Idén nemcsak piarista iskolások tartottak veni sanctét, hanem már piarista óvodások is!
A 2008. augusztus 31-én vasárnap 9-kor tartott szentmise főcel
Az óvoda hivatalos neve: Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Boldog Donáti Celesztina Óvodája. Az óvoda fenntartója a Piarista Rend Magyar Tartománya. Az óvodáért felelős vezető óvónő: Sifter Józsefné.
A két csoportban négy felsőfokú végzettségű óvónő dolgozik. A két csoport munkáját két dajka segíti. Az óvoda ideiglenesen az iskola alsó tagozatos épületének földszintjén kapott elhelyezést.
Az alábbiakban a tartományfőnök által 2008. július elsején jóváhagyott óvodai programból közlünk részleteket, továbbá a program teljes tartalomjegyzékét.
[I. Az óvoda jellemző adatai]
1.3. Az óvodaalapítás oka és célja
A Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Boldog Donáti Celesztina Óvodája 2008. szeptember 1-én nyitja meg először kapuját. A nagykanizsai Piarista Iskola kezdeményezésére – a Piarista Tartományfőnökség jóváhagyásával –, lelkes óvónők és szülők együttműködésével, a helyi önkormányzat és a város plébániáinak közös támogatásával vált lehetővé, hogy keresztény szellemiségű nevelésben részesülhessenek a keresztény családok gyermekei.
Az óvoda nevelési programja az „Óvodai nevelés országos alapprogramja" alapján készült.
A keresztény szellemiségi nevelés nem külön feladatként jelentkezik, hiszen ez az óvodapedagógusok és családok által gyakorolt életforma, és a szakmai munka minden területére hatással van. Kalazanci Szent József, alapította az első piarista iskolát, majd a piarista rendet. E lelki tő egyik hajtása a Boldog Donáti Celesztina alapította női szerzetesközösség. A piarista nagycsalád boldogan osztja meg lelki kincseit, ezért a program törekvéseiben a családi összetartozás fontosságát hangsúlyozza, a gyermekáldást végtelen örömnek, a gyermeknevelést a szülők csodálatos hivatásának tartja. A Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Boldog Donáti Celesztina Óvodája a keresztény értékeken alapuló nevelést és szellemiséget kívánja megvalósítani.
[…]
II. Óvodakép, gyermekkép
II. 1. A keresztény hitre nevelés
Az óvoda célja, hogy a családi nevelés folytatásaként, és azzal együttműködve, szeretetteljes légkörben, jó példával a hitre való nyitottságot sajátos légkörével biztosítsa a gyermekeknek. Mindennek magva az öröm és a béke, a reménység, a bizalom, biztonság, szeretet és együttérzés, a segítőkészség és a hála. Mindez együtt teszi lehetővé annak megértetését a gyermekekkel, hogy minden mögött a Gondviselés áll. Keresztény szellemiségével az óvoda csak megalapozza a hitre való készséget, valamint vallási élményeket nyújt. A természet rendjének felismerésében és sokirányú megtapasztalásában, a szépre, az értékekre való fogékonysággal vethet gyökeret a hit. Hangsúlyt fektetünk az erkölcsi nevelésre, a keresztény emberi értékekre, kultúrára, hagyományok megismertetésére és megértetésére.
Fontos a szeretetteljes légkör, hiszen pozitívan nevelni csak így lehet, a gyermekben ez teremt biztonságot. Az óvodapedagógus igyekszik jó példával elől járni, ezzel is biztosítva a kisgyermekek emberi méltóságát és jogait.
A hitre, lelki gazdagodásra nevelés, egy folyamat, mely figyelembe veszi a gyermek lelki, értelmi, fizikai és közösségi fejlődésének fokozatait.
Tartalomjegyzék
I. Az óvoda jellemző adatai
I.1. Az óvoda adatai
I.2. A fenntartó adatai
I.3. Az óvodaalapítás oka és célja
II. Óvodakép, gyermekkép
II.1. A keresztény hitre nevelés
II.1.1. Csodálkozás, rácsodálkozás
II.1.2. Megfigyelés, megfogalmazás
II.1.3. Átélés, tudatosítás
II.1.4. Köszönet és hála
III. Az óvodai nevelés célja, feladata
III.1. Az óvoda célkitűzése
III.2. Az óvoda feladata
III.3. Egészséges életmód kialakítása
III.4. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása
III.5. Értelmi fejlesztés, nevelés
IV. Az óvodai élet megszervezése
IV.1. Személyi feltételek
IV.2. Tárgyi feltételek
IV.3. Az óvodai élet megszervezése IV.4. Az óvoda kapcsolatai
IV.4.1. Kapcsolat a szülőkkel
IV.4.2. Kapcsolat más intézményekkel
V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai
V.1. Játék
V.2. Anyanyelvi nevelés
V.3. Mese, vers
V.4. Ének, zene, énekes játék
V.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka
V.5.1. Építés, konstruáló összerakó játékok, környezetalakítás
V.5.2. Festés, rajzolás, képalakítás
V.5.3. Mintázás, plasztikai munkák
V.5.4. Kézimunka, barkácsolás, tárgykészítés
V.5.5. Találkozás műalkotásokkal és a természet szépségeivel
V.5.6. Szokások, gyűjtések, munka, megszervezés
V.6. Mozgás
V.6.1. A fejlesztés mozgásanyaga
V.7. A külső világ tevékeny megismerése
V.8. Matematikai tapasztalatszerzés és rendszerezés
V.9. Munka jellegű tevékenységek
V.10. A tanulás
V.11. A nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
V.11.1. Játékok, játékeszközök
V.11.2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök
VI. Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei
VI.1. Hagyományteremtés, hagyományápolás
VI.2. Ünnepek, rendezvények
VI.3. Megemlékezések
VII. Az óvodába és iskolába lépés feltételei
VII.1. A fejlettség általános jellemzői óvodába lépéskor, a beszoktatás időszakában
VII.2. A nagycsoport végére elérendő eredmény szintek
VII.2.1. Az egészséges életmód szokásainak alakulása
VII.2.2. Mozgásfejlődésének alakulása
VII.2.3. Mese, vers, anyanyelvi fejlődési szintek
VII.2.4. Ének, zene, énekes játék
VII.2.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka
VII.2.6. Külső világ tevékeny megismerése
VII.2.7. Érzelmi nevelés, szocializáció
VII.2.8. Munka jellegű tevékenységek
VII.2.9. Játék fejlődésének jellemzői
VII.2.10. Tanulás – értelmi fejlettség
VIII. Záró rendelkezések
