hatvanan részesültek valamelyik piarista szolgálatban.
d) Sok adatot adhatnék még, de nem ez a célom. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom, hogy tisztában legyünk a testvériség valóságával, hálásak legyünk érte és támogassuk. A piarista rend testvérisége a Szentlélek ajándéka az egyháznak, a rendnek és a kalazanciusi küldetésnek. Ezért, ha a Lélektől van, akkor ekként kell élnie, és vállalnia kell azt a feladatát, hogy valami újnak a jele legyen, és az első pünkösd eseményén kell alapulnia, amely a következő okok miatt volt ilyen: a közösség középpontjában Krisztus állt, az apostolok tudatában voltak annak, hogy szükségük van erre a Lélekre, és úgy érezték, hogy hivatást és küldetést kaptak arra, hogy hirdessék Jézust, hogy a közösséget és Isten országát építsék.
2. Azt hiszem, érdemes megismerni néhány prioritást, melyeket az említett találkozón jóváhagytak, mert ezek jelzik azt az utat, amelyet a testvériség követni kíván abbéli vágyában, hogy a renddel és a kalazanciusi projekt iránt elkötelezett emberekkel együtt folytassa a Kegyes Iskolák építését. A közgyűlés három csoportba osztotta az elhatározásokat: a testvériségbe való bekapcsolódás folyamatai, a testvériség élete és küldetése, valamint a testvériség szerepe a Kegyes Iskolák építésében, a szinodalitás dinamikáját követve.
a) Ami a testvériségbe való bekapcsolódás folyamatait illeti, az egyik fő elhatározás a testvériség és a Kalazancius Mozgalom közötti kapcsolatra vonatkozik, a másik mindarra, ami a képzés témáival és anyagaival kapcsolatos, melyeket szeretnének egyre inkább megosztani egymással.
b) A testvériség életével és küldetésével kapcsolatban a legfontosabb elhatározások a következők voltak: a testvériség tanácsa lehetőségeinek kiszélesítése a testvériségek kísérése érdekében; az egyes testvériségek élete megismerésének elősegítése; a testvériségből induló misszionáriusok megfelelő kísérése és a piarista szolgálatok előmozdítása.
c) A Kegyes Iskolák építésével kapcsolatban a közgyűlés két elhatározásra helyezte a hangsúlyt: a testvériség rendelkezésre állása a piarista szerzetesek kezdeti képzésében való együttműködésre, különös tekintettel a részvétel folyamatára; előrelépés annak tisztázásában, hogy mi a helye a testvériségnek a rendben és az egyes demarkációkban.
3. Tudom, hogy a piarista rend testvériségét még nem minden tartományban ismerik, és azzal is tisztában vagyok, hogy az egyes testvériségek valósága nagyon különböző. De úgy vélem, hogy egy nagyon fontos piarista valósággal állunk szemben, és érdemes megosztani róla néhány gondolatot. Ez a szándékom levelemnek ebben a harmadik részében, melyben megpróbálok néhány olyan lehetőséget felvázolni, amelyeknek a megvalósítását véleményem szerint jó lenne előmozdítanunk,természetesen figyelembe véve a helyzetek sokféleségét. Mindenekelőtt a testvériség tagjainak írok, de azoknak a tartományoknak is, amelyek osztoznak velük az úton.
a) A testvériség identitása. A dokumentumok egyértelműek, de az identitás nem létezik az azonosulás fokozatos folyamata nélkül. Merem állítani, hogy az identitás biztos és őszinte megélésére irányuló törekvés – mindig! – megtérésre hív bennünket. Az identitás a megtérésnek, a változtatásnak a mechanizmusa. Emlékeztet bennünket a horizontra, hitelességre késztet, erőfeszítésre sarkall, hogy méltók legyünk az identitáshoz, melynek hordozói vagyunk. És ez mindannyiunkat érint. Az identitás, ha hitelesen éljük, mindig valami többet kíván.
b) Van egy fontos kihívás mindenki számára, a rend és a testvériség számára egyaránt,amelyet „növekvő hűségnek” nevezünk. Ez az a növekedési folyamat, amelynek megélésére a testvériség meghívást kapott. A testvériség szabályzata meghatározza az egyének és a közösségek életmódjának különböző aspektusait. Ezek között találjuk az alaposabb képzést, az anyagiak megosztását, a piarista keresztény közösség eucharisztiáján való részvételt, a szervezeti szempontokat, a személyek kísérését, a végleges elköteleződés folyamatait stb. Apránként, növekvő hűségben.
c) A testvériség részvétele a tartomány életében, abban a piarista valóságban, amelyben él és fejlődik. Az élet segíti az identitást, az identitás pedig az életben válik valóra és fejeződik ki. Nincs identitás a közösségvállalás terei, a közös megkülönböztetés, a konkrét élet nélkül. Előre kell lépnünk ebben a központi kérdésben: a testvériségnek megfelelően kell elhelyezkednie a Kegyes Iskolák egészének életében. Csapatokról, titkárságokról, összejövetelekről, piarista jelenlétről stb. beszélünk. Előre kell lépnünk ennek a folyamatnak az intézményesítésében. Nyilvánvaló, hogy ehhez a kihíváshoz időre van szükség, de olyan időre, amely folyamat. Az idő folyamat nélkül szinte semmit sem ér. Úgy vélem, meg kell vizsgálnunk a tartományokban és a testvériségekben, hogy miként zajlott a testvériségnek a tartomány életében való részvételi folyamata, fel kell ismernünk, hogy melyek voltak a pozitív elemek, és melyek nem működtek. Ez is tanulságos lehet.
