A hetekben a média rendkívül nagy számú cikkben foglalkozik II. Erzsébet brit uralkodó elhunytával és a temetés külsőségeivel. Nem volt ez másként a régebbi időkben sem. Hasonlóan nagyszabású rendezvénysorozat és nagy érdeklődés kísérte Magyarország talán legnagyobb hatású női uralkodójának, Mária Teréziának elhunytát és temetését is.
A hetekben az elektronikus média rendkívül nagy számú cikkben foglalkozik II. Erzsébet brit uralkodó elhunytával és a temetés külsőségeivel. Nem volt ez másként a régebbi időkben sem. Hasonlóan nagyszabású rendezvénysorozat és nagy érdeklődés kísérte Magyarország talán legnagyobb hatású női uralkodójának, Mária Teréziának elhunytát és temetését is.
Az 1780. november 29-én történt halálesetet követően az egész országban mindenütt tartottak különféle megemlékezéseket, melyekről több könyvtárunkban őrzött nyomtatvány és grafika tanúskodik.
A gyászmisék, megemlékezések prédikációit nyomtatásban is megjelentették, melyekhez grafikai díszítésként a castrum dolorisok metszetes ábrázolásai szolgáltak.
A barokk korban, különösen is a Habsburg Birodalom területén az uralkodói, főúri, főpapi gyász látványos megnyilvánulása volt a castrum doloris (lat. ’fájdalom vára’) állítása. Ezek félig ravatalra, félig mauzóleumra emlékeztető kapuszerű, hatalmas, fa építmények voltak, melyeket általában a templomok főoltára elé állították. Szimbolikájában a minden ember fölött győzedelmeskedő Halál alakja mellett megjelennek az örök élet reményének jelképei is. Maga a kapu forma is a János evangélium soraira utal: „Én vagyok a kapu. Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, ki-be jár és legelőt talál.” (Jn 10, 9). A castrum dolorison megjelennek az elhunyt személyt életében felékesítő erények és címek allegóriái is.
Mária Terézia királynő elhunyta után a vármegyék is ilyen castrum dolorisok állításával és gyásszertartásokkal emlékeztek az uralkodóra. A vármegyei és városi megemlékezések aktív szereplői voltak a városban élő piarista tanárok is, akiket széles körű irodalmi, építészeti és művészeti tudásuk tett különösen is alkalmassá a gyásszertartások megszervezésére. Pest vármegye a Ferenciek terén álló pesti ferences templomban 1781 januárjában építtette meg Mária Teréziára emlékező castrum dolorisát. Az építményt Schaffrath Lipót (1734-1808), a pesti piarista gimnázium igazgatója tervezte. Négy oldalán pedig Zimányi Lajos István (1748-1805) piarista tanár négysoros epigrammái voltak olvashatók. A castrum doloris tervei szerencsés módon fennmaradtak, és jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok gyűjteményében találhatóak. Részletes leírását és a képeket Serfőző Szabolcs: Mária Terézia castrum dolorisa a pesti ferences templomban 1781 januárjában című tanulmánya közli.
Még egy piarista vonatkozású castrum dolorisról ismerünk képi ábrázolást, ezúttal könyvtárunk állományában. A nagykárolyi piarista templomban is állítottak castrum dolorist Mária Terézia emlékére. A képi ábrázolása Berents Keresztély (1742-1793) piarista tanár gyászbeszédét közreadó nyomtatványban maradt fenn. A királynő halálára írt gyászbeszéd a nagykárolyi piarista templomban hangzott el 1781. janur 15-én, és ugyanitt jelent meg Eitzenberger Ferenc könyvnyomdájában. A grafikát Mazenkopf Péter készítette.
A castrum dolorison megjelenik Mária Terézia portréja és Magyarország címere is. Az építményt a négy erény (okosság – prudentia, igazságosság – justitia, erősség – fortitudo és mértékletesség – temperantia) allegórikus alakjai veszik körül, gyertyák sokaságával. Ezek az erények Berents Keresztély prédikációjában is megjelennek. A prédikáció bővebb ismertetése Maczák Ibolya tanulmányában olvasható: A biblikus mitizáció sajátos formái Mária Terézia halotti reprezentációjában.
Piarista Központi Könyvtár
