Sorozatunk február 8-án kezdődött: a Csapda a neten című dokumentumfilm kapcsán cseréltünk eszmét internetes zaklatásról, a gyerekek biztonságáról, a nehézségekről, a felelősségről, valamint a lehetséges cselekvésről. Meghívott vendégeink voltak: Sós Ágnes filmrendező, a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál alapító igazgatója, a Csapda a neten című film magyarországi forgalmazójának képviselője és Reményiné Csekeő Borbála pszichológus, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője.
Az értékes gondolatok előterében ugyanakkor égető kérdésekként maradtak velünk többek között a következők: „Milyen idős korban kellene először beszélnünk a témáról, és mit mondjunk?”, „Mikor kellene elkezdeni a biztonságos internethasználatot megtanítani a gyerekeknek?”, „Hogyan védhetem X generációs szülőként a digitális bennszülött gyermeket?” „Tartok a beszélgetéstől… van-e ehhez módszertan, jó kérdések?”, „Hogyan lehet ezt összhangba hozni a témát a természetes kíváncsisággal?”, „A felelősség a családé is. Hogyan kezdeményezzünk a szülők felé?”, „A kemény témákat a veszély miatt hamar elő kellene venni, de ezzel elvesszük az ártatlanságot is. Hogy jó ez?”, „Internetes és iskolai bullying esetén mennyire féljünk a személyes történetek megnyitásától, előhívásától? Jobb-e, ha ’bennmarad’, mert, ha előjön, nem kezelhető?”
Március 1-jén a gyermekek közötti bántalmazó cselekvésekre fókuszálva folytattuk a beszélgetést. A fórumhoz csatlakozott Magyar Erika resztoratív mediátor, facilitátor, jogász (EGYKŐ projekt), Dr. Kulcsár Gabriella, kriminológus kutató (Pécsi Tudományegyetem), Szabolcsné Sas Ágnes, tanító (Dr. Mező Ferenc Általános Iskola; iskolai Békés Team tag) és Adler Katalin, a Békés Iskolák Közösség koordinátora.
A bullying jelenségének beazonosítása után rövid kitekintés következett, melynek keretében szembesültünk azzal, hogy a kutatások és a tapasztalatok szerint alapból az egyházi intézmények sem védettek, sőt, bizonyos szempontból még veszélyeztetettebbek. A tévhitek és az előrelépés fő akadályainak kimondása után a Békés Iskolák bátor útjának elemzése, jellemzése jött: a valóságelemzés, felmérés mikéntje, a folyamatok bevezetése és felépítése, a belső struktúra, a hétköznapok világa. Szó esett a pedagógusi segítségkérés lehetőségéről és felelősségéről („…épp azzal maradok kompetens, hogy behívok valakit”), arról, hogy a szakember nem helyette, hanem vele segít, továbbá a kultúraformálás alapjairól: a szemlélők felelősségéről, megerősítéséről, a szolidaritásról, a mentalizációról, az önreflektív és a másokra reflektáló működésmód, az érzelmi intelligencia fejlesztéséről – mindezek hátterében pedig az erőforrásokról, a hálózatos együttműködés előnyeiről, összességében arról, hogy a közösség mi módon válhat képessé a megoldáskeresésre.
… március 22-én folytatjuk a fórumot – a Fórumot a Gyerekekért.
Lázár László
Pedagógiai szolgálatért felelős vezető
Piarista Rend Magyar Tartománya
