A Veszprémi Piár története

NID-1737_Veszprem 038

Jubileumi évtized rovatunk első darabjaként a veszprémi piarista gimnázium történetét mutatjuk be részletesen, a legfontosabb eseményekre fókuszálva.

A VESZPRÉMI PIÁR TÖRTÉNETE ÉVSZÁMOKBAN
 
1711. okt. 26. Volkra Ottó János veszprémi püspök a hívására Veszprémbe érkező piaristákat beiktatta a reformátusoktól elvett lelkészlakba és iskolaépület birtokába, ahol a következő napokban megnyitották a gimnázium alsóbb osztályait és a püspöki szemináriumot (utóbbi 1722-ig működött).
 
1712. ápr. 5. A piaristáknak át kellett adni épületeiket a református egyházközségnek, ezért Volkra püspök segítségével más házakat vásároltak.
 
1716. máj. 25. A veszprémi piaristák megvásárolták a (későbbi piarista templom helyén álló) Nagy Vitéz-féle házat, és később annak helyén építették föl első maradandóbb iskolaépületüket.
 
1724 Salomváry János táblabíró fölépíttette a veszprémi Vár alatti Szent Anna kápolnát, amelynek adminisztrálását a piaristákra bízta.
 
1740 Megkezdődött a ma is álló piarista rendház építése, amely 1769-re fejeződött be.
 
1745 Padányi Bíró Márton veszprémi püspök ismét a piaristákra bízta a püspöki szeminárium, valamint a székesegyházi plébánia vezetését (utóbbit 1752-ig látták el).
 
1753 Megnyíltak a gimnázium poétikai és retorikai osztályai Orosz Pál nagyprépost, valamint Kiss István és Dubniczay István kanonokok támogatásával.
 
1773. máj. 1. Kiss Pál nagyprépost letette az új gimnáziumi épület alapkövét, amely Tiethart József tervei szerint épült föl 1778-ig
 
1782 II. József császár megszüntette a piarista vezetésű veszprémi püspöki szemináriumot, amely halála után, 1790-ben még újraindult, de a piaristák csak 1796-ig tanítottak benne.
 
1828 Horváth Ignác házfőnök és helyettese, Czeglédy István irányítása alatt a régi iskolaépület helyén megkezdték a piarista templom építését.
 
1836. jún. 30. Kopácsy József veszprémi püspök megáldotta az új piarista templomot.
 
1850 A tanulmányi reformok miatt az addig hat osztályos veszprémi gimnázium négyosztályos algimnáziummá szűkült.
 
1868 Ismét megnyílt a gimnázium 5. és a következő (1867.) évben 6. osztálya, az e célból alakult bizottság gyűjtése nyomán, Ranolder János püspök, a székeskáptalan és a polgárok adományaiból.
 
1884. júl. 6. Lévay Imre veszprémi igazgató Veszprémi Közlöny címen katolikus irányú hetilapot indított, amely 1892-ig működött.
 
1884 Újabb gyűjtés után megnyílt a gimnázium 7. és a következő (1885.) évben a 8. osztálya
 
1885 Lévay Imre igazgató védnöksége alatt a gimnáziumi 7. és 8. osztály növendékei megalapították az Ányos Pál önképzőkört.
 
1898 A gimnáziumi bizottság Paál Dénes mérnök és Bolgár Mihály piarista tervei szerint második emelettel bővíttette a gimnázium épületét.
 
1901. szept. 8. Hornig Károly püspök megáldotta a felújított piarista templomot, amelybe Tandor Ottó neoklasszicista oltárokat, Szirmai Antal pedig neobarokk ízlésű felfestményeket készített.
 
1905. febr. 5. az országgyűlési választások alkalmával Zsigmond János piarista, a helyi közélet jeles alakja vezette szavazásra a Függetlenségi (48-as) Párt veszprémi híveinek csapatát, és sikerült is megválasztatniuk jelöltjüket, Kállay Ubult.
 
1914 A piarista gimnázium épületét az első világháború miatt a katonaság foglalta le.
 
1918 november A katonaság elhagyta a gimnáziumot, de az négy év alatt olyan állapotba került, hogy az összes osztály csak 1919 januárjára tudott visszaköltözni a gimnáziumba.
 
1919. ápr. 7. A Tanácsköztársaság Veszprém Megyei Népbiztossága megtiltotta a piarista tanároknak, hogy reverendában járjanak az iskolába.
 
1921 Schmidt Mihály piarista megszervezte az iskola cserkéscsapatát (126. Szt. Imre cserkészcsapat)
 
1932. okt. 28. Meghalt Laczkó Dezső piarista geológus, paleontológus és régész, a veszprémi (1990 óta az ő nevét viselő) múzeum alapítója.
 
1944/1945 A gimnázium épületét a magyar hadsereg vette használatba, a tanítás az irgalmas nővérek és az angolkisasszonyok épületében folyt tovább.
 
1945 március Miközben a szovjet vörös Hadsereg elfoglalta Veszprémet, a piaristák épületei súlyos károkat szenvedek, majd a gimnáziumot hadifogolytáborként használták.
 
1945 május A gimnázium visszaköltözött saját épületébe, de hamarosan ismét az orosz hadsereg vette igénybe asztalosműhelynek.
 
1945. okt. 8. A piarista gimnázium ismét visszaköltözött saját épületébe.
 
1946 Az iskola 12 évfolyamossá vált, mivel az általános iskolai törvény miatt a piarista gimnázium egyesült az egyházközségi Szent Imre elemi fiúiskolával.
 
1948. márc. 14. A megújult díszteremben rendezett hazafias ünnepséggel befejeződött a romos gimnázium két és fél éven át tartó újjáépítése.
 
1948. június A piarista iskolát a kommunista hatalom államosította, és az Veszprémi Állami Gimnázium, majd 1952-től Lovassy László Gimnázium néven működött tovább.
 
1950. aug. 14. Mivel a kommunista hatalom betiltotta a piarista rendház működését, és államosította épületét, azt Balogh Ferenc házfőnöktől a járási tanács vette át.
 
1995–2006 egymást követően négy piarista (Görbe László, Borián Tibor, Gyimesi István, Pályi Gábor) vezette a veszprémi egyházmegye által fönntartott Padányi Bíró Márton Iskolát és a Davidicum kollégiumot.