Hallgatás helyett

2-768x576

A szerzetesrendek gyermekvédelmi és kommunikációs munkatársainak szervezett műhelynap a budapesti Piarista Gimnázium épületében zajlott 2022. október 14-én. A rendezvényt Márkus Roland SP vezette, a délutáni előadást Puskás Balázs jogász, a szalézi rend gyermekvédelmi felelőse tartotta.

A műhelynapon megemlékeztek Rudan Máriáról, az Emberi Méltóság Stratégia október 4-én fiatalon elhunyt vezetőjéről, akinek sokat köszönhetnek a magyar szerzetesrendek, és aki rendkívül sokat tett a gyermekvédelem ügyéért.

Az idei a harmadik hasonló műhelynap volt; az előző években a gyermekvédelem és a sajtó képviselői találkoztak, és a kríziskommunikáció kérdéseit érintették, most pedig a komplex helyzetkezelés állt a középpontban. A fiktív esetleírás megismerése után kis csoportokban beszélték át, milyen lépéseket kellene megtennie az adott intézmény védelmi csoportjának, majd közösen összegezték, melyek az érintetti körök (bántalmazott, bántalmazó, szülők, osztálytársak, tanári kar, sajtó stb.); kit hogyan célszerű tájékoztatni; mikor kell a hatósághoz fordulni; mihez kell szülői hozzájárulás, és számos más gyakorlati kérdés előkerült. Végigvették, mit vár el az adott érintetti kör az esetkezelőtől, és viszont; szó volt arról is, hogyan és mikor lehet hiteles a bocsánatkérés.

Márkus Roland hangsúlyozta, olyan visszajelzési kultúrára van szükség, amelyben a diákok oda mernek lépni a tanárhoz, és el merik mondani, ha valami rosszul esett nekik. A bántalmazás nem csak szexuális természetű lehet, hanem többek között verbális, érzelmi bántalmazás is. Magunkra is érdemes úgy tekinteni mint potenciális bántalmazókra, mert ez a hozzáállás sokat változtat azon, hogy hogyan tekintünk az egyes helyzetekre, így jobban meglátjuk a másik törékenységét.

A gyermekvédelmi kommunikáció alapvetései között elhangzott, hogy az mindig kockázatvállalás: nem tudjuk, mi fog történni. Ennek ellenére nevezzük nevén, ami történt, ne a mundér becsületét akarjuk védeni; lépjünk ki a zártságból; legyünk proaktívak a kommunikációban: mondjuk el, mi történt, hogyan kezeljük, és hogyan előzzük meg a jövőben.

Délután Puskás Balázs jogász, a szalézi rend gyermekvédelmi felelőse tartott előadást az úgynevezett országjelentésekről. Bemutatta és összevetette az Egyesült Államokban, Írországban, Németországban, valamint Franciaországban elkészített jelentéseket, melyek a gyermekbántalmazás mértékét és hátterét, lehetséges okait igyekeztek felmérni az adott országban, a helyi egyházban. Az országjelentések nagy haszna, hogy „felkapcsoljuk a villanyt”, szembenézünk a valósággal („belenézünk az ördög arcába”); emellett az áldozatok megkapják, ami jár nekik: bocsánatkérést, kompenzációt. Végül számos pozitív folyamatot is elindíthatnak: az ördögi körök helyett „angyali körök” indulhatnak el. Fájdalommal, veszteségekkel is jár a folyamat – a kereszt egy formája –, mindazonáltal át kell menni rajta, és bízni benne, hogy megújuláshoz vezet.

A műhelynapon vendégként részt vevő Élő Anita, a Válasz Online újságírója, kiemelte: az elkövetők sok esetben az Egyház és Jézus Krisztus mögé bújnak, ezért a feltáróknak is hangsúlyozniuk kell, hogy ők is Jézus Krisztus nevében teszik, amit tesznek.

Forrás: emberimeltosag.hu/Verestói N. Anna