d) A piarista szolgálatok megerősítése. A pasztorális szolgálatról, a keresztény nevelés szolgálatáról, szegényeknek a társadalom átalakítását célzó szolgálatáról, valamint a meghallgatás és kísérés szolgálatáról van szó. A lépések, amelyeket ezeknek a szolgálatoknak az elindítása érdekében teszünk, erősítik a testvériséget és a piarista keresztény közösséget, segítik a tartományt abban, hogy növekedjen a fogékonyságban a szinodális egyház építésének értékes kihívásában, amelyet történelmünk jelen időszakában a Szentlélek állít elénk.
e) Az alapvető szinodalitás a kisközösségben és a testvériség egészében. Az összejövetelek gondos megszervezése, az odafigyelés az imádságra, a közösségi megkülönböztetésre, az anyagiak megosztására, a testvéri kapcsolatokra, a testvériség építésére, az emberek kísérésére stb. A közösség mindennapi élete az, ami igazán kifejezi az irányt és a horizontot, amely felé tartunk. Ez egyaránt igaz a testvériségre és a szerzetesi közösségekre.
f) A közösségi lelki megkülönböztetés megtanulása. Kétségkívül a mostani szinodális folyamat egyik legjelentősebb kihívása előtt állunk: közösségi megkülönböztetés, mélyreható reflexióval, mindenki meghallgatásával, a testvérek véleményének befogadásával, a közös kereséssel, a döntéshozatallal stb. Ez egy függőben lévő téma közöttünk.
g) Nagy jelentőséget tulajdonítsunk a megosztott küldetésnek, a renddel közös küldetésnek. Ez a mi törekvésünk, mind a rendé, mind a testvériségé. Meg akarjuk osztani a küldetést. Ez több dolgot jelent, melyek közül kettőt szeretnék kiemelni: az Itaka-Escolapios hálózatnak mint az intézményi megosztott küldetés terének a megbecsülését, valamint azoknak a dinamikáknak és struktúráknak a gondozását, amelyek segítenek előrehaladnunk ebben a megosztott küldetésben.
h) A missziós kihívás. Úgy vélem, el kell gondolkodnunk azon, hogy miként fejleszthetjük a testvériség missziós jellegét. A misszió a Kegyes Iskolák értelme, ez Kalazancius életének a létértelme. Lényegében a misszió a küldetés. A rend és a testvériség a gyermekekhez, a fiatalokhoz, mindenekelőtt a legszegényebbekhez kap küldetést. Ezt a misszióba való küldést meg lehet és meg is kell osztani. A rend számos helyén már így van. Gazdag és gyümölcsöző tapasztalataink vannak erről a „megosztott küldetésre” irányuló hivatásról. Piarista jelenléteink is vannak, amelyek így, közösen születtek. Úgy gondolom, vállalnunk kell ezt a kihívást és meg kell újítanunk ezt a meggyőződést. Az aratás bősége közösséget vállaló és merész válaszokat igényel. Ez az egyik legérdekesebb és legtermékenyebb kérdés, amelyre válaszolnunk kell.
i) A „Kegyes Iskolák építésének lelkisége” és következésképpen a testvériség építésének lelkisége. A piarista rend és a piarista testvériség Isten országának két eszköze. Kicsiny és szerény eszközök, de eszközök. Ezért építésük Isten országának szolgálatát jelenti. Az építés pedig sok mindent jelent: gyakori és egyszerű ima a testvériségért; gondoskodás a fiataloknak a testvériségbe való bekapcsolódásáról; folyamatos képzés; a testvériség javaslása a különböző piarista közegekben; képzés a testvériség vezetésére és kísérésére; érdeklődés a testvériség életéről, azoknak az internetes felületeknek a követése, amelyeken aktuális információkat szerezhetünk a testvériség életéről; elgondolkodás a tartományon belül arról, amit egyetemes káptalanjaink a testvériségről mondanak.
Úton vagyunk. Lépésről lépésre haladjunk előre! Igyekezzünk együtt haladni, időt adva mindenkinek saját növekedési folyamatára, kísérjük és támogassuk egymást! Kérlek benneteket, hogy ezeknek a gondolatoknak az elolvasása után imádkozzuk el együtt azt az imát, amelyet a pápa az egész egyháznak javasol ebben a szinodális folyamatban. Mivel jónak tartom, hogy ez az imát gyakran elmondjuk közösségeinkben, néhány ehhez hasonló testvéri levélben szintén javasolni fogom.
Jöjj, Szentlélek!
Te, aki új nyelveket támasztasz és életadó szavakat adsz ajkunkra,
óvj meg attól, hogy múzeumegyházzá váljunk,
mely tetszetős, de néma,
melynek sok múltja, de kevés jövője van!
Jöjj közénk, hogy a szinodális tapasztalatban ne engedjük,
hogy csalódás uralkodjon el rajtunk,
hogy ne vegyük el a prófécia erejét,
és ne egyszerűsítsünk mindent meddő vitákra!
Jöjj, szeretet Lelke, nyisd meg szívünket a figyelmes hallgatásra!
Jöjj, szentség Lelke, újítsd meg Isten hívő szent népét!
Jöjj, teremtő Lélek, újítsd meg a föld színét!
Ámen.
Testvéri öleléssel:
Pedro Aguado Sch. P.
generális atya
