Mit jelent a „piarista pünkösd” számodra? – Nagy Csongor piarista jelölt videóüzenete

csongorpiaristsynod

2017. pünkösdjén kezdődött meg a Katolikus Egyház "Fiatalok, hit, hivatástisztázás" szinódus előkészítő munkájához kapcsolódó piarista szinódus. Idén pünkösdkor Pedro Aguado piarista generális atya küldött videó üzenetet, amelyben felidézi Ferenc pápa a piaristáknak írt levelét a 400. jubileumi évre. Ebben Ferenc pápa írja: "szeretném, hogy a piaristák egy új pünkösdjét éljétek a jubileumi évben". Ehhez kapcsolódva teszi fel Pedro Aguado a kérdést idei pünkösdi videó üzenetében: mit gondolsz, mit kell jelentsen a piaristák számára az új pünkösd? Mit jelent számodra az új pünkösd? 

Nagy Csongor piarista jelölt küldött videóüzenetet (angol nyelven), válaszolva Pedro Agudo generális atya piarista szinódusi kérdésére: "Mit jelent számodra a "piarista pünkösd"? Csongor jelöltévet tölt Szegeden, ami a piarista szerzetesi élettel való ismerkedés egyik állomása. A videóüzenet szövegét magyarul alább közöljük teljes terjedelmében. 

"Szeretettel üdvözlök mindenkit!

Ebben a videóban a Generális Atya kérdésére fogok válaszolni. Nagy Csongor vagyok Szegedről, Magyarországról. Amikor így elkezdtem gondolkozni a piarista pünkösdről a szobámban, galambbúgást hallottam a szobám előtt. Nem lepődtem meg nagyon, mert általában itt szoktak tanyázni a teraszon, de azért kimentem elkergetni őket, mert egyébként nem annyira szeretem a madarakat, mert hangosak, és nem tudok tőlük tanulni. Ketten azonnal el is repültek, de az egyikőjük ott maradt fent a gerendán. Hiába próbáltam elüldözni a seprűvel, nem ment el. Nem foglalkoztam vele, gondoltam, majd elrepül. De ott maradt, sőt, még most is ott van, egyszerűen nem tudom elüldözni az ablakomból. Attól tartok, hogy beteg, és ki fog múlni szegény. Ebben az esetben nem lennék olyan szomorú, ha mégis más helyet választana erre a célra…

Viccet félretéve, ahogy gondolkodtam a piarista pünkösdről, és megláttam a galambot, eszembe jutott, hogy az első pünkösdkor a tanítványokat is hasonlóan érte a Szentlélek: talán meglepődtek az érkezésén és utána nem tudtak nemet mondani a hívásának. Belefészkelte magát a szívükbe, és olyan küldetést, feladatot adott nekik, ami utána az életük középpontjába került. És ez nem csak a tanítványokkal van így, hanem velünk is. Hiszem azt, hogy ha Istennek terve van velünk, akkor azt bevési a szívünkbe úgy, mint a tanítványok szívébe pünkösdkor.

Én a magam részéről tavaly, a nagy jubileumi évben érettségiztem a szegedi piarista gimnáziumban, és ekkor jelentkeztem a piarista rendbe. Most épp a jelöltség évét töltöm, ugyancsak Szegeden. Ez azt jelenti, hogy még nem vagyok szerzetes, de egy rendházban élek más piaristákkal, és teológiát tanulok. Közeledünk az év vége felé, és ha minden jól megy, augusztustól már novícius leszek Vácon. A noviciátusra való készülést és magát a noviciátust is szorosan kötöm a piarista pünkösdhöz. A noviciátus egy erősen zárt év, sok spiritualitással, sok imádsággal és elmélkedéssel a hivatásomról. Arról a piarista szereztesi hivatásról, amelyet most a leginkább a magaménak érzek, és azt remélem, hogy Isten is erre hívott meg. De az gondolom, hogy a piarista szerzetesi élet nem csak hivatás, hanem küldetés is, a tanítványokéhoz hasonló. A noviciátusi évnek ez is célja, hogy felkészítsen a szerzetesi életre: a tanításra, a fiatalokkal való formális és nem formális törődésre, az Istennel való különleges kapcsolatra, és a többi piaristával való közösségre. Lépnem kell majd Isten, a diákok és a szerzetestársaim felé is, ebben áll a piaristaság küldetése. Úgyszólván, most ezt az odalépést érzem én a saját küldetésemnek, és ezzel tudok kapcsolódni az új piarista pünkösdhöz: a noviciátusra való készülettel és magával a novíciusi évvel. Erre kérem most a Szentlelket, hogy amint a tanítványokat is az első pünkösdkor, úgy áradjon ki rám is, meg mindenkire, oltson a szívünkbe olyan küldetést, amivel a világ javát szolgáljuk, amivel oda tudunk lépni a világ és isten felé: piaristaként, világiként, családosként, papként. Kérlek titeket, hogy foglaljatok imáitokba, hadd legyen a noviciátusi évem gyümölcsöző. És kívánom mindenkinek, hogy ismerje fel a küldetést, amit a Szentlélek sugall neki. Kíváncsian várom a többi fiatal véleményét, és megkérem Chopo Lopézt Emausból, hogy válaszolja meg ugyanezt a kérdést!

Goodbye! Adiós! Sziasztok!"