86 mise a piarista kápolnában – 4 óra alatt…

Először is szögezzük le, hogy nem friss programajánlóról és nem is egy sajátos Guinness-rekord kísérletről van szó. 83 évvel ezelőtt, 1938. május 29-én, Úrnapján, az eucharisztikus világkongresszus zárónapján mutattak be 86 szentmisét a budapesti piarista kápolnában. Piarista NEK-kisokosunkból kiderül, hogy miként kerülhetett erre sor.

A 34. budapesti eucharisztikus világkongresszus előkészületeire, illetve méltó megünneplésére már az esemény előtt egy évvel, 1937 májusában szentévet hirdettek meg. Ennek az előkészületi évnek az egyik központja a budapesti piarista kápolna volt. Számos triduumot, háromnapos áhítat-sorozatot tartottak itt buzdításokkal, szentmisékkel, szentbeszédekkel és gyónási lehetőséggel. Mai szemmel kicsit furcsának tűnhet, de itt tartották az IBUSZ és a Nemzeti Bank alkalmazottainak triduumát, természetesen külön a nők és külön a férfiak számára, majd itt került megrendezésre Pest vármegye, az Országos Központi Hitelszövetkezet, a Hangya, a Futura tisztviselőinek, illetve a középiskolai tanároknak, tanárnőknek, az újságíróknak és természetesen a diákszövetség tagjainak háromnapos lelkigyakorlata is.

Miközben a kápolnában az eucharisztikus kongresszusra történő lelki ráhangolódás folyt, addig a rendházban nagyon is praktikus előkészületek zajlottak. A pesti piarista ház tagjai ugyanis 80 vendég fogadására, elszállásolására és teljes ellátására készültek. A kétszobás szerzetesi lakásokat két egyszobás helyiséggé alakították, új ágyakat csináltattak, illetve felújíttattak régi, rozoga ágyakat. A legnehezebb a megfelelő mennyiségű ágynemű biztosítása volt. Hogy ne kelljen olyan sok új ágyneműt rendelni, vidéki házakból is kértek kölcsön. Az étkészleteket is bővíteni kellett, evőeszközöket, poharakat, tálakat és abroszokat kellett vásárolni.

A budapesti piarista rendház 5 olasz püspököt, 6 külföldi tartományfőnököt, számos külföldi és magyar szerzetest, egyházmegyés papot, illetve vidéki rendtársakat látott vendégül az eucharisztikus világkongresszus ideje alatt. A vendégek zöme tehát papi személy volt. Az Egyházi Törvénykönyv pedig akkoriban még tiltotta a koncelebrációt, az együttmisézést. Vagyis arra kellett berendezkedni, hogy a rendház tagjai és a vendégek is önállóan, párhuzamosan tudjanak misézni. Ebből a célból plusz szükségoltárokat állítottak fel, hogy az épület 3 kápolnájában összesen 14 oltárnál lehessen párhuzamosan misézni, mégpedig reggel 5 és 9h között. Így valósulhatott meg az, hogy a kongresszus zárónapján, Úrnapján 86 szentmisét mutattak be a piarista ifjúsági kápolnában. Azért „csak” ennyit, mert 35-en máshol miséztek…

Borbás Péter
Piarista Múzeum / Piarista Rend Magyar Tartománya