Kalazanci Szent József emlékérmet kapott Kurtág György zenepedagógus, piarista öregdiák

A Piarista Rend Magyar Tartománya Kalazanci Szent József emlékérem kitüntetést adományozott Kurtág György zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus temesvári piarista öregdiák részére sok évtizedes szenvedélyes zenepedagógusi munkásságának elismeréseként november 22-én a Budapest Music Centerben. Az átadón a budapesti Piarista Gimnázium szkólája énekelt, Melegh Béla vezetésével. 

A Kalazanci Szent József emlékéremmel a piarista iskolák kulturális hírét öregbítő öregdiákoknak adományozza, valamint a több évtizedes kiemelkedő oktatói munkát ismeri el.

Kurtág György, a temesvári piarista iskola öregdiákja és korunk legjelentősebb, világhírű zeneszerzőinek egyike – kezdte a kitüntetett méltatását Zsódi Viktor tartományfőnök. Ezt jelzi recepciója: az, hogy évtizedek óta világszerte játsszák alkotásait, jelzi a felsőfokon elismerő szakmai kritika, az interjúk, tanulmányok, könyvek sokasága, és azok a kitüntetések is, amelyekkel zeneszerzői életművét itthon és a világban megtisztelték, ahogyan a közelmúltban neki juttatott Wolf-díjjal történt. Szívből örülünk, hogy a világhírű művész életrajzában mindenütt ott van a Liszt Ferenc alapította Zeneakadémiát megelőző iskola, a hajdani Temesvári Piarista Gimnázium, ahol a bánáti Lugosról származó fiatalember középiskolai tanulmányait végezte. A többnemzetiségű, több vallású Bánság toleráns és színvonalas katolikus iskolája iránti háláját azzal is kifejezte, hogy az új iskolaépület 1909-ben történt megnyitásának 100. évfordulóján öregdiákként ő is visszatért Temesvárra, és az ünnepség kezdeteként feleségével együtt koncertet is adott.

Méltatói leginkább a Kurtág-zene kivételes koncentráltságát emeli ki, továbbá – a régi és a kortárs magyar és a világirodalom mély ismeretével – megzenésítésre válogatott szövegek inspiráló szerepét hangsúlyozzák. Nagy öröm, hogy a legjelentősebb Kurtág-művek ihletői között tarthatjuk számon csak valamivel idősebb budapesti piarista öregdiák-kortársának, Pilinszky Jánosnak költészetét.

 

Ami már a kitüntetésre érdemes oktatói munkát illeti, az nem csak Kurtág György két és fél évtizedes zeneakadémiai zongora- és kamaratanári működését jelenti, amelyet kiváló tanítványok is, mint Kocsis Zoltán, fémjeleznek, hanem azóta még kiterjedtebb ez a tevékenysége, hiszen akár külföldi tartózkodásai alatt, akár itthon a világ minden tájáról hozzá sereglő művészek mesterkurzusokon, egyéni foglalkozásokon tanulnak tőle.

Kurtág György azonban, nyilvánvalóan a Mikrokozmosz, eme legmagasabb szintű pedagógiai sorozat nyomában, de a saját módján és a saját világát építve alkotta meg a Játékok köteteit, úgy, hogy, Bartókkal szólva, a „kezdet legkezdetétől”, a zongora billentyűit tenyérrel ütögető gyermek próbálkozásaitól eljusson a kortárs zene legösszetettebb alakzataiig, belefoglalva a régebbi zene átiratokkal való újrafogalmazását is. Ily módon a világ bármely részén tanára lett a zenét tanulóknak, azoknak is, akik nem voltak és nem is lesznek olyan szerencsések, hogy személyesen találkozhassanak vele.   

Szent II. János Pál pápa a művészeknek írt levelében (1999. április 4.) így fogalmaz: „A harmadik évezred küszöbén kívánom mindnyájatoknak, kedves művészek, hogy különös intenzitással nyerjétek el ezt a teremtő inspirációt. A szépséget, amit a következő nemzedékeknek továbbadtok, úgy ragadjátok meg, hogy csodálatot támasszon bennük! Az élet és az ember szent volta előtt, a világmindenség csodája előtt a csodálat az egyetlen méltó magatartás. Lelkesedésre van szüksége a mai és a holnapi embereknek, hogy a horizonton már jelentkező döntő kihívásoknak megfelelhessenek és le tudják azokat győzni. E lelkesedésnek köszönhető, hogy az emberiség minden eltévelyedés után újra föl tud állni és vissza tud találni a helyes útjára. Ebben az értelemben hangzott el mély intuitív meglátásból, hogy „a szépség fogja megmenteni a világot” (Dosztojevszkij: A félkegyelmű).

Köszönjük Kurtág Györgynek, a temesvári Piarista Gimnázium öregdiákjának, hogy az előbb említett intenzitással és lelkesedéssel adja tovább a szépségre megnyíló lelkületet. Hisszük, hogy ez a szépség hozzájárul a világ megmentéséhez. Örömmel, szeretettel adjuk át ma, Szent Cecíliának, a zene védőszentjének ünnepén a Piarista Rend Magyar Tartománya által adományozott Kalazanci Szent József emlékérmet Kurtág Györgynek sok évtizedes szenvedélyes zenepedagógusi munkásságának elismeréseként – zárta ünnepi beszédét a tartományfőnök.

A díjátadó után a kórus tagjai, végzős diákok kérdeztek Kurtág Györgytől. A beszélgetést Déri Balázs professzor úr vezette föl. Kurtág György temesvári diákéveiből leginkább a latintanárát emelte ki, említve, hogy jelenleg is, kilencvennyolc évesen tanul, egyetemi tanárral együtt latin költőt olvas.

Iskolában a román irodalmat is megismerhette, a diákként tanult művek meghatározó hatást gyakoroltak rá. Tudor Arghezi két verssorát szavalta el (din bube, mucegaiuri și noroi iscatam frumuseți și prețuri noi; „fogtam a penészt, sarat, keléseket, alkottam szépséget és új értékeket”). Ezt az idézetet választotta mottóul első vonósnégyeséhez.

Majd egy másik diákkérdésre válaszolva említette, hogy egyszer kiskorában Schubertet hallgatott, ami olyan hatást gyakorolt rá, hogy szüleitől megkapta a Befejezetlen szimfónia kottáját, és zongorán elkezdte megtanulni. Schubert (mellesleg: bécsi piarista diák) iránti csodálata mind a mai napig elkíséri.

A zene iránti szeretetére vonatkozó kérdésre Tolsztoj-hivatkozással felelt; az Anna Kareninában Levin nem is tudja, hogy szeretet-e, amit érez, hiszen szeretheti-e az ember azt, amely élete szerves részévé vált. Vajon, visszakérdezett a zongoránál ülő Kurtág György, az ember szeretheti-e a lábát?  

A beszélgetést váratlan kamarakoncert követett, Kurtág György József Attila-töredékek című 1982-es művét Gyüdi Eszter művésznő előadásában hallhatták a jelenlévők.

Fotó: Wágner Csapó József

Piarista Rend Magyar Tartománya

Galéria