„Mezítláb közeledjünk: minden hely szent föld” – Tartományfőnökök találkozója Manilában

Február 5. és 9. között rendezték meg a piarista rend elöljáróinak találkozóját Manilában. A tanácskozás mottója: „Mezítláb közeledjünk: minden hely szent föld”. A találkozót első alkalommal rendezték az Ázsia-Csendes-óceáni tartományban, a Fülöp-szigeteken, ahol idén ünneplik a piarista jelenlét 30. évfordulóját. A találkozó témáiról és az ott szerzett tapasztalatokról, élményekről kérdeztük Zsódi Viktor tartományfőnök atyát.

 

Kik vettek részt az Ázsia-Csendes-óceáni provinciában tartott találkozón?

A piarista rend elöljáróinak tanácskozásán elsősorban tartományfőnökök vagy a hagyományos megnevezés szerint provinciálisok vesznek részt. Ehhez a csoporthoz csatlakoznak még azok a rendi vezetők is, akik nem teljesen önálló rendi egységeket vezetnek, hanem un. vice-provinciákat vagy a generális atya által kinevezett delegátusok egy-egy helyszínen. Természetesen az összejövetelt a rendfőnök, Pedro Aguado generális atya vezeti és jelen vannak még az asszisztensei és a generálisi kúria munkatársai is. Így kb. 30 fő vett részt a Fülöp-szigeteki Manilában megtartott összejövetelen.

Milyen témákat emelne ki a tanácskozásról?

A tanácskozás egyik legérdekesebb része az volt, amikor a rendkívül nehéz helyzetben lévő területeken működő piarista szolgálatokról hallhattunk beszámolókat. Ezek közé tartozik Nicaragua, ahol labilisnak mutatkozik a politikai helyzet, katolikus papokat nem engednek beutazni az országba. Hallhattunk a Mozambikban dolgozó piaristákról, akiknek a plébániáját már több keresztényellenes fenyegetés és támadás is érte, és tájékozódhattunk az ukrajnai két piarista jelenlétről is, ahol a rendtársak hősies kitartással segítik a nélkülöző lakosságot lelkipásztori szolgálatukkal és adományok szétosztásával. Ezek a megrendítő példák megújuló erővel tölthetnek el minden piarista szerzetes, akik viszonylagos jólétben és békében végezhetik munkájukat.

Különösen is szép és megható része volt az elöljárói konferenciának, amikor a helyi piarista rendtartomány mutatkozott be. Hallhattunk a munkájukról és a terveikről, de talán a legnagyobb reményt annak a vietnámi piarista növendéknek a tanúságtétele adta, aki a terveiről beszélt, arról, hogy a közeljövőben hogyan lehet Vietnámban iskolákat alapítani, több rendházat létrehozni, Kalazanci Szent József karizmájával a vietnámi embereket szolgálni. Azt hiszem, egyöntetű véleményünk volt, hogy minden támogatást és imádságot megérdemel ezen tervek segítése.

Érdemes kiemelni a rendi sokféleség szépségét és gazdagító erejét, amely jól megmutatkozott ezen a héten. A csütörtöki szentmisének az afrikai elöljárók voltak a felelősei. Az ő liturgikus figyelmük, zenei igényességük nagyon szép példa volt mindannyiunknak. Nagyon hálás vagyok ezért a tapasztalatért.

Milyen gondolatokat hoz haza a találkozóról?

Az elhangzott előadások közül számomra kiemelkedett James Gascon jezsuita atya beszéde, aki részletesen mutatta a be rendje és provinciája munkáját a kiskorúak védelmében, valamint Javier Alonso piarista atya előadása, aki piarista szolgálat jelenlegi kihívásait és az előrelépés lehetőségeit részletezte. Örömmel hallgattam Angel Ayala piarista szavait is, aki a „szentség” kultúrájáról beszélt és akit a nyáron is hallhatunk majd, hiszen ő fogja vezetni a magyar rendtartomány lelkigyakorlatát.

A tanácskozáson alkalmaztuk az „imádságos megkülönböztetés” módszerét, amit az őszi püspöki szinódustól kölcsönzött a piarista rend és szorgalmazzuk minél szélesebb körben történő használatát. Ezen imádságos döntéshozatali módszer nagy hangsúlyt fektet a meghallgatásra, elsősorban Szentlélek sugallataira történő odafigyelésre az imádságban és a testvérek szavaiban.

A találkozó végén a 75 éves ázsiai rendtartomány nagy ünnepén vehettünk részt. Három piarista rendtag tett örökfogadalmat, és több szerzetes diakónus- és papszentelésére került sor.

Piarista Rend Magyar Tartománya